Telt ház kísérte a levéltár programjait a Múzeumok éjszakáján
Amikor június 20-án, szombaton 16.00-kor megnyíltak a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Bécsi kapu téri épületének kapui, és megkezdődtek az intézmény Múzeumok éjszakájához kapcsolódó programjai, az érkező látogatók számtalan program közül választhattak. Az este folyamán a vendégek önállóan bejárhatták a levéltári palotát, de szervezett épületsétákra is nyílt lehetőség, ezek 16.00 és 23.00 között indultak minden órában Garadnai Zoltán főlevéltáros, Kovács Zsuzsanna főlevéltáros, Kozma József, valamint Mészáros D. Szimonetta és Varga Virág levéltárpedagógusok vezetésével. Aki önállóan járta be az épületet, közben három kiállítást is megtekinthetett. Várta az érdeklődőket a Palackba zárt történetek című kamarakiállítás az épület III. és IV. emeleti folyosóin, a vendégek az ital- és borgyártás történetével kapcsolatos iratokba tekinthettek be a tárlaton. Továbbá a látogatók térítésmentesen nézhették meg az 1945 – Kereszttűzben című állandó kiállítást, amely a második világháború magyarországi lezárásának, Budapest ostromának állít emléket, kitérve a levéltár sorsára is. A kiállítást Végső István kurátor tárlatvezetése mellett is meg lehetett tekinteni. Ugyancsak térítésmentesen nézhették meg a vendégek a Várak. Kőnig Frigyes rajzai a Kárpát-medence erődítményeiről című időszaki kiállítást a IV. emeleti galéria- és foglalkoztatóteremben.
Terítéken a gasztronómia
Kapunyitáskor elindultak a felnőtteknek és családoknak szóló raktárséták is, amelyeket Kovács Zsuzsanna, Künstlerné Virág Éva főlevéltáros, Pintér Tamás, az 1945 előtti Kormányszervek Osztálya címzetes osztályvezetője és Bajorné Székely Dorottya Piroska segédlevéltáros tartottak.
Kovács Zsuzsanna „Kamrák, pincék mélye” – Amiről az összeírások beszélnek címmel tartott raktársétát. A főlevéltáros röviden beszélt az intézményről, a Bécsi kapu téri épületről és a raktározási gyakorlatról. A program résztvevőit minden érdekelte, kíváncsiak voltak, hogy a raktárakban milyen hőmérsékleti és páratartalmi értékekre kell törekedni, és hogyan lehet elkerülni a tűzeseteket. Arról is érdeklődtek, hogy az iratokat milyen dobozokban tárolják a raktárakban. Kovács Zsuzsanna a bevezetőt követően elsősorban azt mutatta be minél több irattípus felsorakoztatásával, mennyire másképp kellett gondolkodnia, tartalékolnia a középkor-koraújkor háziasszonyainak, nagyasszonyainak, amikor háztartásukat, akár főúri, fejedelmi udvartartásukat kellett vezetniük. A középkor böjti szokásaihoz a hal témájával kapcsolódott, halászóhelyekre vonatkozó oklevelekkel és térképpel, illetve nyíllal halászó figurát ábrázoló címertervvel illusztrálva mondanivalóját. A legkorábbi bemutatott oklevél 1284-ben keletkezett. Ezt követően olyan fontos témákkal kapcsolatban tekinthettek meg iratokat a vendégek, mint a sófőzés, a gabona tárolása és őrlése, például Szondi György 1544. évi malom adományának másolata a Királyi Könyvek 2. kötetében. Kifejezetten érdekfeszítő volt Bornemissza Anna 1686. évi számadáskönyve és a párhuzamosan keletkezett levelezési anyag, amelyből kiderül, hogy I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem édesanyja milyen precízen kézben tartotta a gazdaság irányítását, beleértve a különböző rendeléseket is. Végül a főnemesi konyhák hús-, hal- és fűszerhasználatát Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor felesége, 1518. évi kiadásainak jegyzékéből ismerhették meg az érdeklődők.
A Medve sajt titka
Pintér Tamás „71-es ízek” a polgári kor világából címmel invitálta a látogatókat raktársétára. A főlevéltáros bevezetőjében bemutatta az 1945 előtti Kormányszervek Osztályának „K” szekcióját, amely a polgári kori kormányhatóságok iratanyagait kezeli, valamint az ebből a 71-es raktárban rábízott iratokat.
A gasztronómia témájával kapcsolatban először a ruszti aszúbor készítéséről esett szó egy 1877-ben kelt irat alapján, majd a bor mellé sajtot „kínált”: a sajtkészítés 19. század végi, 20. század eleji, modern kori indulásáról megosztva információkat. Korabeli iratok alapján beszélt mások mellett a Répcelakon letelepedett Stauffer Frigyes sajtkészítő mesterről, aki Svájcban született, de 1898 körül családjával Magyarországon telepedett le. A látogatók megtudhatták, hogy miként indult a Stauffer család sajtkészítő üzeme, majd hogyan fejlődött, bővült a következő évtizedekben. Pintér Tamás érdekességképpen elmondta, hogy Stauffer Frigyes indította el hódító útjára hazánkban a dobozos sajtokat, közöttük 1930-ban a Medve sajtot, amelyet az állampárt idején is tovább gyártottak az üzem államosítása után Mackó sajt néven. Szó esett a raktársétán a tejgyártásról is, elhangzott, hogy több mint száz évvel ezelőtt havi másfél millió liter tej fogyott az akkori Budapesten, most ennek csaknem ötszöröse az igény. A továbbiakban a vajmesterek képzéséről és minősítéséről mutatott iratot Pintér Tamás. Az élelmiszerek hűtése kapcsán a legérdekesebb anyag egy 1929. március 30-án kelt irat, egy hűtőszekrény gyártásának szabadalmi beadványa volt. A dokumentumot Albert Einstein és Szilárd Leó jegyezték. A polgári kor lezárásaként a második világháború idején készült színes, de már a háborús körülményeket magukon viselő budapesti étlapokat mutatott be az érdeklődő közönségnek, amely a IV. emeleti raktár keleti ablakaiból Budapest éjszakai panorámájában is gyönyörködhetett.
Elragadó ízek
Az I. emeleti tanácsterem gasztronómiatörténeti előadásoknak és beszélgetéseknek adott otthont. Délután, 18.00-tól sajt- és sörkóstolót rendeztek, amelyet Turóczi Fanni, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírája, Sipos Ádám, a First Craft Beer brand managere és a házigazda levéltár kommunikációs referense, Katona Csaba történész tartottak. A résztvevők számos érdekességet tudtak meg a sajt- és sörkészítésről, valamint ezen szakmák történelméről, miközben megkóstolhatták az Apis Farm friss kecskesajtját, a Paraszt Sajt görög szezámmagos óvári sajtját és a Tolbán Sajtműhely kéksajtját, nevezetesen az elsőt a First mexikói lagere, a másodikat a belga búzája, a harmadikat a stoutja kíséretében. A résztvevők ezen kívül megemlékeztek a három nappal korábban elhunyt nagyszerű olasz mikrotörténészről, Carlo Ginzburgról is, aki A sajt és a kukacok című kötet szerzője volt többek között. 21.00-kor ez a rendezvény megismétlődött, ekkor a First Kraft Beert Ábrahám Máté képviselte.
Este hét órakor Katona Csaba a levéltár munkatársát, Banai Zsófiát kérdezte a kora újkori magyar konyháról. A fiatal kutató rámutatott, hogy a ma magyarosnak tartott gasztronómiától nagyon eltért egyebek mellett a 17. és 18. századi alapanyag, fűszererezés, emellett arra is, hogy a legtöbb tudásunk az elit étkezéséről van, hiszen ezekről maradtak fenn források. S hogy a gyakorlatban is szemléltesse ezt, a látogatók két, általa készített ételt kóstolhattak meg: a „gombát főzni” és „főkötős fánk” varázsolta vissza a résztvevőket az évszázadokkal korábbi ízekhez. A receptek Misztótfalusi Kis Miklós Szakácsmesterségek könyvecskéjében jelentek meg nyomtatásban a 17. század végén.
Később, 20.00-kor az Örömfőzés kóstolója kezdődött meg. Tréfás Dávid séf többek között rántott hússal, Stefánia-vagdalttal és flódnival lepte meg a kíváncsi közönséget, akiknek a modernkori magyar konyha kialakulásáról Katona Csaba nyújtott összefoglalót, kiemelve, hogy a legtöbb hagyományosnak tekintett ételünk története nem nyúlik vissza évszázadokra és számos közülük nem csupán a magyar konyhában lelhető fel, ez azonban mit sem von le élvezeti értékükből.
Késő este, 22.00-kor Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem vendéglőse lépett a közönség elé, aki az Osztrák–Magyar Monarchia étkezési kultúrája és a hazai gasztronómia összefüggéseire mutatott rá, kiemelve, hogy a dualizmus korszaka máig hatóan formálta és formálja a magyar fogyasztási szokásokat. A gyakorlatban két cseh sörkorcsolyával támasztotta alá mondandóját: a hermelín (pácolt camembert sajt) és az utopenec/vízihulla (pácolt szafaládé) a cseh és morva sörfogyasztók roppant népszerű étele. Az élményt pedig a Zwack Unicum kínálata tette teljessé, hiszen a klasszikus unicum mellett a szilvás és narancsos keserűlikőrt is megkóstolhatták a jelenlevők.
Vásár a kóstolók mellett
Részben az előadásokhoz kapcsolódóan az első emeleti folyosón sajt- és sörvásár fogadta a vendégeket, ahol a First Craft Beer és a Magyar Sajtkészítők Egyesülete néhány tagjának termékeiből lehetett vásárolni. A cég és a civil szervezet negyedik éve működik együtt azon az alapon, hogy a sajtok és sörök jól kiegészítik egymást. – Mi a sajtkészítőink sajtjait kóstoltatjuk és árusítjuk, és jelentős érdeklődést tapasztalunk az este folyamán. A kedvencem egy francia család, amelynek egyik tagja azt mondta, hogy ilyen finom magyar sajtokat még életükben nem kóstoltak – mondta Király Gellért, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének alelnöke. Általában is azt tapasztalják, hogy az emberek meglepődnek a sajtok kóstolásakor, mert ritkán találkoznak ilyen finom magyar termékekkel. Ez pedig egybeesik a civil szervezet célkitűzéseivel, mert az egyesület célja, hogy a jó magyar sajtok híre eljusson a fogyasztókhoz. Ezeket a termékeket ugyanis csak a sajtkészítőknél vagy a helyi piacon lehet megvásárolni, kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. – Évente egyszer szervezünk Magyar Sajtmustrát, erre a versenyre folyamatosan egyre többen jelentkeznek. Körülbelül 120-140 minta szokott beérkezni, az itt elnyert díjakat a sajtkészítők feltüntethetik a termékeiken. Ezek közül a díjnyertes sajtok közül hoztunk néhányat a levéltár nyílt napjára – fogalmazott Király Gellért. Az egyesületnek jelenleg 98 sajtkészítő tagja van.
Lelkes fiatalok
Az idei Múzeumok éjszakáján a látogatók a levéltár restaurátoraival és segítőikkel ismét kézműves foglalkozáson vehettek részt. A restaurátorok is a gasztronómia témaköréhez kapcsolódó programokkal készültek a látogatóknak. Lehetett receptes füzetet készíteni, amelybe a vendégek beleragaszthatták Rumford grófjának levesreceptjét, amelynek összetevőit mai mértékegységbe átszámítva is megkapták, hogy a legvállalkozóbb szelleműek el tudják készíteni az ínséges időkre kitalált, szegényes ízvilágú levest, amely egykor az éhezéstől, sőt, akár az éhhaláltól mentette meg az embereket. Akiknek kevesebb ideje jutott a kreatív foglalkozásra, menükártyát és poháralátétet is alkothattak. A menükártyákra a levéltári Múzeumok éjszakájára szervezett, sör- és sajtkóstoló kínálatát ragaszthatták fel, majd dekorálhatta mindenki tetszésének megfelelően. A poháralátétet a levéltár restaurátorai által márványozott, színes papírokkal vonhatták be. Mindenki megválaszthatta milyen színű és mintájú papírral szeretné díszíteni az alátétét. Sokan órákat is szívesen eltöltöttek a különböző kreatív foglalkozások kipróbálásával. A legfiatalabbak a színezést részesítették előnyben, de sok gyermek bátran nekifogott a füzetkészítésnek is. Egyikük elárulta, hogy középső csoportos és már nyári szünete van. Öröm volt látni, hogy milyen kreatív energiákat szabadított fel a foglalkozás a gyerekekből. A látogatók fáradhatatlanul még zárás előtt is ellátogattak a kézműves foglalkozásra, és kíváncsian olvasták el a Rumford leves receptjét és történetét.
Jövőre ugyanitt
A programok mindegyike – még a 23.00-kor induló is – telt házzal ment, sokan voltak, akik órákat töltöttek el a Bécsi kapu téren, és egyik eseményről a másikra siettek. Rengetegen érkeztek úgy előzetes regisztrációt igénylő programokra, hogy az eseményre – jobbára szabad hely hiányában – már nem tudtak jelentkezni, de türelmesen megvártak, szabadul-e fel hely az adott rendezvényen. A munkatársak mindenkinek igyekeztek segíteni, aki esetleg mégsem jutott be a kóstolókra, raktársétákra, olyan programot választott, amelyre előzetesen nem kellett regisztrálni. Az épületsétákon és a tematikus tárlatvezetéseken is kisebb tömegek vettek részt. Távozáskor mindenki kedvesen elköszönt, többen rendkívül hálásak voltak a lehetőségért, és ennek hangot is adtak. Olyan is akadt, aki ezt a MNL OL Facebook-oldalán tette meg: „Családi kincskeresésen voltunk a raktárban a gyerekekkel – nagyon jó élmény volt! Szórakoztató, gyerekbarát, és nagyon informatív. Köszönjük szépen!” Jövőre mindenkit visszavárnak a levéltár munkatársai.
Új hozzászólás