A hónap dokumentuma 2026. február

„Nevem után menve vissza az időbe…”

Adatok és fényképek dr. Takáts Gyula családfájáról

A 2026. februári forrásközlés apropóját egy jeles évforduló adja: 115 évvel ezelőtt, 1911. február 4-én született Tabon dr. Takáts Gyula költő, író, műfordító, tanár, etnográfus, múzeumigazgató, képzőművész. Takáts közel 90 levéltári kisdobozt kitevő, de – elsősorban a jogutód, a költő unokahúga, Parill Orsolya, valamint Fehér Zoltán filológus, Takáts-kutató jóvoltából – szinte folyamatosan bővülő irathagyatékát 2014 óta őrzi az MNL Somogy Vármegyei Levéltára, s az iratanyag minél mélyebb szintű feldolgozása folyamatosan zajlik. Jelen írásban a hagyaték részét képező fényképek segítségével mutatjuk be a költő családfáját harmadízig.

A későbbi neves alkotó Takáts Gyula Ferenc tanár és Mocsy Gabriella Magdolna (a családban „Lenke”) első gyermekeként, atyai nagyapja házában született, amely Bolevácz József tabi könyvtárvezető dr. Takáts Gyulának 1975 áprilisában írott levele szerint ekkor már nem állt. A szülők Igalban léptek házasságra 1909. február 15-én.

1. kép: A Takáts család a Kaposvár, Eötvös utca 5. szám alatti ház kertjében: Koller Konstantin (a költő édesanyjának nagynénje), id. Takáts Gyuláné szül. Mocsy Gabriella Magdolna („Lenke”), Takáts Emil, ifj. Takáts Gyula (áll), id. Takáts Gyula és Takáts Lenke (elöl ül), 1930

A család még 1911 folyamán Kaposvárra költözött, mert az édesapát kinevezték a később Berzsenyi Dániel nevét felvevő Kaposvári Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiúiskola tanárává (1937-től az intézmény igazgatója lett, s meghatározó szerepet játszott a két világháború között a kaposvári cserkészmozgalomban, annak megszervezésében és működtetésében). A költő öccse, Emil Kaposvárott született 1912-ben, húga, Lenke pedig Pécsett 1923-ban.

2. kép: Id. Takáts Gyuláné szül. Mocsy Gabriella Magdolna („Lenke”), a költő édesanyja

3. kép: Id. Takáts Gyula, a költő édesapja, 1907

Takáts Gyula Ferenc (id. Takáts Gyula), az édesapa 1885. május 21-én született Tabon. Szülei, Takáts Mihály Gyula szabó és Jerzsabek Amália voltak. Előbbi szintén Tabon látta meg a napvilágot 1859. január 18-án, míg utóbbi a csehországi Chotomerie településen 1852. november 11-én. A költő cseh-morva származású, több nyelven beszélő, művelt nagyanyjáról több írásában is megemlékezik. Jerzsabek Amália Tabon hunyt el 1918. január 20-án, halotti anyakönyvi bejegyzésében csak az édesapa, Jerzsabek Antal neve szerepel, az édesanyáét nem tüntették fel. Megjegyzendő, hogy Tabon a 19. században nem Amália volt az egyetlen Jerzsabek: az anyakönyvek és az 1869-es iparos- és kereskedőösszeírás tanúsága szerint élt egy Jerzsabek Vendel nevű szabómester, akinek született egy szintén Amália nevet viselő leánya, ő azonban 1866-ban, nyolcévesen elhunyt. Hogy dr. Takáts Gyula nagyanyja és a szabómester között milyen rokonsági kapcsolat állt fenn, egyelőre homály fedi, ahogy azt is, hogy került Jrzsabek Amália Tabra, m, sz viszont biztos, hogy a költő nagyapjával ott kötöttek házasságot 1883. február 4-én. Takáts Mihály Gyula szülei, Takáts József és Szili Katalin gyermekük születésekor a település 13. házszámú épületében laktak. A szülők születési és halálozási adatai közül egyelőre csak az édesanya, Szili Katalin halálozási bejegyzését ismerjük: ő református vallású özvegy volt, aki 86 évesen, 1912. május 26-án hunyt el Tabon.

4. kép: Takáts Mihály Gyula és felesége, Jerzsabek Amália, valamint gyermekük, Takáts Gyula Ferenc (a költő apai nagyszülei és édesapja), 1891

A Mocsy-nagyapa, Lajos – aki ügyvéd volt – az akkor Bihar, ma Hajdú-Bihar vármegyében fekvő Konyáron született 1845. június 17-én Mocsy Lajos református prédikátor és Szombathy Mária gyermekeként, s 1885. október 23-án Budapesten lépett frigyre Nyul Eleonórával (Lauraként is szerepel a családi legendáriumban). A házassági anyakönyvi bejegyzés alapján a feleség budapesti (Lipót utca 37.) lakos volt, míg a férj lakhelyeként Igal szerepel.

5. kép: Mocsy Lajos ügyvéd, dr. Takáts Gyula anyai nagyapja

6. kép: Nyul Eleonóra („Laura”), dr. Takáts Gyula anyai nagyanyja

7. kép: Mocsy Lajos ügyvéd gyermekei: Zsolt, Lenke (a költő édesanyaja) és Árpád

Nyul Eleonóra 1853. február 17-én született Füreden (ma Kaposfüred, 1970 óta Kaposvár része) Nyul Gábor és Kainberg Franciska leányaként. Az édesapa, akire „főhangászként” is hivatkoznak, az 1840-es években a kaposvári gimnáziumban, a későbbi Somssich-, majd Táncsics-gimnáziumban tanított zenét és éneket, majd 1853-ban létrehozta Kaposvár első zenetanodáját, amely 1860-ig, Nyúl Gábor haláláig (1860. október 28-án hunyt el 53 éves korában) működött az akkor Sétatér, ma Irányi Dániel utcában. Az eredeti, tűzvész martalékául esett Nyul-ház helyére építették fel később a ma is álló eklektikus épületet, amelynek tetőerkélyén egykoron Ceres és Apolló szobra állott. Ez az ingatlan később többek között Szolgahegyi József (1879 és 1881 között), Roboz István (1881 és 1891 között), özvegy Gaál Dénesné, született gyulai Gaál Aranka (1891 és 1913 között), majd 1923-tól dr. Szenes Andor ügyvéd és családja birtokában állott. 1944-ben „zsidó ingatlan”-nak nyilvánították, aztán 1952-ben államosították.

A költő nagyanyja, Nyul Eleonóra 1887. december 3-án, Árpád nevű fia születésekor hunyt el 34 éves korában. A családi tragédiák sorát az említett fiú 1898-ban vízbe fúlás következtében történt halála folytatta. A feleség halála után annak testvére, Nyul Ida segített a gyászoló özvegynek a gyermekek körüli teendőkben. Nyul Ida, aki folytatva a családi hagyományokat, zenetanítónő volt, 1878. november 27-én Prágában kötött házasságot Kumstat Ferenc cs. és kir. katonai pénztári igazgatóval, akitől már korábban, 1875. május 29-én Kaposvárott megszületett Ferenc Jenő nevű fia (őt a házasság után az apja a nevére vette).

8. kép: Kumstat Ferencné szül. Nyul Ida, dr. Takáts Gyula édesanyjának nagynénje

9. kép: Kumstat Ferenc, Nyul Ida, dr. Takáts Gyula édesanyja nagynénjének férje

Visszatérve Mocsy Lajosra, a költő nagyapjára: egyelőre ismeretlen időpontban ismét frigyre lépett, mégpedig Bartha Vilmával. A házaspár Szigetvárott hunyt el: Vilma 1918. február 3-án 63 éves korában, a férj ugyanazon esztendőben április 17-én 73 évesen.

10. kép: Bartha Vilma, Mocsy Lajos ügyvéd második felesége

A Mocsyak Baranya vármegyei eredetű nemesi család, amelynek tagjai többek között az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú vármegyében is éltek. Dr. Takáts Gyula dédapja, Mocsy Lajos református prédikátor édesapja, János, Kunszentmártonban volt református lelkész, s a kötcsei származású Sulyok Máriát vette nőül. János halála után az özvegy tíz gyermekével hazaköltözött Kötcsére. Somogyban, Kaposvárott 1819-ben hirdették ki a nemességüket. A kötcsei kúriát, amelyben laktak, feltételezhetően Sulyok Mária szülei, Sulyok István és Bóka Éva építtették, de a Kazay család is szóba került mint építtető.

11. kép: Mocsy Lajos konyári református lelkész és felesége, Sulyok Mária

Az épületet Mocsy–Sulyok-házaspár János nevű fia birtokolta, s annak halála (1878) után eladták. Egy másik Mocsy-fiú, Antal (aki egyébiránt mérnök, illetve kötcsei és [felső]mocsoládi közbirtokos volt, s 1864. május 10-én hunyt el Kötcsén) arról nevezetes, hogy lefordította és Kötcsén kelt előszóval ellátva, 1855-ben Kecskeméten kiadta Phaedrus meséit – a kötet fénymásolatban megtalálható dr. Takáts Gyula irathagyatékában. (Megjegyzendő, hogy a Szinnyei József által írott Magyar írók élete és munkái című kötet tévesen az 1842-ben Szegeden született és 1900-ban Kalocsán elhunyt római katolikus vallású Mócsy(!) Antalnak tulajdonítja a Phaedrus-fordítást. Ez a Mócsy Antal a kalocsai tanítóképző intézet tanára, majd igazgatója, illetve országgyűlési képviselő is volt. Erre a tévedésre már a Kötcse-monográfiában is felhívták a figyelmet.) Dr. Takáts Gyula többször megfordult Kötcsén az egykori kúriánál, s a Mocsy-rokonsággal is tartotta a kapcsolatot: így anyai nagybátyjaival, Mocsy Árpáddal és Mocsy Zsolttal is.

12. kép: Dr. Takáts Gyula a kötcsei Mocsy-síremlék előtt, 1984

Felhasznált források és irodalom:

HU-MNL-SVL-IV.429. Somogy vármegyei felekezeti anyakönyvek

HU-MNL-SVL-VI.501.c. Somogy vármegye tankerületi főigazgatójának (Somogy Vármegye Tanfelügyelőségének, 1893-1949) iratai. Iktatatlan iratok: Pedagógusminősítő lapok

HU-MNL-SVL-VII.5.b. Kaposvári M. Kir. Járásbíróság (1946-tól Kaposvári Járásbíróság) iratai. Telekkönyvi ügyek iratai

HU-MNL-SVL-XIV.81. Takáts Gyula iratai

HU-MNL-SVL-XXXIII.1.a. Somogy megyei állami anyakönyvek másodpéldányainak és az utólagos bejegyzéseknek levéltári gyűjteménye. Születési, házassági és halálozási anyakönyvek másodpéldányai

Nem somogyi egyházi és állami anyakönyvek: https://www.familysearch.org/hu/home/portal/ (Hozzáférés: 2026. február 9.)

Csepinszky Mária: A kötcsei nemesi családok története a XVIII–XIX. században. In: Kötcse monográfiája. Szerk. Stirling János. Kötcse, 1996. 707–734.

Laczkó András: Takáts Gyula. (Kortársaink.) Bp., 1976.

Lévai József György: A betyár koponyája. Kaposvár, 2002.

Mocsy János meghalt. Somogy, 1878. május 7. 2.

Récsei Balázs: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. In: Somogy megye múltjából. (Levéltári évkönyv 36.) Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2005. 77–179.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. kötet. Bp., 1903.

Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. Bp., 1971.

Takáts Gyula: Emlékek életrajza. Kaposvár, 2002.

Takáts Gyula: Kötcse és Mocsy Antal. Egy elfelejtett polihisztor és Phaedrus-fordító. In: Kötcse monográfiája. Szerk. Stirling János. Kötcse, 1996. 700–705.

Takáts Gyula: Tükrök szava – betűk arca. Bp., 1985.

A közölt iratok (fényképek) jelzete:

HU-MNL-SVL-XIV.81. Takáts Gyula iratai. Fényképek

Kiss Norbert Péter