Beszámoló a III. Veszprémi Levéltári Napról

A programot Boross István, az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára igazgatója nyitotta meg, majd Polgárdy Imre, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke köszöntötte a hallgatóságot. Beszédében méltatta a levéltárak értékmentő munkáját, továbbá emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a Jutasi Honvéd Altisztképző és Nevelőintézet megalapításának centenáriuma után, 2025-ben a közgyűjtemény egy újabb évfordulót ülhet meg. A következő évben lesz éppen húsz éve, hogy az intézmény a jelenlegi helyén kezdhette meg működését.

A nap első előadását Pityó Gábor, a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont levéltárvezetője tartotta az 1999 óta fennálló egyetemi levéltárról. Az előadó primer forrásokon keresztül mutatta be az idén huszonötéves intézmény történetét, továbbá beszélt az éppen zajló fejlesztésekről, a digitalizáló műhelyről és a jövőre vonatkozó tervekről.

Ezt követően Varga Tibor levéltáros beszélt a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár forrásanyagáról. Prezentációját egy 1944-es irattal vezette be, amelyben az akkori levéltáros kérte a gyűjtemény legértékesebbnek vélt darabjainak – az Árpád-kori középkori oklevelek – elrejtését és megmentését. Az évtizedek alatt egyre többféle levéltárban őrzött irat vált keresetté, a legértékesebbnek tartott iratok fogalma ezzel párhuzamosan bővült. A levéltáros az utóbbi évtized legfőbb tendenciáit számadatsorokon keresztül mutatta be.

A harmadik előadás során L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos muzeológusa ismertette a társintézményben őrzött adattári dokumentumokat. Az illusztrációban rendkívül gazdag bemutató számos olyan múzeumi forrásra hívta fel a nézők figyelmét, amelyek jellemzően kevésbé vannak a köztudatban. A muzeológus elmondta, hogy a múzeum segédgyűjteményében többek között megtalálhatóak a megyéhez köthető néprajzi, céh- és ipartörténeti, régészeti, művészet- és irodalomtörténeti források; a tárgyi gyűjtemények mellett számos papíralapú dokumentum képezi az intézmény állományát.

A szekció utolsó előadója Káli Csaba, az MNL Zala Vármegyei Levéltára igazgatója volt, aki azokról a mai Veszprém vármegyére vonatkozó forrásokról beszélt, amelyeket az MNL Zala Vármegyei Levéltára őriz. A Veszprém vármegye nyugati felét kutatók számára nem volt újdonság, hogy az itt lévő települések 1950 előtti anyagát a szomszédos vármegye intézményében kell keresni, ellenben annál nagyobb volt a meglepetés a résztvevők körében, amikor kiderült, hogy a ZÁÉV (Zala megyei Állami Építőipari Vállalat) révén számos, zömmel Veszprém megyei épületekkel kapcsolatos, 1950 utáni anyagot rejtenek a zalai raktárak.

A kávészünetet követően az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára és munkatársai kerültek a fókuszba. A Magyar Nemzeti Levéltár egyik kiemelt célja, hogy minden vármegyei levéltár történetét tárják fel és írják meg az egyes intézmények. Kollégáink a III. Veszprémi Levéltári Nap keretében osztották meg eddigi kutatásaikat.

Illés Kornélia a kezdetektől a tanácsi korszakig mutatta be levéltárunk történetét, ezzel átölelve mintegy 250 év történését. Előadása elején leszögezte, hogy elsősorban a 18. század legjelentősebb mozzanatait fejti ki részletesen, a későbbi századok esetében csupán a legfontosabb fordulópontokat emeli ki. Prezentációjából kiderült, hogy a vármegye levéltárának igencsak mostoha körülményekkel kellett szembenéznie az évszázadok során; számos költözés, iratkeveredés és iratpusztulás nehezítette az intézmény munkáját és fejlődését.

Karika Tímea az 1950-es évektől folytatta a levéltár történetét egészen az ezredfordulóig. Előadásában felvázolta a megyei levéltárakat érintő leglényegesebb szervezeti változásokat, majd a levéltár korábbi vezetőinek munkája alapján mutatta be a megyei intézményt érintő eseményeket. Kiemelte Takáts Endre és Madarász Lajos igazgatók tevékenységét, akiknek többek között a jelenlegi törzsanyag döntő hányadának begyűjtése, továbbá a levéltár méltó épületekbe kerülése köszönhető. Külön színfoltot képviselt Ihász István, levéltári kezelőről szóló beszámolója, aki 1951 és 1999 között – tehát a fent tárgyalt időszak egésze alatt – volt megbízható és kitartó munkatársa intézményünknek.

Nagy Balázs Vince végül az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára jelenébe kalauzolta a közönséget. Előadásában összefoglalta az elmúlt tizenkét év legfontosabb mérföldköveit és teljesítményeit. Beszélt az intézmény kutatást és közművelődését támogató tevékenységéről, kitérve a levéltár-pedagógiára, a Veszprémi Térképvándor projektre és a Petőfi Kulturális Programra. A prezentációban röviden szó esett az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára munkáját elismerő kitüntetésekről is mint a 2016-ban elnyert Év Levéltára, illetve a 2020-ban odaítélt Év Kutatóhelye címek. Kollégánk az előttünk álló tervek és lehetőségek felvillantásával zárta a szekciót.

A nap záróeseménye a Legyél krónikás! – Elmesélem 1000 szóban a Petőfi Kulturális Program támogatásával kiírt diákpályázat díjátadója volt, melyről külön közleményben számolunk be.

A Veszprém TV beszámolója a III. Veszprémi Levéltári Napról

https://www.veszpremtv.hu/leveltari-napok/

Fotógaléria a III. Veszprémi Levéltári Napról