Jelenlegi hely

Célegyenesben az e-Documenta Pannonica

2019.11.20.

A levéltári források összegyűjtése és feldolgozása nagyrészt megtörtént, az Interreg projekt előrehaladását figyelemmel kísérve ezúttal nem Szombathelyen őrzött iratokat mutatunk be, felhíva a figyelmet arra, hogy egy-egy település forrásai több intézményben is keresendők. A Vas Megyei Levéltár, mint a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézménye, különleges előnyöket élvez az írott forrásanyag felhasználásában. Az MNL Országos Levéltárában őrzött anyagokhoz az ott dolgozók szívélyes kollegialitása révén juthattunk hozzá. Most ezeknek a dokumentumoknak legérdekesebbjeiből válogatunk.

Batthyány Ödön herceg Nádasdon két emlékparkot is létesített az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királyné tiszteletére. A miniszteri felhíváshoz csatlakozva olyan fafajtákat válogattak e célra, amelyeket a királyné legjobban szeretett. A csüngő ágú kőris (fraxinus excelsior pendula) Erzsébet királyné egyik kedvence volt. Ebből egyetlen egyet ültettek az erdészek; kitüntetett helyre: közvetlenül az emlékkő közelébe. A másik nyolc fafajt több, összesen 55 egyed képviseli. A fénykép alapján nem könnyű megállapítani, de mindenképpen gyanús, hogy a 2019. évi állapot szerint már nem kőris, hanem tölgyfa áll a kő mögött. Mindenesetre, ha netán valakinek az az ötlete támadna, hogy helyreállítja az Erzsébet-kert eredeti állapotát, nos itt az alkalom, rendelkezésre állnak a szükséges adatok - sőt minden bizonnyal még ennél is több, a Batthyány hercegi levéltárban, amelyet az MNL Országos Levéltára őriz Budapesten.

Az Esterházy család levéltára (ugyancsak Budapesten) is tartogat izgalmas régiségeket. Például az alsólendvai vár átépítésének terveit a 18. század végéről. Első pillantásra megállapíthatjuk, hogy az a közhiedelem, miszerint a vár alaprajza Lipót császár tiszteletére kapott L formát, finoman szólva, felülvizsgálatra szorul. Hogy minek következtében nem valósult meg az itt látható terv, azt további kutatások tisztázhatják.
Az Andrássy grófok levéltári iratai (MNL OL) közt maradtak fenn azok a fényképek, amelyek a győrvári csata emlékművének 1932. évi avatásáról, illetve magáról a plasztikáról készültek. A dinasztia egyik tagja, Andrássy István ebben a csatában tüntette ki magát 1706-ban, nem csoda, hogy kései leszármazottai szívesen adakoztak az emlékmű létrehozására. A dombormű tervét Rumi Rajki István készítette!

Hosszan sorolhatnánk még a külső intézmények gyűjteményeiből kapott levéltári anyagokat. Biztosra vesszük, hogy az interdiszciplináris adatbázis jövő évi megnyitása nemcsak a nagyközönségnek, hanem a szakembereknek is tartogat újdonságokat.