Levelek a múltból | 2021. június

2021.06.28.

 

A németújvári Faludi-ünnep
1921. június 26.

Faludi Ferenc[1] későbarokk költő gimnáziumi tanulmányait Kőszegen a jezsuitáknál kezdte, majd Sopronban folytatta. 1720-ban jelentkezett a jezsuita rendbe és két év próbaidőt követően letette a szerzetesi fogadalmat, majd tagja lett a Magyarországon 40 tanintézetet működtető szerzetesrendnek. A Grazban és Pozsonyban elvégzett filozófiai és felsőbb matematikai tanulmányait követően volt lelkipásztor, egyetemi tanár, kollégiumi vezető, nyomda- és könyvtárigazgató, könyvcenzor, magyar gyóntató a római Szent Péter Bazilikában és rövid ideig a kőszegi gimnázium rektora. Faludi a jezsuiták feloszlatását követően 1773. szeptember 23-án Rohoncra (ma: Rechnitz, Ausztria) költözött, ahol egy alapítványi ispotálynak lett a vezetője. Itt érte a halál 1779. december 18-án és szegényes hagyatéka – benne a kéziratainak egy része – a szombathelyi püspökségre került.[2]

A számos nyelven beszélő Faludi Ferenc irodalmi munkásságát római tartózkodása idején kezdte el. Szépirodalmi tevékenységének értékelését Révai Miklós (1750–1807) és Batsányi János (1763–1845) kezdte, majd Toldy Ferenc (1805–1875), Bitnitz Lajos (1790–1871), Géfin Gyula (1889–1973) folytatták. Nekik köszönhető, hogy Faludi méltó helyre került a magyar irodalom történetében,[3] és már 19. század végén emléktábla került a rohonci ispotályra, amelynek fényképe a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára fotógyűjteményében megtalálható.[4] Az emlékművet 1895. november 3-án avatták fel a Hauser-féle alapítványi házon, ahol Faludi műveinek legnagyobb részét alkotta. Az ünnepségen megjelent Reiszig Ede (1848–1908) főispán és Károlyi Antal (1843–1911) alispán, akinek megnyitó beszédét követően leplezték le Hudetz János szombathelyi kőfaragó svéd gránitból készített alkotását. Az ünnepségen Faludi munkáiból Dallos József premontrei kanonok tartott felolvasást és egy tanuló szavalt tőle verset.[5]

A mai Magyarország területén elsőként 1896-ban Szombathelyen neveztek el utcát Faludi Ferencről,[6] ahol 1905-ben megalakították a Faludi Ferenc Irodalmi Társaságot, és a megyeszékhelyen 1930-tól a Faludi Ferenc Gimnázium is tovább őrizte nevében a költő emlékét.[7]

Éppen 100 évvel ezelőtt – a trianoni döntést követő évben –, 1921. június 26-án került sor az újabb emléktábla avatására is, Németújváron (ma: Güssing, Ausztria).[8] Izgalmas időszak volt ez térség történetében, mivel a saint-germaini békeszerződés a mai Burgenland területét már 1919-ben Ausztriának ítélte, amit Magyarországnak tudomásul kellett vennie. 1921 januárjában az osztrák kormány megalkotta az ún. Burgenland törvényt, de a területet ekkor még nem tudta birtokba venni.[9]

A táblaállítás előzményei 1907-ig nyúltak vissza. Akkor javasolta Dömötör Lajos (1854–1918) németújvári főszolgabíró, hogy örökítsék meg Faludi emlékét, ha sikerül megtalálni szülőházát.[10] Az 1920-as évek elején Magyar Imre járásbírósági tisztviselő, a Vasvármegye újság tudósítója kutatott Faludi szülőháza után és megállapította, hogy a költő szalmafedeles szülőházát már elbontották, helyére pedig új házat emeltek.[11] Ezt követően a Vasvármegyei Kultúregyesület Németújvár településsel közösen szándékozta megjelölni a poéta születési helyét. A kultúregyesület elnöke Kapi Béla (1879–1957) evangélikus püspök és Tompa Ferenc dr. egyesületi főtitkár, múzeum-igazgató, 1921. június 3-án azzal a kéréssel fordultak Herbst Géza (1864–1938) alispánhoz, hogy az egylet által kibocsátott ívekkel a márványtábla elkészítésének költségére társadalmi gyűjtést indíthassanak.[12] A vármegye területére szóló 40 napos gyűjtési engedélyt Sigray Antal (1879–1947) gróf kormánybiztos június 11-én írta alá.[13] A kultúregyesület vezetői 1921. június 20-án levélben fordultak a Vasvármegye Törvényhatósági Bizottságához is, hogy támogatást kérjenek tagjaitól és a vármegye tehetősebb birtokosaitól a 40.000 koronába kerülő emlékmű költségeihez.[14]  Az esemény fontosságát az is jelezte, hogy a Faludi-ünnephez kapcsolódóan ifj. Weinwurm Antal és társa kiadásában Budapesten nyomtatott emléklap is forgalomba került.[15]

            Az 1921. június 26-án a Németújvárra meghirdetett ünnepségen közel 10.000 fős tömeg jelent meg.[16] A rendezvény hangulatát a trianoni döntés elleni tiltakozás, felháborodás jellemezte és a politikai kampány részévé vált a költőre történő megemlékezés.[17] „Örökké felejthetetlen napja marad Németújvárnak június 26-ika. Ekkor jelölték meg ugyanis Faludi Ferencnek, a jezsuita költőnek szülőházát emléktáblával a hálára ébredt késői utódok és ezt a napot az ott összesereglett nép is nemzeti ünneppé avatta.”[18] – fogalmazott a Vasvármegye című újság. A rendezvényen megjelent dr. Vass József (1877–1930) közoktatásügyi miniszter. Vas vármegyét gróf Cziráky József (1883–1960) főispán, Herbst Géza alispán; Szombathely városát dr. Ujváry Ede (1876–1950) polgármester-helyettes képviselték. A résztvevő szervezetek között sorolták fel a Jézus Társaságot, a budapesti Kisfaludy Társaságot, a Magyar Országos Irodalmi és Művészeti Szövetséget, a Szepesi Szövetséget, a Nyugatmagyarországi Ligát, a győri Kisfaludy Irodalmi Kört, a nagykanizsai Zrínyi Irodalmi Kört, a soproni Frankenburg Irodalmi Kört, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) és az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) szombathelyi képviselőit, továbbá a vasi települések tűzoltó egyesületeit. A Vasvármegyei Kultúregyesület küldöttségét Kapi Béla evangélikus püspök, dr. Tompa Kálmán múzeum-igazgató, Vadász Norbert, Erdélyi Irén premontrei főgimnáziumi tanárok és gróf Mikes János (1876–1945) megyéspüspök képviselték. A megjelentek között említették még Bleyer Jakab (1874–1933), Huber János (1857–1945), Thomas Ferenc nemzetgyűlési képviselőket, Renner Oszkárt, Erdődy Tamás (1886–1931) grófot, Almássy Jánost és Lotter-Correvon Hedvig (1876–1955) svájci írónőt.[19]

Az ünnepség tábori misével kezdődött, majd utána leleplezték a márvány emlékművet, amely előtt Kapi Béla evangélikus püspök magyar és német nyelven mondta el gondolatait.[20] A szónok kiemelte: „intőjelet is emelünk ezzel az emléktáblával arra, hogy évezredes történelmünk mostani megbontása nem más, mint a történeti igazság ellen elkövetett merénylet és ez az emléktábla, mint egy megdönthetetlen várfal fog itten állni, amely védi ezt a földet, ezt a várost és vidéket és előre vezet a magyar nyelv, a magyar hazaszeretet, a magyar kultúra, a magyar erkölcs, a magyar jövő és a magyar dicsőség útján.”[21] Ezt követően felszólalt még dr. Vass József, aki szerint ez a megemlékezés is a „magyar nemzetben rejlő erőt képviseli, vagyis annak a nemzeti gondolatnak a megtestesítését, melyet nem lehet elcsatolni.”[22] A minisztert követően a megjelent irodalmi társaságok és egyesületek képviselői szólaltak fel – magyar, német és horvát nyelven – és hajtották meg az elismerés zászlaját Faludi Ferenc emléke előtt.[23] Különösen dr. Thurner Mihály (1878–1952) soproni polgármester német nyelvű beszéde keltett óriási hatást a jelenlévők között, akik többször megszakították a szónoklatot „Nem! Nem! Soha!”, illetve a „Nie! Nie! Niemals!” kiálltásokkal.[24] Az avatást követően a Korona-szálló melletti téren Herbst Géza alispán elnöklete alatt tartották meg a Vas vármegyei Tűzoltó Szövetség évi rendes közgyűlését. Ezután a résztvevők átvonultak a Draskovich-féle parkba, itt a Vasvármegyei Kultúregyesület szervezett műsoros rendezvényt, ahol Erdélyi Irén tanár ismertette Faludi költészetét, miközben németújvári fiatalok szavaltak verseket a költőtől.[25] Ezt követően társas ebédre gyűltek össze a Korona-szálló emeleti termében, majd népünnepély zárta a napot, ahol a Szombathelyi Dalosegyesület, a Vasvármegyei Kultúregyesület Vegyeskara, a Szombathelyi Iparoskör Dalárdája, a Szombathelyi MÁV Dalárda, a Körmendi Dalosegyesület és a Németújvári Zenekedvelők adtak elő különféle magyar dalokat.[26]

A Németújváron 100 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között felavatott magyar nyelvű emléktábla sorsa a későbbiekben szerencsésen alakult és azt napjainkban is megtekinthetik az érdeklődők a Faludistraβe és a Schloβgasse sarkán álló vendéglátóhely falán.[27]

Jegyzetek

[1] Faludi Ferenc (Németújvár, 1704. március 25. – Rohonc, 1779. december 18. ) jezsuita író, költő, műfordító

[2] Kuntár Lajos: Faludi Ferenc utóélete Vas megyében. = Honismeret. 1998. 1. sz. 46. p.

[3] Uo.

[4] Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL) Vas Megyei Levéltára (VaML) Fotógyűjtemény

[5] Faludy Ferencz lakóháza. = Magyar Szemle, 1895. nov. 3. 528. p., Faludy Ferencz lakóháza. = Pesti Napló, 1895. okt. 27. 8. p., Faludy emléktábla. = Nemzet, 1895. nov. 5.  3. p., Dallos József: A Faludi emléktábla leleplezésének alkalmára. = Szombathelyi Újság, 1895. nov. 10. 1-5. p. Az emléktáblával ellátott egykori szegényházat a későbbiekben lebontották és a rohonciak a márványtáblát raktárba helyezték, de azt az 1990-es években sikerült Körmendre hozni. Lesenyei Márta és Kis Sándor szobrászok elkészítették az eredeti kerethez hasonló, de bronzból öntött művet a kiegészítő szöveggel és 1996. november 16-án a katolikus templom falán ismét felavatták Faludi Ferenc emléktábláját. = https://www.kozterkep.hu/14558/faludi-ferenc-dombormuves-emlektabla#vetito=82730 (Megtekintve: 2021. március 29.)

[6] Szombathelyen 1896-tól 1953-ig viselte Faludi Ferenc nevét a mai Petőfi Sándor utca. A vasi költőről 1987-ben neveztek el újra utcát Szombathely oladi lakótelepén. Feiszt György: Szombathely utcanevei és utcanévváltozásai. Szombathely, 1995. 25. p. (Acta Savariensia, 11.)

[7] Kuntár, 1998. 46. p.

[8] Sill Ferenc: „Csak a láng terjesztheti a lángot.” Faludi Ferenc 1704-1779. = Vasi Szemle, 1989. 383. p.

[9] Szoták Szilvia: Magyar nyelv és magyar népcsoport Burgenlandban. Nyelvi tájképek vizsgálata a többnyelvűség kontextusában. PHD értekezés. Pécs, 2016. 167. p. (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Rektori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Program)

[10] Gál József: A Szombathelyi Faludi Ferenc Irodalmi Társaság 1905-1907. = Vasi Szemle, 2007. 1. sz. 66. p.

[11] A németújvári Faludi-ünnep. = Vasvármegye, 1921. jún. 28. 2. p.

[12] MNL VaML Vas Vármegye Alispánja iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban: Alisp. ir.) XII. 10872/1921.

[13] Uo.

[14] 1921 szeptemberében a kultúregyesület kérvénnyel fordult az alispánhoz, hogy a Faludi Ferenc emléktábla 40.000 koronát kitevő költségéből az ekkor még 8.000 korona fedezetlen összeget rendezzék. Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága 1921. szeptember 19-én megtartott közgyűlésén megszavazta, hogy a hiányzó összeg kifizetését a vármegyei kultúralapból pótolják. MNL VaML Alisp. ir. XII. 10872/1921.

[15] Sill, 1989. 383. p.

[16] A Vasvármegyei kulturegyesület…= MTI Hír, 1921. jún. 27. 2. p.

[17] Gál, 2007. 70. p.

[18] A németújvári Faludi-ünnep. = Vasvármegye, 1921. jún. 28. 1. p.

[19] Uo.

[20] A Vasvármegyei kulturegyesület…= MTI Hír, 1921. jún. 27. 2. p.

[21] A németújvári Faludi-ünnep. = Vasvármegye, 1921. jún. 28. 1. p.

[22] A Vasvármegyei kulturegyesület…= MTI Hír, 1921. jún. 27. 2. p.

[23] Uo.

[24] A németújvári Faludi-ünnep. = Vasvármegye, 1921. jún. 28. 2. p.

[25] Uo.

[26] Uo.

[27] https://www.wikiwand.com/hu/Faludi_Ferenc (Megtekintve: 2021. április 5.)

Bajzik Zsolt

(Lelőhely: MNL VaML Eredeti címereslevelek gyűjteménye)

 

Faludi Ferenc rohonci emléktáblájáról 1895-ben készült fénykép
(MNL VaML Fényképgyűjtemény)

Emléklap a németújvári Faludi-ünnepről, 1921.

Meghívó a Vasvármegyei Tűzoltószövetség németújvári közgyűlésére
(MNL VaML Kőszegi járás főszolgabírájának iratai. Közigazgatási iratok 2603/1921.)

A Vasvármegyei Kultúregylet igazolványa kedvezményes vasúti menetjegy váltására
(MNL VaML Kőszegi járás főszolgabírájának irata. Közigazgatási iratok 2603/1921.)

A Vasvármegyei Kultúregyesület vezetőinek levele Herbst Géza alispánhoz
(MNL VaML Alisp. ir. XII. 10872/1921.)

A Németújváron 100 évvel ezelőtt felavatott emléktábla napjainkban
(https://www.wikiwand.com/hu/Faludi_Ferenc (Megtekintve: 2021. április 5.))

Németújvári képeslap
(MNL VaML Képeslapgyűjtemény)

 

Utolsó frissítés:

2021.07.16.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges