Rangos díjjal ismerték el az Erdély fejedelmei című kötetet

Június 13-án, csütörtökön kezdődött, és vasárnap be is fejeződött a 95. ünnepi könyvhét, az ünnepélyes megnyitót az első nap délutánján tartották Budapesten, a Vörösmarty téren. Ezt követően a Szép Magyar Könyv, 2023 verseny ünnepélyes díjátadójára került sor, ahol a Magyar Művészeti Akadémia különdíját az Iskola Alapítvány Kiadó és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kapta az Erdély fejedelmei című munkáért. Az elismerést Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nagy Attila, az MNL grafikusa vette át.
 

Fotó: Déry Ágoston (Ünnepi Könyvhét)

Hála a csapatmunkáért

A kiadványt készítő csapat rendkívül büszke az elnyert elismerésre, és hálás a közösen elvégzett munkáért. Oborni Teréz, a kötet szerzője, aki korábban maga is dolgozott az Országos Levéltárban (OL), végig úgy érezte, hogy nagyban támaszkodhat a vele együtt alkotó kollégákra, szakemberekre. – Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy nagy biztonságot jelentett nekem Kovács Zsuzsanna szerkesztői munkája. Mindig biztos lehettem abban, hogy ha a legtöbbször késő éjszaka elkészült és számtalanszor átolvasott szövegekben mégis maradtak hibák, akkor ő észreveszi azokat. Ezen túlmenően, remek ötletei, javaslatai voltak a szöveg csinosítására, némely források beemelésére. Zsuzsa óriási munkát végzett a képanyag kiválogatása során, és végtelenül hálás vagyok a forrásanyag átnézéséért is. Azt hiszem, régen volt ilyen élvezetes munkánk mindkettőnknek! – emelte ki a kötet szerzője, aki köszönetét fejezte ki Lantos Zsuzsannának, az MNL levéltári fotográfusának is. – Lantos Zsuzsi különleges látásmódja, művészi fotói egyenesen elkápráztattak, olyannyira, hogy megvallom, egyedül nehezen lettem volna képes dönteni, kiválogatni a végül bekerülő képeket a többszáz fantasztikus fotó közül. Még szerencse, hogy ez a munka nem rám hárult, Kovács Zsuzsa és a könyvet tervező Nagy Attila együttesen sokat dolgoztak a képek válogatásán is – fogalmazott Oborni Teréz. Mint mondta, a képi-tervezői világban járatos lévén, Nagy Attila szeme azonnal kiszúrta azt a fotót, amely a legjobban illusztrált egy kisebb alfejezetet, és a szerző sokszor egyik ámulatból a másikba esett a grafikus kreatív ötleteit látva. – Hálás vagyok mindannyiuknak a közös lendületes és vidám munkáért, az összhangért, ami közöttünk volt. Megköszönöm továbbá az Iskola Alapítványnak és a Magyar Nemzeti Levéltárnak a lehetőséget – tette hozzá.

Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke, Oborni Teréz, a kötet szerzője és Nagy Attila grafikus a díjátadón
Fotó: Déry Ágoston (Ünnepi Könyvhét)

Fáradtságos, de gyümölcsöző munka

Kovács Zsuzsanna, az MNL főlevéltárosa is kellemes emlékként őrzi magában a kötet elkészítését, a befektetett munkát. – Nagyon fáradtak voltunk a kézirat leadásának napján, de szívesen folytattuk volna a közös munkát, mert sok örömöt szerzett. Hálás vagyok, hogy részese lehettem az alkotás folyamatának, és külön köszönöm a művész kollégák türelmét, segítő készségét. Amikor kézbe vehettük a kötetet, mindannyiunkat a jól végzett munka érzése töltött el – fejtette ki.

Mint hangsúlyozta, megrázó élmény volt a fejedelmek emberi, politikai küzdelmét látni, a források és képek alapján ennyire mélyen belemerülni a korszakba, az ő életükbe. Nagy segítségnek tartja, hogy volt egy „előzmény kötet”, az Erdély 1000 év öröksége. – Amikor a mostani kötethez kezdtünk, egy letisztultabb koncepció mentén haladhattunk az illusztráció válogatásnál. Már az Erdély 1000 év öröksége kötet kapcsán megfogalmazódott bennem, hogy a fejedelemség korából a mindennapi élet apróságait is meg tudjuk mutatni a címerfestmények, széldíszek, iniciálék segítségével, úgy a viseletet, mint a frizurákat, a mesterségeket vagy a pompát. Ez lett az alap az intitulációk (a fejedelmek címei), aláírások és pecsétek mellett. Fontos szempont volt, hogy amit csak lehet, azt az MNL OL-ban őrzött iratanyagból mutassunk meg – jelezte Kovács Zsuzsanna.

Ami hiányként maradt benne, az az, amit nem tudtak megmutatni. – Gratulálok a kötet művész-alkotóinak, ez a díj az ő munkájukat dicséri – fűzte hozzá a főlevéltáros.

Alkotás művészi szabadságban

– Oborni Teréz könyvének születése csodás alkotófolyamat volt egy remek csapatban, igazi örömmunka és örömtanulás kiváló szakemberek között! – emelte ki Lantos Zsuzsanna. A levéltári fotóst kifejezetten örömmel töltötte el, hogy sok száz gyönyörű irat ment át a kezei között, amelyekhez menetközben a történész-levéltáros kollégák történeteket, anekdotákat fűztek. – A képek elkészítésénél a bizalmukat élvezve teljes művészi szabadságot kaptam, hogy egy gazdagon illusztrált, tudományos igényű, ám a laikusok, az „utca embere” számára is informatív, látványos, izgalmas kötetet hozzunk létre. Büszkeség és köszönet, hogy engem választottak! – mondta el az MNL levéltári fotográfusa.

A tervező olvasóvá is válik

Nagy Attila, az MNL grafikusa azt emelte ki, hogy a grafikai tervezésnél rendkívül gazdag és változatos képanyaggal dolgozhattak, sok fejezetnél a bőség zavarával küzdöttek. – Az elmúlt években egyre tudatosabban használjuk ki a levéltári iratok esztétikai tulajdonságait, hiszen ezek a dokumentumok nemcsak információ-értékkel bírnak, de vizuális élményt is nyújtanak az olvasónak. A levéltári iratok már önmagukban tipográfiai szépségeket hordoznak, egy-egy kreatív tárgyfotó segítségével pedig egészen önálló életet kezdenek élni. Gondoljunk csak a különféle hordozófelületek, papírtípusok, pecsétfajták sajátos textúráira, eltérő anyagtulajdonságaira, színeire, amelyek megfelelő fény-árnyék viszonyok között elképesztő pluszt tudnak adni a tartalomhoz – mutatott rá a grafikus, hozzátéve, ezt maguk között többször is úgy fogalmazták meg, hogy a fotográfus kezei között a legegyszerűbbnek tűnő iratok is múzeumi értelemben vett „műtárggyá” válnak.

Kitért arra is, hogy a belív és a külső borító a 2020-ban megjelent „Erdély-1000 év öröksége” kötet tipográfiai- és layout-kialakítását viszi tovább, ez tudatos döntés volt. – Ezzel együtt úgy gondolom, hogy jóval letisztultabb végeredményt kaptunk, ami annak is köszönhető, hogy a fejedelmeket külön fejezetekben tárgyaló struktúra tágabb lehetőségeket kínált a vizuális kibontakozásra – fogalmazott. Szavai szerint túl a tervezés által nyújtott flow-élményen, fontos kiemelni a szerkesztő, Kovács Zsuzsanna lehengerlő tudását a korszak iratanyaga kapcsán, aki napról-napra olyan nyersanyagot biztosított, amellyel nem sok tervezőnek van lehetősége dolgozni. – Köszönettel tartozom a kollégáknak azért is, hogy mélyebben megismerkedhettem ezzel a bonyolult korszakkal, hiszen a tördelés során a tervező óhatatlanul olvasóvá is válik – hangsúlyozta.

Büszkeség és köszönet

A díj elnyerése kapcsán örömét fejezte ki a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. Szabó Csaba rendkívül büszke arra, hogy a nagy múltú intézmény munkatársai e remek, nagy gondossággal és alapossággal megszerkesztett kötet elkészítésében közreműködtek, és amelyet a Magyar Művészeti Akadémia különdíjjal jutalmazott. Szabó Csaba úgy véli, hogy a most elismert „Erdély fejedelmei” című díjnyertes alkotás méltó az intézmény hagyományaihoz, tradícióihoz.
 

Csoportkép a díjazottakkal
Fotó: Déry Ágoston (Ünnepi Könyvhét)