Nyitóoldal I. A zsidóság a magyar társadalomban II. Antiszemitizmus, szélsőjobboldali pártok és mozgalmak III. Zsidótörvények, munkaszolgálat IV. Német megszállás, Sztójay kormány és az új belügyi vezetés V. Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban VI. Mentés, mentesítés, önmentés VII. Hazatérés

Sajó István mentesítő okiratot kérő levele

MNL HBML IV. B. 1406/b. 369. d. 26.007/1944.

2.

Az Egri Érseki Jogakadémia igazgatója, dr. Ivánovich Emil kéri az 1939-1941. évi kimutatást a zsidó származású hallgatók létszámáról, mivel 1942 és 1944 között hatvanhét zsidó származású jogakadémiai hallgatót vettek föl.

MNL HML VIII.1.a. 83. rsz. 75/1944-45. sz. 1. p.

3.

Dr. Bajor Sándor zsidó orvos, hivatkozva édesapja 1919-ben Szamuelyék által történt kivégeztetéséért járó mentességére, kérelmezi nyolc hónapos terhes felesége mentesítését a gettóba vonulás alól.

MNL JNSZML V. 474. a. Szolnok város polgármesterének ir. 12831/1944.

4.

Kaufer Jenő m. kir. állampénztári tiszt kérelme a sárga csillag viselésének mentesítése alól

MNL PML V. 1075 Cb. Monor nagyközség iratai 1938-1946., 58. d., 3546/1944.

5.

Biringer Hugó és fia, Biringer Imre Pál mentesítési ügye

A főispáni aktában szereplő, különböző dátumú iratokban Biringer Hugó kapuvári lakos, illetve fia, Biringer Imre budapesti lakos mentesí-tési ügyé tárul elénk, a belügyminisztérium által 1944. július 31-én kiállított (ideiglenes) mentesítés kiadásától egészen a főispán 1944. október 10-i keltezésű, mentesítést nyíltan ellenző, belügyminiszternek írt feliratáig.

MNL OL K 150 II. Kútfő, 7. tétel 576563/1944 sz. irat

6.

a.) Spanyol Királyság budapesti követségének kérése

A Spanyol Királyság budapesti követsége levelének hivatalos fordítása, amelyben Dán Bélának és feleségenek a felmentését kérik a sárga csillag viselése alól, tekintettel hogy az akadályozná őket Agustin Moragrega budapesti Spanyol Követség kancellárjának ellátását. A követség érvként hozza még fel, hogy a házaspár két fia is római katolikus pap, illetve szerzetes. Az ügy elintézéséről nem találhatóak további iratok.

MNL OL K 150 II. Kútfő, 7. tétel 576563/1944 sz. irat

b.) Winkler Samu mentességi kérvénye

Winkler Samu szombtahelyi lakos kérvényt írt a Vitézi Székhez, hogy igazolsát adjon számára a sárga csillag viselése alóli mentesség kérvényezéséhez. Ebben részletesen leírija, hogykérvényéhez milyen, amúgy kötelezően beadandó mellékleteket és igazolásokat csatolt, valamint hogy az I világháborúban ő és hősi halált halt bátyja milyen alakulatokban szolgált. Szintén kiemeli, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság idején is “hazafias magaviseletet” tanusított. A kérvényt a vitézi szék továbbíotta ugyan magasabb fórumokra, de Vasvármegye Főispánjának irata 1944. május 23-án lezárta az ügyet azzal – s ezt a dokumetumban alá is húzták –, hogy nincs ok a mentesség megadására.

MNL OL K 150 II. kútfő 7. tétel 576558/1944 sz. irat

7.

a.) Hraskó Károly a gyulai I. sz. gettóba tejport vitt be, leveleket is közvetített.

Dr. Márai György kéziratai: Gyulai zsidók tragédiája (gépelt kézirat)MNL BéML XV. 45. 1.

b.) Dr. Blanár László gettók ellenőrző orvosa volt, „sokat segített az üldözötteken…”

Dr. Márai György kéziratai: Gyulai zsidók tragédiája (gépelt kézirat) MNL BéML XV. 45. 1.

c.) Negyven év múltán hogyan értékelhetünk?

 Felsorolásszerűen közli, Márai György hogy kik segítettek. Dr. Ambróczy bíró és társai, dr. Marik Dénes, Almássy grófnő, Blanár László, Hraskó Károly. A segítőkről több nem derül ki a kéziratból, s levéltári forrással sem tudjuk kiegészíteni a Márai által leírtakat.

Márai György (Békés, 1908 – 1991 Gyula), jogász, bíró. Sokat tett Békés megye közművelődéséért. Kiemelkedő az Erkel Ferenc Társaságban végzett munkássága, amelyért 1991-ben elnyerte a társaság díszoklevelét, s élete végéig a tiszteletbeli elnöki címet is viselhette, valamint társszerzője volt az „Erkel család krónikája” című, korszakos jelentőségű könyvnek.

Dr. Márai György kéziratai: Gyulai zsidók tragédiája (gépelt kézirat) MNL BéML XV. 45. 1.

d.) Kaszaperi nyugalmazott keresztény tisztviselő, egyedül visszamaradt zsidó leányt, Sinkó Margitot szeretné alkalmazni

A Mezőkovácsházi járás főszolgabírájának (1945-től főjegyzőjének) iratai MNL BéML V. B. 436. 3442/1944

e.) Gáspár Sándor, reformárus szabósegéd továbbította Schwartz Ilona gyűjtőtáborbeli elhelyezésű zsidó lány levelét szeretőjéhez, Józsa Lajoshoz. Közigazgatási eljárás- jegyzőkönyv

A Mezőkovácsházi járás főszolgabírájának (1945-től főjegyzőjének) iratai MNL BéML IV. B. 436. 3922/1944

f.) Gáspár Sándor, mezőkovácsházi lakos, reformárus szabósegéd rendőrhatósági felügyelet alá helyezése

A Mezőkovácsházi járás főszolgabírájának (1945-től főjegyzőjének) iratai MNL BéML IV. B. 436. 3922/1944

g.) Schwartz Ilona és társa internálására javaslat előterjesztése. Józsa Lajos római kat. tetten érése.

A Mezőkovácsházi gettóba be akart menni 1944. április végén. Schwartz Ilona levelében (melyet Gáspár Sándor továbbított) élelmet kér szerelmétől, Józsa Lajostól. Józsa Lajost kikérdezés után szabadon bocsájtották. Józsa hazament és öngyilkossági szándékkal felakasztotta magát. Meghalt.

A Mezőkovácsházi járás főszolgabírájának (1945-től főjegyzőjének) iratai MNL BéML IV. B. 436. 3922/1944

h.) Gáspár Sándor nyilvántartó lapja

A Mezőkovácsházi járás főszolgabírájának (1945-től főjegyzőjének) iratai MNL BéML IV. B. 436. 3922/1944

i.) Gyermekmenhely, dr. Dobszay László igazgató-főorvos igazolóbizottsági jegyzőkönyve.

2. oldal végén előadja, hogy a menhelyen lévő zsidó gyerekeket a gettóba szállítás elöl igyekeztek megmenteni. Így mentették meg Swarcz Aladárt és Jánost, valamint Fried Jenőt.

Gyula Város III. számú Igazoló Bizottság iratai MNL BéML XVII. 412. 2. doboz VII. csoport

j.) Községi Polgári Fiú Iskola dolgozóinak igazolása.

Istvvánfalvy Miklós polg. fiú isk. tanár igazolása, Tárgyalás: 1945. évi május 18. du. 2 óra. Nyilatkozat. Czinczár Marika a gettósítás elöl tanyára való kijuttatásának szándéka.

Gyula Város III. számú Igazoló Bizottság iratai MNL BéML XVII. 412. 2. doboz VII. csoport

8.

a.) Igazolás a Nemzetközi Vöröskereszt részére

Léderer Andor, a Nemzetközi Vöröskereszt főtisztviselőjének igazoló nyilatkozata dr. Szarka Gyula volt főszolgabíró politikai magatartásáról és az üldözöttek védelmében tett intézkedéseiről. 3 oldal. - Dr. Szarka Gyula a zsidó származású Léderer Andort a munkaszolgálattól mentette meg és hallgatólagosan tudomásul vette, hogy Léderer a birtokán zsidó sorstársait rejtegetette.

Jelzet: MNL JNSZML XXV. 1. Szolnoki Népügyészség iratai 292/1947.

b.) Viktor Mittermann osztrák politikus feleségének magyarországi bújkálására vonatkozó irat

Jurenák Sándor földbirtokos igazóló nyilatkozata, mely szerint dr. Szarka Gyula főszolgabíró részt vállalt Viktor Mittermann, Dachauban meggyilkolt osztrák politikus özvegyének megmentésében. 2 oldal. - Dr. Viktor Mittermann keresztényszocialista politikus, az alsó-ausztriai parlament volt alelnökének özvegye 1942-45 között Magyarországon élt álnéven. Stefanie Mittermann zsidó származású, bécsi üzletasszony volt. Személyazonosságát 1944-ben felfedte Jurenák és Szarka előtt. Zsidó származásáról azonban valószínűleg nem mert beszélni.

Jelzet: MNL JNSZML XXV. 22. Szolnoki Népügyészség iratai 292/1947.

9.

a.) Egy embermentő rendőr előléptetésének kérelme a háború után

A városi Zsidó Szövetség kérése a polgármester felé, melyben Gombos rendőrt előléptetésre javasolják, mivel a nevezett a háború végén „31 embert mentett meg a fasiszta kivégzés borzalmaitól”.

Jelzet. MNL HBML V. B. 374/c. 207. d. 389/1945.

b.) Egy volt orvos nyilatkozata egy orvosszázadosról

Dr. Gabányi Lászlónak, a debreceni Péterfia utcai laktanyában internált zsidó orvosok egyikének vallomása dr. Tőkés Lászlóról, a 101. honvéd Vöröskeresztes Hadikórház orvosszázadosáról, volt tűzoltó- és mentőorvosról. A másolat Tőkés László városi szolgálatba történő visszahelyezése érdekében indított igazolási eljárás során készült, az orvos politikai megbízhatóságáról adott nyilatkozatokat őrző tételbe tartozik.

Jelzet: MNL HBML XVII. 2. 3. d. 142/1945.

c.) Hamis papírok kiállítása zsidók számára

Varga István és Dávid Erzsébet városi anyakönyvi hivatalnoki alkalmazottak perbefogása, mert a zsidók számára keresztény papírokat állítottak ki.

Jelzet: MNL HBML IV. B. 1406/b. 396. d. 4928/1945.

10.

a.) Egy zsidó asszony nyilatkozata arról, hogy a fenti számú ügy vádlottja bújtatta őket a nyilas uralom idején.

MNL BKML XXV. 17. A Kalocsai Népbíróság iratai. 1118/1947

b.) A fülöpszállási református lelkész igazolása Grünhut Sándor részére.

MNL BKML IV. 908 b A kunszentmiklósi járás főszolgabírájának iratai. ad 3649/1944.

11.

a.) Perner Endre rendőrségi felügyelet alá helyezése (indoklás: „zsidóbarát”), 1944. április 8.

MNL PML V.1016 Cb. Budakeszi nagyközség iratai 1938-1948., 1940-1941., 14. d., 1873/1944.   

b.) Igazolás Cserei Ferenc hadnagy munkaszolgálatosokkal való emberséges bánásmódjáról, 1945. június 24.

Jelzet: MNL PML V. 1016 Db. Budakeszi nagyközség iratai 1938-1948., 1. d., 763/1945.  

c.) Dr. Csetle János községi főjegyző igazolási ügye, dr. Gönczi Tibor (a Pesti Izraelita Hitközség korházának főorvosa) nyilatkozata Dr. Csetle János zsidómentő tevékenységéről, 1945. május 14.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 15. M.E. számú rendeletének bevezetője fontos közérdekre hivatkozva elrendelte igazoló eljárás lefolytatását a közalkalmazottakkal szemben. A vizsgálat során főként azt vizsgálták, hogy a közalkalmazott 1939. szeptember 1. napját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Az 1945 elején megindított igazoló eljárások elsődleges célja az volt, hogy az államigazgatásban az új politikai berendezkedést támogató tisztviselői kar legyen jelen.

Jelzet: MNL PML XVII. 401. Pest Vármegye I.-II. sz. Központi Igazoló Bizottságának iratai, 1945-1947., 8. d., 1099/1945.   

d.) Dibusz Sándor volt vezetőjegyző igazolási ügye

dr. Fadgyas Miklós tb. főügyész, a Központi I. Igazoló Bizottság tagja igazolja a Buda-Déli Internáló Tábor parancsnokságának Dibusz Sándor zsidókat segítő magatartását, 1945. november 24.

Jelzet: MNL PML XVII. 401. Pest Vármegye I.-II. sz. Központi Igazoló Bizottságának iratai, 1945-1947., 11. d., 1567/1945.     

e.) Pentei (Pfendtner) Antal községi irodatiszt igazolási ügye, Szántó Józsefné budakeszi lakos nyilatkozata Pentei Antal zsidókat segítő tevékenységéről, 1945. július 9.

MNL PML XVII. 401. Pest Vármegye I.-II. sz. Központi Igazoló Bizottságának iratai, 1945-1947., 14. d., 1928/1945.

f.) Szabó Mihály vármegyeházi kiadóhivatalbeli tisztviselő ügye

Dr. Fodor Andorné levele az Igazoló Bizottság részére Szabó Mihály tisztviselő zsidókat segítő tevékenységéről, 1945. május 14.

Jelzet: MNL PML XVII. 401, Pest Vármegye I.-II. sz. Központi Igazoló Bizottságának iratai, 1945-1947., 17. d., vegyes iratok, szám nélkül    

g.) Apor Vilmos püspök levele Nagybaczoni Nagy Vilmos számára (az eredeti levél egy részlete, illetve alatta a levél teljes szövegközlése)

Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró. Akadályozta a hadseregen belüli antiszemitizmus és a munkaszolgálatosokkal való embertelen bánásmód érvényesülését. 1942. szept. 24-től 1943. jún. 12-ig a Kállay-kormány honvédelmi minisztere. Szálasi hatalomra jutása után letartóztatták. 1945. április végén szabadult. 1948 után sok más társához hasonlóan őt is méltatlan támadások érték, lakását elvették, nyugdíját megvonták. 1965-ben a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „Világ Igazának” ismerte el.

Jelzet: MNL PML XXXIII. 102. Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) honvédelmi miniszter iratai 1915-1994., Hivatali és magánlevelek, 1943. június 16.

h.) Winkler Zoltánnak, a Volt Náci Munkaszolgálatosok Izraeli Szövetsége országos főtitkárának levele Nagybaczoni Nagy Vilmos számára

Jelzet: MNL PML XXXIII. 102. Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) honvédelmi miniszter iratai 1915-1994., A Jad Vasem kitüntetéshez kapcsolódó iratok, 1966. április 21.

12.

a.) Fábián Mátyás szekszárdi mérnöknek a bonyhádi gettóból munkára való kikérése.

A gettóból való mentési kísérlet e példája nem volt egyedi, Holtzer Ferencet a Sárközi Konzervgyár és Szárítóüzem, mint hadiüzem tulajdonosát is próbálták munkavégzésre a gettóból kihozni. Fábián Mátyásra vonatkozó irat nem tartalmazza az elutasító választ, de a hátlap megjegyzése az elutasításra utal. (Amint az Holtzer esetében meg is történt.) Sajátságos a Fábián család helyzete: felesége bécsi származású és még szülővárosában 1919. augusztus 1-e előtt kikeresztelkedett. Ő mentesült a sárga csillag viselése alól, és a lányát is sikerült megmenteni a deportálástól. Feltétlenül megjegyzendő, hogy az irat hátlapján megnevezett és addig is Fábiánt helyettesítő mérnök Szerday István, úgyszintén zsidó származású, de az első világháború 100 %-os rokkantjaként mentesített lett a zsidótörvények rendelkezései alól.

Forrás: MNL Tolna Megyei Levéltára IV.404.b. Tolna vármegye alispánjának iratai: 9308/1944. számú irat

b.) Mőcsény község bírája elleni eljárás zsidó vagyon rejtegetése miatt.

Érdekessége az iratnak, hogy a bíró, vitéz Mőcsényi József elleni eljárást a Magyarországi Németek Népi Szövetsége, a Volksbund indítja, kérve a bíró elbocsátását és internálást. Az eljárás befejezése előtt a bíró lemondott, de kihágási ügyében Völgységi Járás főszolgabírája mint elsőfokú rendőri büntető bíró pénzbüntetésre ítélte.