Közigazgatási tájékoztató lapok
Közigazgatási tájékoztató lapok
A központi kezdeményezésre született közigazgatási tájékoztató lapokat a Magyar Királyi Belügyminiszternek 3900/1925. számú körrendelete alapján állították össze[1], majd a Belügyminisztérium küldte szét azokat.
Ez volt az első kísérlet arra, hogy az ország minden községéről a helységnévtárakat meghaladó mennyiségű és minőségű adatbázis álljon a közigazgatás irányítói rendelkezésére. A tájékoztató lapokat öt példányban kellett minden községről kitölteni. Egy maradt a községnél, egyet-egyet a főszolgabírónak, az alispánnak, a főispánnak küldtek, egy pedig a Belügyminisztériumba került.[2]
A második világháború idején Tolna megye községeinek tájékoztató lapjai a sajnos helyben részben megsemmisültek. A Belügyminisztériumba felkerült anyagot a Magyar Szociográfiai Intézetbe szállították feldolgozásra, így az elkerülte a teljes pusztulást, majd a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárának őrizetébe került.
A nagy-és kisközségek közérdekű viszonyait felmérő adatlap 6 nagy kérdéscsoportot tartalmaz:
Az I. témakör: A község általános leírása (ezen belül a község történeti, földrajzi jellemzése, népességi viszonyai).
A II. rész: A község szervezete, beosztása és közérdekű viszonyai címet kapta. Ezen belül a községi tisztviselőket, az általános közigazgatási beosztást kellett bemutatni. Itt kellett közölni a megyei és a járási székhelytől, az ott elhelyezett hivatali központoktól való távolságot is. Felmérték: milyen karhatalmi szervezet van a községben, illetve ha nincs, hol van a legközelebbi; melyik pénzügyi, törvénykezési főhatóság érdekkörébe volt beosztva a település. Nyilatkozni kellet arról is, hogy van-e községi tűzoltóság, jóvá-hagyott községi szabályozási terv. Ugyancsak a II. főcsoporton belül kellett számot adni —korabeli szóhasználat szerint —a szociális igazgatásról. Ez a kérdéscsoport az egészségügyi ellátásra (orvos, bába, gyógyszertár-, esetleg kórház), a közművesítésre (ivóvíz, ivóvízvezeték, csatornázás) és a vendéglátásra (szálloda, fogadó, gyógyfürdő) vonatkozott.
A III. fő kérdéscsoport - Közművelődési viszonyok - a közoktatás-, és vallásüggyel, valamint a kulturális intézményekkel foglalkozott.
A IV. témakörben, mely a „Forgalmi és gazdasági viszonyok és igazgatás” címet kapta, a település gazdasági életére voltak kíváncsiak.
Az V. rész a községi vagyonra és háztartásra tett fel kérdéseket.
A VI. részben - a „Mily feladatok megoldása volna a legszükségesebb a községben?” kérdésre válaszolva - fel kellett vázolni a községfejlesztési tervet.[3]
A Tolna megyére vonatkozó lapok egy része eredetiben, másik része - a Mezőgazdasági Múzeumban őrzött példányokról készült - másolatban megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában IV.404.b. Tolna Vármegye Alispánjának iratai, 15235/1940 szám alatt.
Asztalos Zoltán
segédlevéltáros
[1] Belügyi Közlöny, 1925. 30. évf. 44. sz. 1004—1006. p.
[2] Dr. Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzetrendszere az 1920-as években, in.: K. Balog János (Szerk.): Tanulmányok Tolna megye történetéből 10., Szekszárd, 1983., 362. old.
[3] Aradi Gábor: A községi monográfia néhány speciális forrása a két világháború között In: Vonyó József: Tanulmányok Pécs történetéből, 14. Várostörténet, helytörténet, Pécs, 2003., 183-190. old.