Március hónap dokumentuma: Ad memoriam – A Csatár-hegyi kápolna harangjai

A jegyzőkönyvi bejegyzés elején és végén is egy-egy rajz látható, amelyet az aláírás szerint Dunay Vilmos tanító készített 1921. április 15-én. A szöveg az első világháború okozta súlyos veszteségek említésekor idézi fel, hogy 1916 tavaszán a háborús helyzet miatt az ország kormánya elrendelte a templomi harangok rekvirálását. 1916 augusztus elején a Csatár-hegyi kápolna két harangját (összsúlyuk 31 kg volt) a szőlőbirtokosok tudta nélkül, észrevétlenül vitte el a rekviráló bizottság.

A háború utáni helyzet ismertetésénél olvashatunk a Veszprémet és környékét megszálló román erők Csatárhegyen elkövetett ténykedéseiről, majd arról, hogy a háború utóhatásainak elmúltával megkezdődhetett az újjáépítés. Ennek egyik első lépéseként 1921 első napján Jung Ferenc Csatár-hegyi hegybíró elhatározta, hogy a kápolnába harangokat kell szerezni, amelyhez gyűjtést indított a veszprémi és a márkói hegybirtokosok között. A márkói birtokosok két hét alatt összesen 13 270 koronát ajánlottak fel a harangokra, amelyeknek elkészítésére Tóth Árpád veszprémi harangöntőt kérte fel a hegybíró, azzal a kikötéssel, hogy a csatári búcsú napjára készüljenek el. A jegyzőkönyvi bejegyzés tartalmazza a márkói adakozók névsorát és felajánlott összegeiket is. Ezután olvashatjuk, hogy a harangöntőnek fizetendő végösszegben már benne volt a veszprémi birtokosok által felajánlott összeg is.

1921. március 22-én dr. Rott Nándor veszprémi püspök szentelte meg az elkészült harangokat, az egyiket a Szent Kereszt, a másikat a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Április 14-én szállították azokat Csatárhegyre, majd még aznap felállították a harangtoronyba. A harangok először 1921. április 15-én kondultak meg.

Levéltári jelzet: MNL VeVL IX.221. Veszprémi Csatár-hegyi és Sas-hegyi hegyközség iratai (1733‒1929), 2. kötet