Sikeres dél-koreai úton járt a Magyar Nemzeti Levéltár vezetése
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) hosszú évek óta rendkívül gyümölcsöző és folyamatosan erősödő tudományos kapcsolatot ápol Dél-Koreával. Ennek eredményeként tavaly április 20-án magyar levéltári delegáció látogatott Dél-Koreába, ahol a küldöttség nyolc nap alatt hat egyetemet és három intézményt, intézetet keresett fel. Az ott lefolytatott egyeztetések, tárgyalások számtalan eredményt hoztak, és ennek is köszönhetően szervezi meg az MNL június 27-én és 28-án a 23. CEESOK tudományos konferenciát, amely mérföldkő lehet a társaság történetében. A Koreanológusok Közép- és Kelet-európai Társasága (CEESOK) története egészen 2003-ig nyúlik vissza, amikor megalakult a szervezet a Szófiai Egyetem koreai tanszék támogatásával. Az első nemzetközi konferenciát Bulgáriában, Szófiában tartották, amelyen bolgár, magyar, cseh, lengyel és koreai tudósok sora vett részt, ez egyúttal a tudományos együttműködés és tudáscsere kezdetét is jelentette. A CEESOK azóta is vezető szerepet tölt be a koreai tanulmányok előmozdításában Közép- és Kelet-Európában.
A 23. CEESOK nemzetközi konferencia szervezői 85 résztvevőt várnak Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Ausztriából, Szlovéniából, Romániából, Bulgáriából, Törökországból, Ukrajnából, Oroszországból, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból és Dél-Koreából. Az eseményt az Akadémiai Koreai Tanulmányok, a Szöul Chung-Ang Egyetem, az Eurázsia Alapítvány és a Shinhan Bank Magyarország támogatja. A konferencia célja a CEESOK bemutatása Magyarországon, illetve az, hogy elérhetővé tegyék hazánkban a koreai tanulmányok kutatásait a szomszédos országok tudósainak is. Cél továbbá az is, hogy elmélyüljenek az oktatási és kulturális kapcsolatok Magyarország és Dél-Korea között.
Újabb látogatás
A felek közötti kapcsolat erősségét mutatja, hogy még a júniusi konferencia előtt a Magyar Nemzeti Levéltár négyfős delegációja újra ellátogatott Dél-Koreába, ahol április 14. és 22. között több mint egy hetet töltött el. A küldöttség tagja volt Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Mikó Zsuzsanna általános főigazgató-helyettes, Kim Bogook, a szöuli Sungkyunkwan Egyetem kutató professzora, az MNL Kelet-Ázsiai Kutatóközpont igazgatója és Hegedűs István levéltáros, az MNL Informatikai és Innovációs Igazgatóság Digitális Tartalomfejlesztési Osztály vezetője.
A delegáció elsőként, április 15-én Busanba utazott, ahol Cha Jeong-In, a Busan Nemzeti Egyetem rektora, Jeon Chung-Hwan nemzetközi kapcsolatokért felelős rektor-helyettes, valamint Kim Seung-Ryong tudományos ügyekért felelős dékán fogadta a küldöttséget, az eseményt a helyi sajtó is figyelemmel kísérte. A felek itt együttműködési megállapodást írtak alá, majd ezt követően a delegáció számára lehetőség nyílt a Busan Nemzeti Egyetem könyvtárának és levéltárának, valamint innovációs központjának bejárására, megismerésére. Az intézmény a régióban élen jár abban, hogy egyetemisták, frissen végzettek, de akár a városban élő emberek, induló vállalkozások számára is teret, eszközöket biztosít ötleteik megvalósítására. Az egyetemen berendezett műhelyek, irodai munkaállomások, alkotószobák különböző méretű 3D nyomtatókkal, drónokkal, CNC eszközökkel gazdagon felszereltek, és ezeket a regisztrált és minősített jelentkezők ingyen használhatják, akik így a kezdeti szakaszban könnyebben építhetik vállalkozásaikat.
Gazdag program
A folytatásban a levéltárosok Ikszán városába utaztak tovább, ahol megismerkedtek a won-buddhista egyház által fenntartott és működtetett Wonkwang Egyetemmel. A won-buddhizmus a buddhizmus egy modernizált formája, amelynek célja, hogy mindenki számára elérhető legyen a megvilágosodás. A hétköznapi életre alakított koreai buddhista reformirányzatban az eredeti buddhista szövegek leegyszerűsített változatait használják a könnyebb érthetőség kedvéért. Az egyház szimbóluma a kör, mivel azt tartják, hogy az élet állandó körforgásban van, és idővel minden visszatér önmagába. Minden vallást tisztelnek, rendkívül toleránsak másokkal szemben.
A magyar levéltári delegáció a jövőbeni lehetséges együttműködésről egyeztetett a Wonkwang Egyetemmel. Az intézményen belül működik egy, a koreai háborút kutató intézet, és magyar küldöttség velük tárgyalt a közös munkáról. Fontos, hogy Magyarországon az összes Koreával kapcsolatos dokumentumot digitalizálták, a körülbelül 200 ezer oldalnyi anyag a Magyar Nemzeti Levéltárban megtalálható. Ezt dolgozza föl a Kim Bogook által vezetett Kelet-Ázsiai Kutatóközpont, és a levéltári delegáció ezt ajánlotta a Wonkwang Egyetem figyelmébe.
Ezt követően a küldöttség megtekintette az Ikszáni Nemzeti Múzeum két szabadtéri létesítményét. Az interaktív és modern látogatói élményekkel felszerelt kiállítóterekben a középkori és ókori koreai leletanyagokon keresztül megismerhették az ott élők vallási, kulturális és társadalmi hagyományait. Bemutattak a delegáció tagjainak a kiállításokon két helyreállított középkori buddhista szentélyt, valamint az azokban fellelt gazdag, nemesfémekkel és drágakövekkel díszített nemesi temetkezési leleteket.
Emlékek őrzése
Április 17-én, szerdán az első helyszín a Koreai Nemzeti Egyesülési Intézet kutatóközpontja volt, ahol a felek szintén együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek célja az oktatási és tudományos csereprogramok és az egyes intézmények közötti együttműködés előmozdítása. Ennek értelmében az intézmények egyebek mellett közös kutatási programokat valósíthatnak meg és tudományos konferenciát szervezhetnek.
A délután folyamán a hivatalos program a Koreai Háborús Emlékezet Szervezetnél folytatódott, ahol a levéltári delegáció tárgyalt a felsővezetéssel, és közösen meghatározták a jövőbeni együttműködés lehetséges irányait. A szervezetről tudni érdemes, hogy a koreai háború és áldozatai emlékének megőrzése érdekében Szöul központjában egy impozáns méretű múzeumot, könyvtárat és levéltárat is fenntartanak. A látogatók így nemcsak az elesettek emléke előtt adózhatnak kegyelettel, de jobban megismerhetik a koreai háború történetét eredeti tárgyakon, dokumentumokon keresztül. A könyvtár és levéltár, amelyet a legutóbbi időben újítottak fel, szabadon látogatható bárki számára. Az igényesen berendezett szabadpolcos terek, olvasó- és kutatótermek és előjegyezhető audiovizuális szobák kiváló lehetőséget biztosítanak az érdeklődőknek.
A hivatalos program a Szöul agglomerációjában, gyönyörű zöldövezeti környezetben elhelyezkedő Koreai Tanulmányok Akadémiája kampuszán folytatódott. A Magyar Nemzeti Levéltár vezetésének az elmúlt évben kiváló kapcsolatokat sikerült kiépíteni az intézmény Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságával, ennek eredményeként szervezi meg Magyarország a 23. CEESOK tudományos konferenciát. A mostani tárgyalás során a Magyar Nemzeti Levéltár küldöttsége beszámolt a program előrehaladásáról, valamint a felek egyeztettek a lehetséges folytatásról is.
Nagysikerű előadások
A hivatalos kiküldetés utolsó munkanapja is több eseményt tartogatott. A delegáció elsőként ellátogatott a Kookmin Magánegyetemre, amellyel szintén együttműködési megállapodást kötöttek. Az egyetemről tudni érdemes, hogy noha az intézmény modern épületekkel rendelkezik, a hagyományőrzésben is jeleskednek, hiszen az intézmény szabadtéri múzeumában található a régi szöüli belvárosból megmentett, majd újra felépített egykori polgármesteri ház. Ezentúl az egyetemen őrzik a tanszékek feltárásai és gyűjtései során fellelt értékes antropológiai és néprajzi tárgyakat, leleteket, amelyeket bárki megtekinthet.
A Dél-Koreában tett hivatalos látogatás utolsó programpontjaként a küldöttség a koreai egyetemi rangsorban dobogós helyen álló Yooksin Magánegyetem Észak-Koreát kutató intézetébe látogatott, ahol a baráti hangulatú bemutatkozást követően Kim Bogook tartotta meg előadását a tanszék és intézet hallgatói, illetve professzorai előtt. Az előadás témája a Magyar Nemzeti Levéltárban és más magyarországi közgyűjteményekben őrzött, Észak-Koreára vonatkozó iratok sokszínűségének bemutatása, feldolgozásának irányai és nehézségei voltak. Emellett nagy sikerű előadást tartott az intézményben Hegedűs István is, aki a Magyar Nemzeti Levéltáron belül folyó digitalizációról, a mesterséges intelligencia felhasználásáról és az intézmény online adatbázisairól számolt be a hallgatóságnak.
Szabó Csaba a delegáció munkája kapcsán elmondta: rendkívül sikeresnek értékeli a dél-koreai látogatást, amely során több hasznos együttműködési megállapodást is kötöttek. Ezeknek köszönhetően tovább erősödhet a Magyar Nemzeti Levéltár kapcsolata a dél-koreai tudományos és oktatási intézményekkel, intézetekkel és szervezetekkel. Ennek révén Magyarország híd lehet a Koreai Köztársaság és az egykori kelet-európai szocialista államok között, és a Magyar Nemzeti Levéltár segíthet abban, hogy az ázsiai állam digitálisan is hozzáférjen a vele kapcsolatos levéltári anyagokhoz.
Új hozzászólás