Nemzetközi Levéltári Tanács
International Council on Archives (ICA) - Nemzetközi Levéltári Tanács
Az ICA (http://www.ica.org/) 1948-ban alakult meg, és azóta is a legkiterjedtebb nemzetközi tevékenységet nyújtó levéltári szakmai fórum a világon. Ez a szervezet nyitja sok levéltár, így a Magyar Országos Levéltár számára is a „szakmai ablakot" a világra. Az elmúlt 10 évben sokat változott az ICA célkitűzése, struktúrája és munkamódszere, de meg kell mondani, hogy többek szerint a szervezet mély válságban van. A legnagyobb változások 2004-ben és 2007-ben történtek, amikor a Bécsben, illetve a Québecben tartott közgyűlés elfogadta, illetve módosította az új alapszabályt.
Az ICA élén két évre választott elnök áll, akinek munkáját nyolc alelnök segíti. (Egy-egy alelnök egy-egy konkrét területért felelős, például a CITRÁ-ért — lásd alább —, a programokért vagy a marketingért.) A legfontosabb személy azonban a szervezet alkalmazásában álló főtitkár (jelenleg az angol David Leitch), akit három helyettes főtitkár és egy négytagú személyzetből álló iroda támogat.
Az ICA szervezeti rendszerében három testületi csoportot lehet elkülöníteni:
- Irányító testületek, mint például a Végrehajtó Bizottság (Executive Board) vagy az Igazgatási Bizottság (Management Commission), melyek egy-egy területet irányítanak, koordinálnak.
- Regionális tagozatok (Regional Branches), melyek egy-egy földrajzi egység (főleg) nemzeti levéltárait tömörítik, meglehetősen nagy autonómiát élveznek, önálló programjuk van. Ilyen például az EURBICA, az európai országok tagozata, melyről a következőkben még szó lesz.
- Szekciók (Sections). Jellemzően levéltári intézménycsoportok alkotnak egy szekciót, például a levéltári civil szervezetek vagy az egyházi levéltárak, de oktatási vagy építészeti iratok témakörrel is létesült szekció.
Az ICA „törvényhozó" és legfőbb ellenőrző szerve az éves közgyűlés (Annual General Meeting), amelyben a tagok gyakorolhatják a szavazati jogukat. Fontos még megemlíteni a kongresszusokat és a Nemzetközi Kerekasztal Konferenciát (CITRA), amelyek az általános szakmai eszmecserék fórumai. Kongresszus négyévenként van, a köztes években pedig kerekasztal-konferenciák. A kongresszusok és a konferenciák általában egy-egy fő téma köré építik az elhangzó referátumok, korrreferátumok, szemináriumok és viták sorát. A következő CITRA Oslóban lesz 2010 szeptemberében, a következő kongresszus pedig Brisbane-ben (Ausztrália) (www.naa.gov.au/whats-on/ica-2012/index.aspx) 2012-ben.
A jelenleg érvényes, 2004–2007-ben megszavazott alapszabály gyökeresen átalakította a szakmai munka szervezeti kereteit. Korábban a szakmai munkák döntő része állandó bizottságokban (Committe) folyt, minden nagyobb szakterületnek (pl. állományvédelem, elektronikus iratok) volt egy bizottsága. 2004 után megszűntek a bizottságok, és az ICA projektorientált szervezetté vált. Az ICA 2008-ban hat stratégiai célkitűzést (www.ica.org/en/node/39140) fogadott el, ez lett a szakmai program gerince, erre kell „felfűzni" a projekteket, azaz a konkrét programokat és munkafeladatokat. Bármely tag javasolhat új projektet, és ha azt ICA Program Bizottsága azt elfogadja, akkor ad hoc bizottság alakul a megvalósítására.
A fő probléma az, hogy az új keretek még nem töltődtek meg tartalommal, sok olyan terület van — pl. az állományvédelem —, amely a futó projektekben nincs kellően vagy egyáltalán reprezentálva, vagy ahol egyszerűen szükséges lenne egy állandó, információcserélő fórum. Főleg ezért, de egyéb okok miatt is több európai ország úgy ítélte-ítéli meg, hogy új struktúrákat kell felállítani a jobb szakmai kooperációhoz — elsősorban az Európai Unión belül —, ennek következtében az elmúlt években az ICA súlya csökkent.
A futó projektek között sok a helyi jelentőségű, ami vagy egy adott országra, vagy egy kisebb régióra vonatkozik. Az általános érvényűek között viszont feltűnően sok az emberi jogokhoz kapcsolódó téma, illetve az informatikával kapcsolatos szabvány. Ez utóbbiak gyakran egy már meglévő szabvány egy részterületét szabályozzák újra, ami komoly zavart okozhat, és pont a szabványosítás ellen hat (pl. az ISDIAH, ami az ISAAR-ral rokon).
Az ICA szervezetei közül számunkra az European Regional Branch (EURBICA) (http://www.ica.org/en/eurbica) tevékenysége a legfontosabb. Néhány kisebb jelentőségű felmérés és tanulmány után az utóbbi években egy jelentős projektet kezdett meg és menedzselt a tagozat, az európai elektronikus jogtárat, ami figyelemre méltó eredmény. A projektbe bekapcsolódtak az Unió levéltári szervezetei, az EBNA és az EAG, aminek köszönhetően a megvalósításhoz szükséges pénzt is sikerül előteremteni. (A projekt ismertetését lásd alább, az EAG-nál.)
