Levelek a múltból (2018. november)

2018.11.26.

.

 



Az írottkői kilátó építése

A Dunántúl legmagasabb pontján, a tengerszint fölé 883 méterrel emelkedő Írottkő csúcson a Magyar Turista Egyesület Vasvármegyei Osztálya 1896-ban „Árpád kilátó”-nak elnevezett fatornyot emeltetett.


          Az idő vasfoga a kilátót életveszélyessé tette, ezért azt 1911-ben lebontották. Helyére Rohonc (ma: Rechnitz, Ausztria) nagyközség Varga József helyi kőművesmesterrel az általa készített tervek alapján kőtornyot építtetett, amelynek avatására 1913. július 6-án került sor.[1]

            Az épület érdekessége, hogy az Ausztria és Magyarország között 1921-ben meghúzott trianoni országhatár a kilátó épületét átlósan „metszi”, így annak fele Ausztriához, fele Magyarországhoz tartozik. Bejárata az osztrák oldalon van. Turisták számára a szocializmus éveiben csak Ausztria felől volt megközelíthető, de a rendszerváltozás óta a magyar oldalról is látogatható.

             Rohonc nagyközség mivel a szükséges forrásokkal nem rendelkezett, 1913-ban a belügyminiszterhez a kilátó felépítéséhez adomány gyűjtés indítására engedélykérelmet nyújtott be, amelyhez mellékelte az eredeti terv fényképfelvételét. A kilátó építéshez szükséges, több mint egy évszázada készített, település bírája, főjegyzője és jegyzője által aláírt és hitelesített segélygyűjtési kérelem nemcsak helytörténeti szempontból figyelemre méltó, de a benne megfogalmazott részletes okfejtés a napjainkban húzóágazatként számon tartott idegenforgalom szempontjainak korszerű összefoglalása miatt is példa értékűnek tekinthető.[2]

[1]     Ünnepély az Írottkőn. A kilátó torony megnyitása, = Szombathelyi Újság, 1913. júl. 8. 1-2. p.; Söptei Imre: Kőszeg turizmusának története 1949-ig. Kőszeg, 2003. 63-64. p.

[2]     Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. A Kőszegi járás főszolgabírájának iratai. Közigazgatási iratok 5611/1912.

Feiszt György

 

Utolsó frissítés:

2018.11.29.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges