Az államosítás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma
Az államosítás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma
A Magyar Országos Levéltár segédletei 22.
Összeállította: Pusztainé Dr.Pásti Judit
Letölthető pdf formátumban itt.
A kötet összeállításakor megfogalmazott alapvető cél a magyarországi kül-és belkereskedelem történetének összefoglalása a nemzetgazdasági ágazatok fejlődésének bemutatásával. A kereskedelem a gazdasági ágazatok függvényében fejlődik, tehát olyan területen, olyan iparágban alakultak ki tehetős és sikeres kereskedelmi nagyvállalatok, ahol az iparág súlya, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe és nem utolsósorban a termékek eladhatósága ezt biztosította. A magyarországi kereskedelem fejlődése sajátos utat járt be, hiszen az ország történelme, földrajzi helyzete, mindenkori társadalmi-gazdasági fejlettsége, tőkeereje, külpolitikai hovatartozása mindezt meghatározta.
A repertóriumban szereplő, 1895-1942 között a magyar állam, a hazai és külföldi bankok, pénzintézetek, a hazai kereskedelmi és ipari vállaltok, szövetkezetek és magánszemélyek, valamint a külföldi vállalatok által alapított kereskedelmi vállalatok javarészt külkereskedelmi feladatok ellátására szakosodtak. A vállalkozások egy része valamely termék vagy termékcsoport értékesítésére szakosodott, mint az 1895-ben alapított hazai Singer Varrógép Rt. A vállalatok másik csoportja egy-egy országgal lebonyolítandó kereskedelemre specializálódott, mint pl. a Magyar-Brazil Kereskedelmi Rt., a Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Kft., és a Magyar-Finn Kereskedelmi Rt. A jelentősebb kereskedelmi vállalatok a termékek széles körét forgalmazták. Ilyen volt a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. vagy a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt., amely a Magyar Királyi Állami Gépgyár vezérügynökségeként működött.
A bankok részvényérdekeltségük mellett kereskedelmi tevékenységet is folytattak. A jövedelmező kereskedelmi ügyletek túlnőttek a banki szervezeten, és a megnövekedett adminisztráció vállalati keretek létrehozását igényelte. Így alakult meg pl. a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt., a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kompenzációs üzleteinek lebonyolítására, továbbá az Angol-Magyar Bank Gépkereskedelmi Osztálya jogutódjaként jelentékeny külföldi tőke közreműködésével létrehozott Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt.
A külkereskedelem a belső felhalmozás egyik forrásaként fontos szerepet töltött be az ország gazdasági életében. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával véget érő 200 éves gazdasági kapcsolatrendszer után kikerülve a világpiacra, a magyar gazdaságban felértékelődött a külkereskedelem szerepe. A többnyire mezőgazdasági termékek külpiaci elhelyezése a 20-as évek Európájában, így nálunk is bevezetett autarkiás gazdálkodás keretei között nem csekély feladat elé állította a hazai vállalatokat.
A hazai kereskedelemtörténet sajátos vonása, hogy az ágazatban egy-két kivételtől eltekintve monopolszervezetek nem jöttek létre. Az iparvállalatok szervezeti kereteiken belül kiterjedt európai, ázsiai, afrikai és tengerentúli piacokat, képviseleteket építettek ki. A fejlődés másik sajátos vonása, az állam közvetlen beavatkozása különösen a külkereskedelemben. A mezőgazdasági termékek kivitelét már az első világháború előtt monopolszervezetek ún. „egykezek” bonyolították le. Háborúk és válságok idején, mint minden kritikus helyzetben fokozódott az állami szerepvállalás a gazdasági életben, miután a külkereskedelmi mérleg aktivitása biztosította az ipari nyersanyagok behozatalát. Az állami felügyelet alá került külkereskedelemben az állami akarat megtestesítőit az „egykezek” képviselték, ezzel háttérbe szorítva a magánkereskedelmi vállalatok mozgásterét. A magánvállalatok csak addig működhettek, amíg anyagilag nyereségesnek nem mutatkoztak. Ez nem csupán az agrártermékek kivitelére vonatkozott, hasonlóan nem jártak több szerencsével az iparcikkek kivitelénél sem, mivel a jelentősebb iparvállalatok minden piacon külön képviselővel rendelkeztek. Más lehetőség híján a belkereskedelembe kapcsolódtak be. Az egykezek uralmával, az állami intézményrendszer segítségével megvalósult állami beavatkozás a korszakban mindvégig megmaradt.
1945 után is kiemelt szerepet játszott a külkereskedelem az ország gazdasági életében, hiszen a nyersanyag-ellátás biztosítása, a jóvátételi és a megkötött államközi kompenzációs áruszállítások rugalmas, és élénk külgazdasági kapcsolat kiépítését igényelte.
Mindezek kutatása a 44 ifm terjedelmű forrásanyagban a külkereskedelmi levelezés darabszintű megbontásával biztosított.
