Ahol Újperint létrejött …

1779. január 20-án Teffler Ferenc házától kiindulva hatalmas tűzvész támadt Szombathelyen. A városban 137 ház égett le, a mai Óperint község pedig, amely akkor még nem tartozott a településhez, teljesen hamuvá lett. Szily János püspök, a város földesura, a későbbi hasonló eseteket megelőzendő, a településtől mintegy 4 km-re, Újperint néven új falut alapított. Intézkedésében az a szándék vezette, hogy az elpusztult község lakosságát foglalkozási alapon megossza, úgy, hogy az iparosokat, akik többségükben tűzzel dolgoznak, meghagyta Óperintben, míg a mezőgazdaságból élőket kitelepítette az új helységbe.[1]

A fenti esemény némi támpontot nyújt annak a térképnek a datálásához, amely pár hónapja került elő a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára úrbéri peres iratanyagából. A munka kivitelezése egyértelműen arra utal, hogy valamikor a 18. század folyamán készülhetett, az pedig bizonyos, hogy mindenképpen 1779, azaz Újperint alapítása előtt, ugyanis a falut nem lehet megtalálni rajta. Adataiban nagy hasonlóságot mutat egy, a Savaria Múzeum gyűjteményében őrzött 1762-ben készült térképpel, de ez utóbbi sokkal szebben kimunkált, pontosabb és több adatot is tartalmaz.[2]
A rajzon a Náraiból kiinduló, ma Bolygó-pataknak nevezett ér és a Gyöngyös-patak közrefogta területet ábrázolták. Ez a rész magába foglalta a szombathelyi püspöki uradalom erdejét, az oladi, a jáki és a nárai határok egy részét.
A térképet nagy valószínűséggel nem fejezték be. Erre utal, hogy nem olvasható rajta sem cím, sem jelmagyarázat vagy egyéb leírás. Nagy értékkel bírnak ellenben a jelölt földrajzi nevek: „Nárai, Nárai Földek, Vár Erdeje, Gaj Földek, Sorki Földek, Szent Mártoniak Erdeje, Perintiek Erdeje, Régi Malomút, Szőkeföldi Parrag, Kökényes Alsó Vége, Bakharaszt, Nagy Haraszt, Pater Dominicanusok Erdeje.”[3] Ezek a helynevek nemcsak az egykori tulajdonosokra utalnak, hanem arra a tényre is, hogy a püspöki uradalomhoz tartozó falvak lakói – szentmártoniak, perintiek, szőkeföldiek – ezeken a részeken kaptak faizási („fagyűjtési”) jogot.
A térkép egyik különös értéke, hogy egy nagyon korai Szombathely-ábrázolás is látható rajta. A vázlaton jól kivehető Karicsa, Óperint, Szentmárton, valamint a Gyöngyös-patakon sorakozó vízimalmok. Látható a mai Körmendi út és folytatásának irányában a Hatláb Kocsma, valamint a püspökség Sorki majorjának ábrája. Jákot a falu jellegzetességével, a Szent György–templommal, míg Nárait egy sematikus rajzzal jelölték.
A térképen a mai Újperint helyét a Jákra vezető út vonalát követve lehet könnyen lokalizálni. A Nárai felé futó út kereszteződését követően egy ligetes facsoport és egy egyedülálló fa rajza látható a későbbi falu helyén. (Érdekesség, s talán nem véletlen egybeesés, hogy Újperint pecsétjén is egy fa látható.)[4] A jó szemű kutató apró négyszöget is felfedezhet az ábrán, ezt az 1762. évi térkép is jelöli „Capella” felirattal. Nagy valószínűséggel azonban ez nem kápolna, sokkal inkább remetelak lehetett, hasonló ahhoz, amely egykor a Kálvária-dombon állt.[5] Ez utóbbi feltételezést azonban források nem erősítik meg, ugyanis sem a canonica vizitációkban (kánoni látogatás, egyházlátogatási jegyzőkönyv), sem pedig a rendelkezésünkre álló remete-összeírásokban nem található említés más remetéről, mint a kálváriairól.
A 19. század folyamán a püspökség, hogy szántói nagyságát növelje, rengeteg erdőt felszámolt, jelentősen átalakítva így a természeti környezetet. A jobbágyfelszabadítást követő tagosítás pedig még az úthálózatot is megváltoztatta. Az egykori eredeti állapotra ma már csak következtetni lehet, ehhez szolgáltat adalékot ez a nagy forrásértéket képviselő térkép is.

[1] Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szily János, Herzan Ferenc gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete s működése. Szombathely, 1929. 40. p.

[2] Savaria Múzeum Történeti Osztály, Delineratio G… Terram praedii… [1762]

[3] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: (MNL VaML) A Szombathelyi Királyi Törvényszék iratai. Urbéri ügyek (szám nélkül)

[4] MNL VaML Pecsétgyűjtemény 626., 627. sz.

[5] Szilágyi István: Adatok Szombathely 18–19. századi életéhez. In: Vas megye múltjából 1. Szombathely, 1976. 150-198. p. (Levéltári évkönyv; 1.)

Pál Ferenc

A térkép lelőhelye:  MNL VaML A Szombathelyi Királyi Törvényszék iratai. Urbéri ügyek (szám nélkül)