A hónap dokumentuma 2025. október

Mernye község „népi szerveinek” kérelme a piarista jószágkormányzói kastély kiutalása iránt

Mernye, 1950. október 6.

A Szent István király által 1006 körül alapított székesfehérvári társas káptalan (amelynek vezetője, a prépost a custos, „őr” címet is viselte, hiszen ő bízatott meg a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzésével) a középkor folyamán egyre bővülő, javadalomból származó birtokállománnyal rendelkezett, amely a kusztodiátus gazdasági alapját képezte. Az uradalom a 15. században a kamara kezébe került, majd bérlőknek adták ki. 1803-ban elhunyt gróf Edling Dezső, az utolsó custos. Néhány esztendő múlva, 1807-ben Egerváry Ignác piarista rendfőnök elérte I. Ferenc királynál, hogy a kusztodiátus birtokait a rendnek adományozza. A birtokkomplexum Zala, Somogy és Tolna vármegyei területekre terjedt ki, köztük Mernyére is, ahol a székesfehárvári káptalannak már a 17. században voltak birtokai. A község az 1820-as évektől a piarista jószágkormányzóság egyik kerületi központjává lett. A rend 1905-ben építtette fel Mernyén a jószágkormányzói kastélyt. 1919-ben, a rövid életű Magyarországi Tanácsköztársaság hónapjai alatt történt kezdeményezés először a nagybirtokok, így velük együtt a kastélyok államosítására is. Ekkor a mernyei kastély és a somogyszili Hunyady-kúria szóba kerültek mint az Igali járás kórházának lehetséges helyszínei, azonban a tanácskormány bukása elsodorta a kezdeményezést, a járás 1950-es megszüntetéséig nem kapott kórházat.

1945 után a rend birtokait államosították. s mint a közölt forrásból kiderül: a piaristák 1950. december 1-jéig hagyták el a menyei kastélyt.

Az állami tulajdonba került kastélyok és kúriák hasznosítása azonban számos településen meglehetősen nagy problémát jelentett. Mernyén ez hamar megoldódott: az alanti forrásból megtudjuk, hogy a község „népi szervei” igényelték ki azt iskola, illetve a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ), a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) helyi alapszervezete irodahelyisége számára, de a több mint két tucat szobás épületben elhelyezhetőnek gondolták a kultúrotthont, az óvodát, a napközi otthont és a községi tanácsot is. A kérelmezők a Kaposvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Oktatási és Népművelési Osztályához juttatták el kérvényüket, amelyet a járás áttett a megyei tanácshoz. Ott feljegyezték a dokumentum hátuljára, hogy a kiigénylés már megtörtént, így az akta irattárba helyezhető. S valóban: egy 1954-ben a megyei tanácson készült kimutatás szerint 1950. december 20-tól a kastély földszintjén a mernyei általános iskola működött, míg az emeleti helyiségekben a kultúrotthont rendezték be, bár közben javasolták a teljes épület iskolai célokra történő hasznosítását (hogy a „népi szervek”, illetve a fennebb felsorolt intézmények is kaptak-e ott helyiséget, arról nem találtunk feljegyzéseket).

1982-ben egy, az akkori viszonyokhoz képest korszerű iskolaépületet emeltek Mernyén, így ez az intézmény kiköltözött a kastélyból, amely az 1990-es rendszerváltoztatás után magánkézbe került, s azóta is üresen áll.

Az irat jelzete:

HU-MNL-SVL-XXIII.13.a. Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály iktatott iratai. 1223-3/M-3/1951.

Kiss Norbert Péter