Az archontológia, prozopográfia forrásai
a dualizmus kori Vas vármegyére vonatkozóan
 
1. Nyomtatásban megjelent források

1.1. Szakirodalom

A kiindulási adatok megismeréséhez, az archontológiát megelőző vármegye történeti rész megírásához elengedhetetlen a megyetörténeti monográfiák és tanulmányok használata.[1] Ehhez nyújt segítséget Havassy Péter már korábban is idézett tanulmánya, irodalom- és forrásismertetést közöl a Kosáry Domokos-féle Bevezetések. Az 1527–1944 közötti időszak honismereti irodalma Bodor Antal összefoglalásából ismerhető meg.[2] Vas vármegye esetében a Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai[3] című kötetre, illetve egy-egy a tisztviselői kar összetételét vizsgáló tanulmányra támaszkodhatunk.

1.2. Tiszti cím- és névtárak

Az Athenaeum gondozásában 1873-ban jelent meg az első kötete a Magyarország tiszti cím- és névtára (1873–1944), amelyből összesen 51 kötet jelent meg. Az adatsorokat, illetve az időközben bekövetkezet változások frissítését a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalbeli szerkesztőség irányította. Emellett egyes vármegyék helyi tiszti név- és címtárakat jelentettek meg. Vas vármegye esetében rendelkezésünkre áll a Vasvármegye címtára 1908-ból.[4]

A különféle tiszti cím- és névtárak használatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szerkesztés lezárulása (a tárgyévet megelőző esztendő októbere–novembere) és a kötet megjelenése közötti esetleges személycsere csak a következő évfolyamban tükröződött. A rövid ideig, legfeljebb néhány hónapig tartó hivatalviselést pedig fel sem tüntették. Ezek a címtárak hasznosak egy kezdetleges névanyag összeállítására, de ezek hiányosak, pontatlanok,[5] az esetleges névelírások pedig komoly fejfájást okozhatnak a kutatóknak. Vas vármegye tisztségviselőire vonatkozóan a címtárak alapján egy kb. 90%-ban használható névanyag összeállítására volt lehetőség.

1.3. Genealógiai kiadványok

A prozopográfiai adatsorok készítésében adatokat találunk –természetesen csak a nemesi származású személyek esetén- a Nagy Iván, Kempelen Béla, Szluha Márton által a XIX. század közepétől napjainkig kiadott többkötetes családtörtétenetekben, valamint az egyes vármegyék nemes családjainak történetét feldolgozó monográfiákban, tanulmányokban. Vas vármegye esetében bátran támaszkodhatunk Balogh Gyula által összeállított Vasvármegye nemes családjai[6] című kötetére, illetve a Szluha Márton-féle ugyancsak a Vas vármegye nemes családjai[7] címet viselő munkára. Használható még Palatinus József Vasvármegyei nemes családok története[8] című munkája is. Az általános életrajzi lexikonok[9] mellett támaszkodni lehet az országgyűlési képviselők egykorú és történeti almanachjaira.[10] A tisztviselőkről - esetlegesen családjukról- szóló, pályájuk egészét vagy egy-egy szakaszát felvázoló tanulmányok, monográfiák használata szintén fontos.[11] Felhasználhatóak a különféle jubiláris alkalmakra kiadott emlékkötetek, a vármegye előkelőségeit, kiemelkedő közigazgatási, társadalmi befolyással bíró személyeket bemutató albumok, melyek szintén hasznos információkat tartalmazhatnak. [12] Munkánkban segítséget nyújtott az ELTE Egyetemi Levéltárának honlapján található adatbázisok (a bécsi tanintézetek (1867–1890), a Habsburg birodalom kisebb egyetemei és akadémiái (1789–1918) magyar beiratkozott hallgatóiról.[13]

1.4. Sajtó

Az 1896-tól kiadott Belügyi Közlönyben rendszeresen közlésre kerültek a belügyminiszter által kinevezett vármegyei alkalmazottakról szóló hírek. A vármegyékben a XIX. század végétől egészen 1945-1950-ig hivatalos lapok is megjelentek,[14] melyeknek kiadását 1901-ben törvény is elrendelte.[15] A lapokban rendszeresen közölték cikkeket a törvényhatósági bizottság üléseiről, főispáni kinevezésekről, beiktatásokról, tisztválasztásokról, áthelyezésekről, lemondásokról, leváltásokról, hivatalos látogatásokról, személycserékről és a halálozásról. Vas megye hivatalos lapja a „Vasvármegye” címet viselte. Első száma 1889. január 6-án jelent meg. 78 évfolyamot ért meg, amikor kiadását 1945-ben beszüntették. A hivatalos lap mellett más sajtóorgánumokban is találunk a tisztségviselőkre vonatkozó információkat. Vas megye esetében - többek között- meg kell említenünk a „Szombathelyi Újságot”, a „Hírt”, a „Rábavidéket”” vagy épp a „Kemenesalja” című újságokat.[16]

1.5. Gyászjelentések, egyéb nyomtatványok

A prozopográfia adattár elkészítésében nagy segítséget nyújtanak a különféle aprónyomtatványok, például gyászbeszédek, nekrológok. A családok, vagy a vármegye tisztikara által kiadott gyászjelentésekből lényeges információkra tehetünk szert. Ilyenek például a kitüntetések, társadalmi-közéleti szerepvállalást bemutató egyleti, egyesületi tagságok felsorolása, és a befutott pályára vonatkozó információ nyerhető.[17] A Vas Megyei Levéltár honlapján elérhető az intézményben őrzött gyászjelentések adatbázisa.[18]

2. Levéltári források

A felhasználható levéltári iratanyagról tájékoztatást kapunk Kosáry Domokos Bevezetések Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 3. Megyei Levéltárak és forrásközlések (Osiris – Magyar Országos Levéltár, 2008.) című munkájából, valamint a levéltárak hagyományos és részben elektronikus hozzáférésű fond- és állagjegyzékeiből, repertóriumaiból és leltáraiból. Vas megye vonatkozásában az 1969-ben megjelent Felhő Ibolya, Horváth Ferenc, Kiss Mária és Vörös Károly által összeállított „A Vas megyei Levéltár (volt Szombathelyi Állami Levéltár) fondjainak jegyzéke”, illetve a levéltár honlapján elérhető fondjegyzék áll rendelkezésünkre.

2.1. Vármegyei törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb iratok

A dualizmus korszakát feldolgozó vármegyei archontológiai adatsorok összeállításának alapvető forrásai a törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek (1872–1950) kötetei.[19] A vasi törvényhatósági bizottság jegyzőkönyveinek kutatását a kötet végére felvett egykorú mutatók segítik.[20] Használatukkor figyelmesnek kell lenni változó precizitásuk miatt. A bejegyzések és iratmellékletek közül kiemelkedő fontossággal bírnak a nemesi származásról és a megyei szolgálatban eltöltött hivatalviselésről kiállított bizonyságlevelek, főispáni kinevező és felmentő okiratok, fizetési jegyzékek, a nyugdíjazással és a tisztviselők özvegyei, árvái segélyezésével kapcsolatos iratok.[21]

2.1.1. Tisztújító közgyűlési jegyzőkönyvek

Az 1870. évi XLII. tc. és az 1886. évi XXI. tc. hatévenkénti tisztújítást írt elő (az 1913:LII., 1914:XLIX., 1916:XXX., 1923:II. tc. ellenben a tisztújítások halasztásáról rendelkezett). Vas megyében a törvény betűjéhez híven ragaszkodtak, hiszen 1871-ben, 1877-ben, 1883-ban, 1889-ben, 1895-ben, 1901-ben és 1907-ben is megtartották a tisztújításokat.[22]

A már elkészült Baranya, Békés, Győr, Veszprém, Zala megyei archontológiák mindegyike primer forrásként használta a tisztújító közgyűléseken vezetett jegyzőkönyveket. A vonatkozó bejegyzéseket –Vas megye esetében is- nem külön kötetben, hanem a kérdéses esztendő törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyveibe az időrendnek megfelelően kerültek be.[23]

2.1.2. Főispáni beiktató közgyűlések

Az uralkodó által kinevezett főispánt vármegyéje ünnepi körülmények között, díszközgyűlésen iktatta be méltóságába. A beiktatásról, a főispáni eskü letételéről szóló bejegyzés szintén –a vasi törvényhatósági bizottság esetében is- az időrendnek megfelelően a közgyűlési jegyzőkönyvekben található.[24]

2.2. Tisztviselői iratok

A megyei közlevéltárak IV., XIII., XIV. fondfőcsoportjában őrzött iratanyag között olyan jelentős források találhatóak meg, melyek az archontológiai, prozopográfiai adatgyűjtés szempontjából rendkívül fontosak. A IV. fondfőcsoportban őrzik a levéltárak az egyes alkalmazottak után maradt, tisztviselői minőségükben keletkezett iratokat sorolták (fő- és alispán, főjegyző, tiszti főügyész, fő- és alszolgabíró, de itt kerültek elhelyezésre a kutatást segítő alapnyilvántartások is. Az 1870. évi XLII. törvényhatósági törvény nyomán megalkotott vármegyei szervezeti szabályrendeletek alapján egyedi nyilvántartások is készültek, de ez Vas megyére nem áll fenn. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. tc. értelmében kibocsátott 125.000/1902 BM sz. rendelet (Vármegyei ügyviteli szabályzat) 13–14. §-a előírta a tisztviselőket és a segéd- és kezelőszemélyzetet érintő törzskönyvi lapok, személyi vagy minősítési táblázatok vezetését.[25] A rendelet értelmében a hivatalszolgák nyilvántartása a szolgálatba lépéstől a szolgálat megszűnéséig az alispán által vezetett kimutatásokban történt.[26] A Vas megyében a központi és járási tisztviselők törzskönyvi lapjait a IV. 405/h jelzet alatt 4 dobozban őrzik. A vizsgált korszakra vonatkozólag 42 adatlap maradt fenn. A törzskönyvi lap – hiánytalan kitöltése esetén – áttekintő képet ad a teljes, hivatali pályáról, áthelyezésekről, más törvényhatóságban teljesített szolgálati viszonyról, de az ilyenek száma a fennmaradtak között igen csekély.[27]

A főispánok személyére és hivatali működésére vonatkozó igen jelentős irategyüttes található a Magyar Országos Levéltár gyűjteményében lévő Belügyminisztériumi levéltár elnöki és általános iratai (K 148, K 150) között,[28] valamint a kinevezésükre, kitüntetésükre vonatkozólag a Minisztertanácsi jegyzőkönyvekben is (K 27) találhatóak még bejegyzések.

A vármegye közigazgatás történetének szempontjából fontos szabályrendeletek a Vas Megyei Levéltár Szabályrendeletek különgyűjteményében (IV. 438.) találhatóak.

2.3. Felekezeti anyakönyvek, felezeti és állami anyakönyvi másodpéldányok

A prozopográfiai és – amennyiben a vizsgált tisztviselő hivatali működése közben hunyt el – az archontológiai adattárak egyik legfontosabb adateleme az anyakönyvekből nyerhető. Az 1827. évi XXIII. tc. rendelte el a felekezeti anyakönyvek két példányban való vezetését, az eredeti alapján kiállított hitelesített másodpéldányokat 1827–1828-tól 1895-ig a megyei levéltárak őrizetében találjuk. Az állami anyakönyvezésről szóló törvény (1894:XXXIII. tc.) értelmében az állami anyakönyvi másodpéldányok 1895–1980 közötti kötetei kerültek a levéltárakba. A keresztelési, ill. születési, valamint a házassági és halotti anyakönyvekből származó információkból tisztázható a vármegyei alkalmazott születésének, házasságkötésének, halálozásának helye, éve, hónapja, napja, szülei, házastársa, gyermeke(i) neve, foglalkozása.[29] Jelen dolgozatban számos tisztviselő esetében hiányos adatokkal rendelkezünk a születést, házasságot, halált illetően. Főként a korszak elején, és csak rövid ideig hivatalban lévő személyekkel kapcsolatban. Mivel sem születési, sem házasságkötési, sem pedig halálozási helyük nem ismeretes, és az állami anyakönyvezés bevezetésének idejére már 11 anyakönyvi kerület alakult ki a megye területén,[30] jelen dolgozat keretein túlmutatnak ezen információk megszerzése. A hiányzó adatok pótlására, a téma teljesebb és részletesebb kidolgozására doktori disszertáció keretein belül kerül majd sor.

2.4. Családi, személyi irathagyatékok

A megyei közlevéltárak XIII., XIV. fondfőcsoportba sorolt fondok áttekintése ugyancsak szükséges. Az iratok között a személyes adatokat tartalmazó iratokon túl az egyes családtagok és személyek hivatali működéséhez kapcsolódó dokumentumok is előkerülhetnek (pl. levelezés, kinevezések, áthelyezések, előléptetések, rang- és címadományozások, nyugdíjazás).[31] A megyei tisztviselőt adó családok közül csupán néhánynak az iratanyagát őrzi a Vas Megyei Levéltár úgymint, a Bezerédj (1656-1906), a törmördi Chernel (1512-1921) és a Weöres család (1658-1955). A személyi fondok között csak Balogh Gyula főlevéltárnok és Guáry Leó főszolgabíró iratai találhatóak.[32]

3. Tárgyi emlékek

3.1. Epigráfiai emlékek

Hasznos információkra tehetünk szert az egyházi és világi építményeken elhelyezett, építtetőre, tulajdonosra, esetlegesen az átalakítóra vonatkozó feliratok és emléktáblák.[33]

3.2. Funerális emlékek

A születési és halálozási adatok feltárásához nyújtanak segítséget a temetői sírkövek.[34] Vas megye esetében a Takács Ferenc munkája nyújthat segítséget, melyben számos vasi temetőben nyugvó, a megye életében kiemelkedő szerepet betöltő személy sírkövét mutatja be.[35]

3.3. Történeti ikonográfiai emlékek

Az egyes tisztségviselőkről, főként a főispánokról készült képek, festmények is képezhetik egy archontológiai – prozopográfiai adattár részét.[36] Jelen dolgozatnak része a fellelhető képekből, festményekből álló arcképcsarnok.
 

[1] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[2] Bodor Antal–Gazda István: Magyarország honismereti irodalma, 1527–1944. Függelék: a vármegye történeti sorozatok. Bp., Könyvértékesítő Váll., 1984. (Tudománytár).
[3] BOROVSZKY: Magyarország vármegyéi és városai. IV. Vasvármegye. Dovin Művészeti Kft. Bp., 1989.
[4] Vasvármegye címtára, 1908. Szerk. Fóth Kálmán, Szombathely, 1908.
[5] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[6] BALOGH Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Reprint. Heraldika Kiadó, Bp., 1999.
[7] SZLUHA Márton: Vas vármegye nemes családjai. Heraldika Kiadó, Bp., 1999,
[8] PALATINUS József: Vasvármegyei nemes családok története. 1. rész. Nemes családok. 1. kötet. A-Cz. Vasvármegye Nyomdavállalat, Szombathely, 1911.
[9] Például: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.1–14. köt. Bp., Hornyánszky Viktor, 1891–1914.; Magyar életrajzi lexikon. 1–4. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiad., 1967–1994.; Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1992. 4., bőv. és jav. kiad. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és a kötetet sajtó alá rend. Hubai László. Bp., Akadémiai Kiad., 1992.; Magyar írók élete és munkái. Megindította Szinnyei József. Új sor. Gulyás Pál adatgyűjtéséből sajtó alá rend. Viczián János. 1–. köt. Bp., Argumentum Kiad.–Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
[10] Az 1884–1944 közti időszakra egykorú, 1944–1949 között (Ideiglenes Nemzetgyűlés, Nemzetgyűlés, Országgyűlés) 1994-től 2006-ig kiadott almanach sorozat (http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach.html ) áll rendelkezésünkre.
[11] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[12] Szombathely 1777-1927. Jubiláris emlékalbum. Szerk.: FEHÉR Károly. Szombathely, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1997.; Vasmegyei fejek. Szerk. Halász Imre. Sopron, Szerző, 1930.
[13] http://leveltar.elte.hu/index.php?option=com_wrapper&Itemid=158, Időpont: 2011. január 20.
[14] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[15] 1901. évi XX. tc. 33. §
[16] A lapszámok elérhetőek mikrofilmen a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár Savariensia helytörténeti gyűjteményében.
[17] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[18] http://dev-bx.ysolutions.hu/upload/2010_03/02/126751090718574934/gyaszjelentesek.pdf, Időpont: 2011. február 2.
[19] A Vas Megyei Levéltárban mikrofilmen hiánytalanul kutathatóak a korszakra vonatkozó törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvek.
[20] Vas Megyei Levéltár (továbbiakban VaML) IV. 403/a Vas vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvei (továbbiakban Közgy. jkv.)
[21] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[22] uo.
[23] uo.
[24] uo.
[25] A törzskönyvi lap rovatai: név, születési hely és idő, vallás, családi állapot, közös hadseregnél (haditengerészetnél), honvédségnél (csendőrségnél) viselt rendfokozat, elméleti képzettség az illető vizsgálatok letétele napjának feltüntetésével, nyelv- és egyéb ismeret, hivatalba lépés előtti foglalkozás, polgári és tényleges katonai szolgálatban viselt állások (rendfokozat) és azokban töltött idő (év, hónap, nap), rendkívüli szolgálat (év, hónap, nap), címek és kitüntetések, tisztviselő sajátkezű aláírása és kelet, hivatalfőnök aláírása és kelet, hivatalos jegyzetek, hivatali esküt tett, előléptetések vagy áthelyezések, hivataláról lemondott, hivatalát vesztette, végkielégítést nyert, nyugdíjaztatott, meghalt, csekélyebb rendetlenség esetében rendbírságra ítéltetett (rendbírságot kiszabó hatóság, bírságolás kelte, száma, kiszabott rendbírság összege és észrevételek).
[26] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[27] VaML IV. 405/h Vas vármegye alispánjának iratai. Különgyűjtemények. Alispáni törzslapok (továbbiakban Alisp. törzsl.)
[28] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[29] uo.
[30] 22. p.
[31] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[32] http://dev-bx.ysolutions.hu/Segedletek/Fondjegyzek.html
[33] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.
[34] uo.
[35] TAKÁCS Ferenc: Árnyékban porladó kövek. Szombathely, Szerző, 2008.
[36] HÉJJA: http://www.bekes-archiv.hu/id-782-modszertani_tanulmanyok.html, Időpont: 2010. szeptember 12.