Tony Curtis Magyarországon
Tony Curtis, eredeti nevén Bernard Schwartz 1925. június 3-án született New Yorkban, zsidó családban. Édesapja Schwartz Manó tősgyökeres mátészalkai volt, édesanyja Klein Ilona pedig a Felvidékről, Nagymihályról (más adatok szerint Válykóról) származik.
Tony Curtis szülei Magyarországon (Csiffáry Gabriella főlevéltáros gyűjtése nyomán)
Forrás: http://relax.cafeblog.hu/2018/07/08/ok-voltak-tony-curtis-mateszalkai-szulei/
A család Mátészalkáról emigrált New Yorkba. Tony Curtis 1943-ban vonult be a haditengerészethez, majd a második világháborút követően Kaliforniában, az Universal Stúdiónál színészként kezdte filmes pályafutását. Egyes források szerint már ekkor megmutatkozott kiváló színészi tehetsége, amelynek felismerése után vette fel a Tony Curtis nevet. Alakításáért kétszer is Golden Globe-díjat nyert, és számtalan alkotásban szerepelt, köztük olyan vígjátékokban, mint a Minden lében két kanál című filmsorozat és a Van, aki forrón szereti, amelyben egy sármos szaxofonos figurát alakított. Olyan filmekben is láthattuk, mint A tolvaj hercege, az Ali baba fia, vagy a Trapéz című romantikus film, ahol egy fiatal artista szerepét játszotta Gina Lollobrigida és Burt Lancester oldalán.
Köztudott, hogy Tony Curtis mindig is büszke volt zsidó-magyar gyökereire. Először 1985-ben, majd ezt követően 1988-ban járt Magyarországon. A rendszerváltást követően 1996-ban a magyar kormány meghívására vett részt a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóján. Ekkor, mint házigazda szerepelt egy Magyarországot reklámozó rövidfilmben. Fontos megemlíteni, hogy Tony Curtis a Dohány utcai zsinagóga felújításának támogatására egy alapítványt is létrehozott. Több alkalommal felkereste Mátészalkát is, ahonnan szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba.
Tony Curtis Mátészalkán
Forrás: Magyar Idők és Wikipédia
Az 1988. évi magyarországi látogatásával kapcsolatos dokumentumokból is kitűnik, milyen fontosnak tartotta a filmsztár a mecénási szerepét, és különösen a magyarországi zsidóság identitásának erősítéséért fáradozott. A Tony Curtis hivatalos oldalán található adatok szerint a színész 1987-ben hozta létre az Emanuel Alapítványt, amelynek fő célja, hogy ápolja a Holokauszt magyarországi áldozatai emlékét. A színész 1988. június-júliusi látogatásának előkészítésében részt vett az alapítvány elnöke Leslie Keller (Keller László) is, aki június 30-i levelében Marjai József miniszterelnök-helyettes részére megküldte a filmsztár vezette delegáció névsorát. Látogatásakor minden bizonnyal szerepet játszott magyar származásának felelevenítése és ápolása, valamint a politikai és idegenforgalmi propaganda, amely a kádári Magyarország nyitottságát volt hivatott erősíteni. Ez utóbbit azonban mindeddig nem sikerült levéltári forrásokkal alátámasztani.
Leslie Keller levele Marjai József miniszterelnök-helyettes részére, 1988. június 30.
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–4/484/1988. (Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
Tony Curtis látogatásának előkészítésében részt vett a már említett Emanuel Alapítvány, valamint a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) is, akik közölték, hogy az eredetileg tervezett programtól eltérően a színész egy héttel korábban utazik vissza az Egyesült Államokba, valamint azt is, hogy sem a MIOK, sem Leslie Keller nem kívánja megtartani a tervezett nemzetközi sajtótájékoztatót. A magyar idegenforgalom vezető szerve, az Országos Idegenforgalmi Hivatal erre úgy reagált, hogy az utazás és az akció célját veszélyezteti, ha nem valósul meg a magyar külügy által szervezett és támogatott nemzetközi sajtótájékoztató – amely minden kétséget kizáróan sokat számíthatott volna Magyarország imázsának. A célok között szerepelt például a Dohány utcai zsinagóga felújítására történő adománygyűjtés. A hivatal reakciója a törölni kívánt sajtótájékoztatóra másrészt meglepő módon a következő volt: „Önmagában Tony Curtis meghívása nem indokolja az idegenforgalmi szervek és az idegenforgalmi propaganda mozgósítását.”
Dr. Vadas Vera feljegyzése Bartha Ferenc részére Tony Curtis programjáról, 1988. május 30.
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–4/484/1988. (Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
Ezzel szemben a magyar külügy már Tony Curtis 1985. évi első látogatását követően felismerte, milyen lehetőségek rejlenek a színész médiaszerepléseiben Magyarország számára. New Yorkban hangsúlyozták, hogy a hollywoodi filmsztárt a Magyar Zsidók Világszövetségtől (MZsVSz) nyert értesülések szerint sikerült megnyerni, az országot bemutató propagandafilm elkészítésére. A New Yorkból 1986. október 9-én érkezett rejtjeltávirat úgy fogalmazott, hogy „ez itt [t.i. New Yorkban – K. A. megjegyzése] szinte semmivel sem helyettesíthető nemzeti propaganda értéket megtestesítő akció lenne.”
A New York-i Magyar Főkonzulátus rejtjeltávirata a Külügyminisztériumnak, Tony Curtisnek a Dohány utcai zsinagóga felújításához való hozzájárulási készségéről, 1986. október 9.
Jelzet: MNL OL, XIX–J–1–j–4–28–004992/1988. (Külügyminisztérium, titkos ügykezelt iratok (TÜK), Amerikai Egyesült Államok)
Ahogy a megnevezés is utal rá, titkos ügykezelésnek a közigazgatás egészében és a gazdálkodó szerveknél alkalmazott ügyiratkezelési eljárást nevezzük. Az iratkezelés folyamata során az ügyiratokat a Külügyminisztériumban „00” kezdőszámmal látták el, amely utalt az ügyirat minősítettségére, az iratokat pedig csak „TÜK-iratként” nevezték. Mindezen belül különböző minősítési szinteket is megkülönböztettek, mint például „Szigorúan titkos”, „Titkos”, „Szigorúan bizalmas”, „Bizalmas”, stb. A minősítési szintek elnevezései idővel változtak vagy kiegészültek. A „TÜK-iratok” csakis abban az esetben kutathatók, ha azokat a keletkeztetője visszaminősítette (tehát a minősítését nem tartotta fenn) és a minősítés törlését a formai követelményeknek megfelelően az iratra rávezette. Napjainkban az iránymutató jogszabály a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény.
A levéltári források nem adnak információit arra vonatkozóan, miért nem kívánt az amerikai delegáció nemzetközi sajtótájékoztatót tartani. Minden kétséget kizáróan állíthatjuk azonban, hogy Tony Curtis személye, magyar származása a rendszerváltást követően is fontos volt a magyar kormányzat számára, általában Magyarország nyugati megismertetésében és az ország idegenforgalmának fellendítésében – ahogy ezt a 2004-ben forgatott reklámfilmje is bizonyítja.
Tony Curtis 1988 nyarán tett utazása a változtatások ellenére így is bővelkedett programokban. Közel tíznapos tartózkodása alatt találkozott Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével, Marjai József miniszterelnök-helyettessel (ez utóbbi viszont nem szerepelt a rövidített programjában). 1988. június 29-én látogatást tett a Pető Intézetben is.
Tony Curtis a Pető Intézetben, 1988
Forrás: Origo | MTI/Friedmann Endre
Az ország idegenforgalmi-turisztikai marketingje és a nemzetközi visszhang ellenére Tony Curtis számára minden bizonnyal jelentősebb volt, hogy látogatásai során egyszer sem hagyta ki azokat a magyarországi helyszíneket, amelyek legközelebb álltak hozzá. Ezek közé tartozott elsősorban szülei volt otthona, Mátészalka (ahol egyes források szerint négylovas hintóba ültették), a településen található zsinagóga, valamint a zsidóság budapesti emlékhelyei. Az Emanuel Alapítvány támogatta például a Dohány utcai zsinagóga udvarán található Raoul Wallenberg Emlékpark létrehozását, ahol 1991-ben avatták fel Varga Imre szobrászművész fém szomorúfűz alkotását, amelyen a Holokauszt áldozatainak nevei olvashatók. Kétségkívül Curtis olyan pillanatban érkezett hazánkba, amikor a magyarországi zsidó kultúra és tradíció „újrafelfedezésének” lehettünk tanúi, ahogy erről számos amerikai lap (Jewish Week, Jewish Press, Jewish Times) tudósított.
Tony Curtis 1988. évi magyarországi látogatásának sajtóvisszhangja
Az Emanuel Alapítvány meghívója a zsidó mártírok emlékművének alapkőletételi ünnepségére, 1988.
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–4/484–2–1988. (Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
1988-ban – Tony Curtis látogatását közvetlenül megelőzően – élénk együttműködés kezdett kibontakozni az Egyesült Államok Holocaust Emléktanácsa (US Holocaust Memorial Council) és a Művelődési Minisztérium között. A kapcsolatépítés elsődleges célja az volt, hogy megőrződjenek és nyilvánosan kutathatóvá váljanak a Magyarországon elkövetett náci atrocitásokkal és a Holokauszttal kapcsolatos levéltári források. A kezdeményezés az amerikai fél részéről érkezett és kiterjedt a levéltári források felmérésére, mikrofilmezésére, a dokumentációk kölcsönös cseréjére, melynek ellentételezéseként az amerikaiak készek voltak biztosítani a munkához szükséges berendezéseket, valamint minden felmerülő költséget.
Az 1990-es években megkezdődött a magyarországi levéltárak (elsőként az Országos Levéltár) Holokauszttal kapcsolatos iratainak feltárása és mikrofilmezése. Az összegyűjtött anyagot mikrofilmen (az utóbbi években már digitalizálva) tárolják az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában, ahol a kutatók számára szabadon hozzáférhető.
Dr. Házi Vencel washingtoni magyar nagykövet levele a Külügyminisztériumnak az USA Holokauszt Tanácsának együttműködési javaslatáról, 1988. március 19.
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–004/124/1988. (Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
Ismertető brosúra az USA Holokauszt Tanácsáról
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–004/124/1988. (Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
Emlékeztető Stark Antal művelődésügyi államtitkár és Miles Lerman, az USA Holokauszt Tanácsa nemzetközi részlege vezetőjének 1988. április 22-i megbeszéléséről, 1988. április 27.
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–004/124–1/1988. (Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
Miles Lerman levele Marjai József miniszterelnök-helyettes részére (a levél fordításával), 1988. május 3.
Jelzet: MNL OL, XIX–A–2–af–Ma–004/124–2/1988. (Központi /nem miniszteriális/ kormányzati szervek, Minisztertanács Titkársága, Marjai József miniszterelnök-helyettes iratai)
Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy Tony Curtis 1988. évi és azt követő látogatásaival a magán úticélok mellett számos lehetőség nyílt a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésére, az amerikai magyar emigrációnak az óhazával való megismerkedésére és nem utolsósorban a magyarországi zsidóság megújulására. A világhírű filmszínész mindezt élete végéig fontosnak tartotta. Emlékét nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon is tovább ápolják.
Ajánlott irodalom:
Csiffáry Gabriella: Szétrajzás. Híres magyar emigránsok kézikönyve. Corvina, Budapest, 2015.
Farkas József: Adatok a mátészalkai zsidóság életéhez, táplálkozási szokásaihoz. In: ...és hol a vidék zsidósága?... Történeti és néprajzi tanulmányok a falusi, mezővárosi zsidók és nemzsidók együttéléséről. Szerk.: Deáky Zita – Csoma Zsigmond – Vörös Éva. Centrál Európa Alapítvány – KLTE, Budapest – Debrecen, 1994. 131–144.
Tony Curtis – Peter Golenbock: Hollywood hercege. Életrajz. Alexandra, Pécs, 2009.
Online hivatkozások:
http://relax.cafeblog.hu/2018/07/08/ok-voltak-tony-curtis-mateszalkai-szulei/
https://www.youtube.com/watch?v=WbYlgD0TjSQ
https://www.youtube.com/watch?v=6O_zre2iT94
https://index.hu/nagykep/2018/05/26/a_zsidonegyed_igazi_arca_a_nyolcvanas_evekben/
http://mateszalka.hu/mateszalka-buszkesegei/56-tony-curtis
https://magyaridok.hu/kultura/hollywood-bolcsojeben-2094913/
Felvételek: Demeczky János (MNL OL)
Új hozzászólás