Szabó Csaba főigazgató és Kim Bogook igazgató részt vett az Eurasia Convention konferenciáján Bangkokban

A cél, hogy minden Magyarországon, majd pedig az egykori európai szocialista országokban fellelhető koreai iratok digitális másolatai kerüljenek be az Országos Levéltár gyűjteményébe. 2023 áprilisában az MNL küldöttsége Dél-Koreába látogatott és több megállapodást is kötött a máris jelentős mennyiségű iratanyag MI alapú feldolgozására. A részletes beszámoló itt olvasható.

Időközben megszervezésre került a Magyar Nemzeti Levéltár támogatásával a Pécsi Tudományegyetemen egy koreai kurzus, amely hároméves támogatást kapott az Eurázsia Alapítványtól. Amennyiben sikeres lesz a projekt, a támogatás meghosszabbítható tíz évre. A 2023 szeptemberétől induló képzés keretében a hallgatók megismerkedhetnek a koreai kultúra, művelődés és történelem, valamint a nyelv alapjaival.

Szabó Csaba a levéltár főigazgatója és munkatársa Kim Bogook meghívást kaptak az Eurázsia Alapítvány 10. konferenciájára Bangkokba (2023. július 31. – augusztus 1.). Az Alapítvány közel 575 egyetemet támogat a világon, köztük immár a Pécsi Tudományegyetemet is. A thaiföldi konferenciára több mint 600 résztvevő érkezett a világ minden tájáról (36 ország 330 egyeteméről).

A konferencia kiemelten foglalkozott a COVID-19 utáni világ kérdéseivel. Az előadók közül többen is értékelték az orosz-ukrán háborút, valamint kitértek a Chat GTP lehetséges hatásaira a modern világban.

Az európai háború kapcsán érdekes vélemények is megfogalmazódtak: a globális, teljes Dél-Kelet-Ázsia semleges álláspontot képviselt Kína és az USA közötti konfliktusban, és ugyanezt a semlegességet képviseli Ukrajna és Oroszország háborújában. Kang Sangjung emeritus professzor úr (Tokiói Egyetem) a konferenciát megnyitó előadásában hangsúlyozta, hogy ez a semlegesség felértékelődhet még idővel, hozzájárulva a békéhez és a stabilitáshoz az egész világon.

Az előadók többsége pesszimista véleményt fogalmazott meg a világméretű pandémia, az elhúzódó, értelmetlen háború és a ChatGTP negatív következményei miatt. Ugyanakkor nagyon markáns, pozitív megnyilvánulások is elhangzottak: miután az emberek megtapasztalták a járványt, mélyebben megértették a világot és magát az életet. És ha felhagynak az előítéleteikkel és ellenségeskedéseikkel, és keresik a közös nevezőt, akkor felértékelődik a közösség fogalma. (Askar Kutanov, Kirgiz Állami Műszaki Egyetem, korábbi kirgiz nagykövet Tokióban).

A konferencia résztvevői előadásokat hallgathattak még olyan fontos témákban, mint például: a COVID-19 álhíreivel szemben sebezhető emberek csoportja; a globális kihívások és az integratív folyamatok új víziója a COVID utáni világban; hogyan lehet összeegyeztetni az egy nemzethez tartozást és a világhoz való tartozást; a válság ábrázolása, a remény újragondolása: környezetvédelem, fenntarthatóság – kínai történetmesélés; az emberek hosszú utazása: a homo sapiens szétszóródása, keresztezése és szimbiózisa - az antropológiai perspektíva; Japán turizmuspolitikája, a szükséges infrastruktúra jelenlegi állapota és kérdései, valamint a jövőbeni irányok; az emberiség másik jövője: hogyan gondoljunk egy öregedő társadalomra; digitális átalakulás a COVID-19 után.

A konferencia kiváló lehetőséget kínált az eddigi magyar és kelet-ázsiai levéltári és tudományos kapcsolatok elmélyítésére és új kapcsolatok kiépítésére is.

Kim Bogook és Szabó Csaba