Húsvét Zircen az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején

A húsvéti szokások a vizsgált időszakban a katolikus vallás adta hagyományok szerint zajlottak, lekövetve a szenvedéstörténet eseményeit, Jézus utolsó napjait. Igaz ugyan, hogy a hit gyakorlása szinte kizárólag a templom falai közé szorult, a húsvéti ünnepkör mégis lehetőséget teremtett a falakon túli megnyilvánulásra is.

A húsvéti szokások Zircen sem különböztek sokban a katolikus rítus szerinti szokásoktól. A húsvéti ünnepkör fő helyszíne a ciszterci apátsági templom, a kéttornyos barokk Nagyboldogasszony Bazilika volt.

1. kép

A húsvéti készülődés nyitányaként nagyhét előtt a falusi serdülő gyermekek barkát gyűjtöttek a Cuha patak mentén. A növényeket aztán általában a családban élő idősebb nők szétválogatták, kis zölddel vegyítve csokrokban rendezték. A húsvétot megelőző virágvasárnapi szentmisén ezeket a csokrokat megszentelték, majd a gyermekek húsvétvasárnap a nagyszülőknek, szomszédoknak, idős, beteg embereknek adták, cserébe pedig piros tojást kaptak. A barka csokrokat aztán a ház központi helyén, ha volt, a szenteltvíz tartó fölé helyezték el.  A csokrokat nem csak fiúk, hanem lányok is adhatták.

Szokás volt továbbá, hogy a megszentelt barka csokrokból elhelyeztek egyet-egyet az istállóban is az állatok betegség elleni védelme érdekében.

A virágvasárnapi passióban nagyobbacska, felső tagozatos lányok énekeltek. A szerepeket – az evangélista, Jézus, Pilátus, Péter, Júdás – évről évre ugyanazok a gyermekek játszották, míg ki nem „öregedtek” szerepükből. 

A virágvasárnapot követő nagyhétben a hústilalmon túl szigorú böjtöt tartottak. A felnőttek napjában háromszor vehettek magukhoz ételt, és csak egyszer lakhattak jól. Az idősebbek gyakran nem is ebédeltek együtt a családdal, hanem elvonulva csendesen imádkoztak. Táplálékul gyümölcsöt, kompótot, száraz kenyeret vettek magukhoz. A kisebb gyermekek felmentést kaptak a szigorú böjt alól, bár ebben az időszakban húst ők sem ehettek.  Ekkor ejtették meg a házakban a nagytakarítást, valamint az azokat övező udvarokban is rendet tettek.

A húsvét ünneplése a nagycsütörtöki, a zirci apátsági templomban tartott utolsó vacsora emlékére celebrált misén vette kezdetét, emlékezvén arra, hogy ezen az éjszakán történt Jézus elfogatása. A mise bevezető részeként elhangzó glóriakor orgonazúgás és a ministránsok csengetése mellett a harangok elnémultak, úgy tartották, azok Rómába mentek. A felnőttek azt mesélték a gyermekeknek, hogy az orgonazúgás közepette kireppentek a templom ablakain és feltámadáskor visszatérnek. A szentmise végeztével a hívek egy-két órán át még a templomban maradtak virrasztani.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírba tételének napja. Erre emlékezvén délután három órakor a hívek a kórház melletti Kálvária dombon, a keresztútnál, illetve az 1895-ben itt emelt, majd 1901-ben, a kórház építésével egy időben kibővített kis kápolnánál gyülekeztek.

2. kép

A keresztút végeztével a kápolnában a plébános vezetésével közös imádkozás és éneklés zajlott. A szertartás végeztével az idősebbek német nyelvű imádságokat mondtak és énekeltek. A húsvéti ünnepkörnek ez volt az egyetlen mozzanata, amely a sváb gyökerekre utalt, minden más magyarul zajlott.

Nagyszombaton van az ünnepkör legfontosabb eseménye, a feltámadás. Az esti szentmisét megelőzően tűzszentelést, valamint vízszentelést tartottak a templomban, majd ezt követte az ünnepi szentmise. A glória dallamaira újra megszólaltak a harangok, kigyúltak a fények és hangos orgonaszó köszöntötte a feltámadást. A szentáldozást követően a pap magához vette az Oltáriszentséget és kezdődött a feltámadási körmenet, amely az apátság fallal körülzárt udvarán belül haladt, a település utcáira nem volt ildomos kimerészkedni. Érdekes egybeesés, hogy 1953-ban a nagyszombati körmenet április negyedik napjára esett. A rendkívüli helyzetre tekintettel a Zirci Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Kaiser János, március 27-én levelet írt a községi végrehajtó bizottságok elnökeinek címezve, melyben tájékoztatja őket, hogy községeikben kizárólag, elkerülve a hivatalos állami ünnepségekkel való ütközést, délután három óra előtt be kell fejezni a körmeneteket és azokat a lehető legrövidebb útvonalon, a templom körül kell megtartani. A körmenetek megtartása rendőrségi engedélyhez kötött, csak annak birtokában tarthatók meg. Amennyiben az engedély kérése nem történik meg, úgy a helyi VB elnök 48 órával a körmenetet megelőzően köteles arra külön is felhívni a plébános figyelmét.

3. kép

Mindezt nyomatékosítva, a Községi Tanács VB elnökhelyettese, Makk Imre, nagypénteken, a körmenetet megelőző napon, írásban tájékoztatja a zirci római katolikus Plébániai Hivatalt a körmenet pontos időpontjáról és útvonaláról, valamint arról, hogy a körmenet megtartása engedély köteles.

4. kép

A hatalom különös figyelmet fordított arra is, hogy a körmenetek lehetőleg mindenféle atrocitás és erőszak nélkül, az előre meghatározottak szerint menjenek végbe. Amennyiben szükséges volt, a rendőrséggel együttműködve, előzetesen behívatták a plébánosokat és szóban is tájékoztatták őket a szabályok pontos betartásáról és a várható következményekről.

5. kép

Szokás szerint a körmenetet a feltámadt Jézus szobra vezette fel, amit a ministráns gyermekek csoportja követett. A sorban ezután következtek a képviselőtestületi tagok az ünnepi zászlókkal, élükön egy nagy zöld, Szent Józsefet ábrázoló zászlóval. Majd az umbrella, a négy rúdon tartott baldachinos „mennyezet” alatt a gyertyavivők kíséretében vonult a pap, az Oltáriszentséggel a kezében. Az umbrellát és a gyertyákat vinni mindig is nagy megtiszteltetés volt, a falu köztiszteletben álló férfiai vihették. Őket követték a kórus, valamint a hívek.

Húsvét vasárnap reggel történt az ételszentelés. A családok személyenként egy szelet sonkát, egy fél tojást, egy-egy szelet kenyeret és kalácsot, valamint kevés sót és reszelt tormát halmoztak egy tányérra, majd azt konyharuhával fogták össze és így vitték a csomagot a templomba áldásra. Áldás után fogyasztották el a családok a húsvéti reggelit, ám a hosszú böjt után nem volt tanácsos sokat enni. A húsvéti reggelire szánt szentelt tojásról úgy tartották, hogy azt illik valakivel elfelezni, és annak nevét megjegyezni. Ha az illető aztán valaha eltévedt az erdőben, csak rá kellett gondolnia arra a személyre, akivel megfelezte a szentelt tojást, és akkor rálelt a kivezető útra.

Húsvéthétfő reggele, délelőttje a locsolkodás jegyében telt. A falu ifjai, legényei az utcákat járva betértek a lányos házakhoz locsolkodni egy szolid versike elmondásával. Cserébe piros tojást kaptak, esetleg süteményt, nagy ritkán némi pénzt is.

Este, a böjti időszakot lezáró vigasságé volt a főszerep, az egykori Punk kávéházban, a későbbi művelődési házban, a falu lakóinak húsvéti bált tartottak.

6. kép

Képek jegyzéke:

indexkép: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1288152/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ6aXJjIn0, letöltés ideje: 2024. március 25.

1. kép: https://fortepan.hu/hu/photos/?q=zirc, letöltés ideje: 2024. március 25.

2. kép: https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1372770/, letöltés ideje: 2024. március 25.

3., 5. kép: HU-MNL-VEML_XXIII.948.b. Zirci Községi Tanács (1973-tól Községi Közös Tanács) iratai TÜK iratok. 47/1953: A tanácsok feladatai az egyházi körmenetekkel kapcsolatban.

4. kép: HU-MNL-VEML_XXIII.948.b. Zirci Községi Tanács (1973-tól Községi Közös Tanács) iratai TÜK iratok. 43/1953: Egyházi körmenetek tartása.

6. kép http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Zirci_Vend%C3%A9gl%C5%91k_egykor_VI._Punk_k%C3%A1v%C3%A9h%C3%A1z_%C3%A9s_a_Hindler-f%C3%A9le_vend%C3%A9gl%C5%91#mediaviewer/File:Punk_Ferenc_k%C3%A1v%C3%A9h%C3%A1za_%C3%A9s_vend%C3%A9gl%C5%91je_1910-es_%C3%A9vek_v%C3%A9ge._Forr%C3%A1s_Czuhav%C3%B6lgyi_Marianna.jpg, letöltés ideje: 2024. március 25.

Felhasznált irodalom:

Hervay F. Levente O. Cist. – Lékai-H.P. Jusztin O. Cist.: A zirci apátsági templom. Zirc, 2007.

Dr. Horváth Konstantin O. Cist.: Zirc története. Zirci Könyvek I. Veszprém, 1930.

A zirci Erzsébet Kórház története. Szerk.: Müller Anikó. Zirc, 2000

Levéltári források:

HU-MNL-VEML-VIII.1. A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolájának iratai

HU-MNL-VEML-X.72. A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolája Szent Róbert Cserkészcsapatának iratai

HU-MNL-VEML-XV.107. Dombi Ferenc szakoktató (Zirc) vegyes irattöredéke

HU-MNL-VEML-XXIII.948. A Zirci Községi Tanács (1973-tól Községi Közös Tanács) iratai

Egyéb források:

https://schwaben.hu/telepulesek/zirc

https://regulymuzeum.hu/reguly-antal-muzeum-es-nepi-kezmuves-alkotohaz