A Beyczy-malmok állapotfelmérése 1667-ből

A régi Szombathely déli határvidékén terül el Szőkefölde, amely az Árpád-kor óta híres malmairól. Az egyiket Szőke molna néven a vasvári vár udvarnokai birtokolták már 1276 előtt. Azt is tudjuk, hogy finomlisztet őröltek benne.[1]

Széchényi György püspök 1666. októberében zálogba vette Káldy Ferenctől a szőkeföldi birtokkomplexumot.[2] Ez alkalommal készült leltár az ingatlanról és a hozzá tartozó vagyontárgyakról.[3]
Az összeírást 1667. március 11-én Kondoray Tamás prépost és Szalaics Tamás kanonok Káldy Ferenc castellum formára épített nemesi kúriájánál ("in et ad") készítette.
Aprólékos részletességgel mentek végig az egész területen, figyelmüket semmi nem kerülte el, ahogy illik. A leltárak forrásértékét – akár hagyatéki vagy végrendeleti, akár adásvételi vagy bűnügyben készültek – a történészek nagyra becsülik, hiszen a régi korok anyagi civilizációjának megismeréséhez megannyi kis adalékkal szolgálnak. Az itt írtak alapján részletgazdag kép tárul szemünk elé; hogyan is nézett ki egy átlagos malom a 17. század második felében. Mivel magyarul íródott, laikusok is érzékelhetik az összeírók nyelvezetét, leírásait. Akkoriban a latin számított hivatalos nyelvnek, és hogy a formai szabályokat betartsák, a fontosabb jogi szakkifejezések valóban latinul szerepelnek a szövegben, a tartalmi rész azonban magyarul került a jegyzőkönyvbe.
Megjegyzendő, hogy az összeírás fogalmazványa is fennmaradt (ennek képeit közöljük most), érdekes módon későbbi (1667. májusi) dátummal, amely utal a korábbi állapotra.[4] A két szöveg első látásra nagyfokú egyezést mutat. Hogy miért kellett újra felvenni a leltárt, azt esetleg további kutatások tisztázhatják. Biztos, hogy a szombathelyi polgároknak nem volt ínyére ez a jogügylet, ugyanis nagyon rossz viszonyban voltak földesurukkal, a püspökkel. A városi tanács meg is tiltotta a polgároknak, hogy a két szőkeföldi malmot használják.[5]
Hiába a viszonylag bőséges forrásadottság, a malmok azonosításában bizony maradtak még nehezen értelmezhető pontok. Horváth T. Antal például éppen fordítva azonosítja őket, de nem tudjuk milyen érvekre alapozza okfejtését, ugyanis a leltár mindkét szövegváltozatában egyértelműen a fölső malmot nevezik kis malomnak.[6]
A Szőkefölde malmai megérték a 20. századot. A Négyes malom 1923 után még néhány évig más funkcióval – zsinór- és paszományárugyárrá alakították át – hasznosította a vízienergiát. A Práter malmát 1930. körül bontották le.
Terveink közt szerepel a két malom újkori történetének alaposabb vizsgálata.

 Jegyzetek

[1] Nem pedig zsemlével adóztak. A zsemle – kis péksütemény – létezett a középkorban is, de ennek az 1309-ben kelt oklevélnek a szövegezése mindenképpen a lisztről szól ("simulam molare" szó szerint "zsemlyét őrölni"!?). Helyesebben járunk el, ha 'similam"-ként olvassuk és "finomliszt"-nek oldjuk fel a rövidített szót. Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Szombathely 1993. Acta Savariensia 8. (Horváth) 186. pag.

[2] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Vasvári Káptalan hiteleshelyi levéltára (Kápt. lev.) Jegyzőkönyvek 1666. Nr. 109. (166-169. pag.) 1666. október 29.

[3] MNL VaML Kápt. Lev. Jegyzőkönyvek. 1667. Nr. 105. 94-97. pag. 1667. március 11.

[4] MNL VaML Kápt. Lev. Minutae inexpeditae. 1667. Nr. 32. május 20.

[5] Horváth 186. pag.

[6] "Fölső malom alias Beyczy malom vagy kis malom". Ezzel szemben Horváth 186. pag.

Dr. Kóta Péter

XII_1_c_1667_32