Európában is egyedülálló kötetet mutattak be a Levéltárban
– A találkozás fogalmát állítanám ma a középpontba. A mai is egy olyan találkozás, ami azért hozott össze minket, mert született egy tudományos munka. Ez önmagában is jelzi az ilyen művek jelentőségét – fejtette ki köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájában megtartott ünnepélyes könyvbemutatón Ö. Kovács József főlevéltáros, az MNL tudományos igazgatója. Az eseményen, ahol Szögi László Peregrinatio Academica – A külföldi magyar egyetemjárás története, mérete és irányai 1150-1919 című kötetét ajánlották a szakma és a közvélemény figyelmébe, Ö. Kovács József kiemelte: a könyv szerzőjét levéltáros körökben nem kell bemutatni senkinek. Szavai szerint Szögi László hosszú évtizedeken keresztül a különböző egyetemi levéltárakban – mind elméleti szempontból, mind a gyakorlatban – otthon volt, és levéltáros nemzedékek sorát nevelte. – Emellett különböző szakmai testületekben – Magyarországon és külföldön is – a levéltárügyet szolgálta – tette hozzá. Mint elmondta, Szögi László pályájának legfontosabb témája a peregrinatio, a vándordiákok külföldi egyetemjárása, amely mindig nagy hatással volt a civilizációs folyamatokra.
Egyedülálló munka
A kötetet a hosszú, Franciaországban eltöltött évtizedek után visszatérő Karády Viktor egyetemi tanár, magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja mutatta be. A professzor elmondta, véleménye szerint a könyv több szempontból is egyedülálló. – Egyrészt ez a magyar társadalom- és művelődéstörténet utolsó több évtizedének a legnagyobb vállalkozása, amelyet Szögi László összefoglalt ebben a könyvében. Másrészt ez egy európai viszonylatban is egyedülálló könyv. Olyan hasonló vállalkozás, amelyik egy épülő nemzetállam értelmiségének a külföldi egyetemjárását empirikusan leírja úgy, hogy minden egyes érintett bizonyos alapvető életrajzi elemekkel, ezzel a teljességgel egy könyvben megjelenik, az általam ismert Európában nincs – hangsúlyozta Karády Viktor. A professzor arra mutatott rá, hogy ez a téma Szögi László fő kutatási területe, amellyel több mint harminc éve foglalkozik. – Abban a boldog helyzetben lehet, hogy a fő témáját lényegében befejezte, és le tudta zárni, ami keveseknek adatik meg – fűzte hozzá.
Újabb kutatások szükségesek
Karády Viktor úgy fogalmazott, hogy az egész magyar társadalom- és művelődéstörténet nagyon hálás lehet ezért a munkáért, ő személy szerint is az. – Annyi mindent megvilágít, fontos témákban ad konkrét adatokat, amelyet e nélkül nem lehetett volna remélni – fogalmazott.
A professzor hosszasan sorolta, hogy a kötet milyen főbb eredményeket hozott a külföldi egyetemjárással kapcsolatban, de jelezte azt is: a könyv egy sor újabb kutatható témához nyújthat segítséget. Szavai szerint egyebek mellett érdemes lenne összehasonlítani más európai országok és hazánk külföldi egyetemjárásának sajátosságait. Mint ahogy szükségét érzi annak is, hogy valaki tételesen összehasonlítsa majd a peregrinus diákság szociológiai összetevőit a belső képzés adataival. – Fontos kérdés az is, hogy a magyar nemesség mennyiben, hol és milyen szakon vett részt a külföldi egyetemjáráson, és hogy történt ez külföldön a nagy nemességgel rendelkező országokban, például Lengyelországban vagy Horvátországban – mondta el. Hozzátette: „ez a munka ehhez több mint bevezető, hiszen alapvető, kimerítőleges adatokat nyújt”.
Évtizedes tervek
Szögi László, a kötet szerzője jelezte, hogy messze még a munka vége, és nincs kész az életműve. Elsőként megjegyezte, hogy egy ilyen kutatást, amely mögötte van, csak „szent őrülettel lehet végezni”, mert 27 országban körülbelül 250 könyvtárban és levéltárban jártak a kutatás során. A szükséges anyagokat csak így tudták összegyűjteni, az alapadatok három évtized alatt jöttek össze. S ez az anyag bekerült egy adatbázisba, ezek az adatok ma már 1850-ig a világhálón elérhetők. Az 1918-ig tartó rész is hamarosan felkerül az internetre, ehhez még apróbb javítások szükségesek.
A kötet szerzője kiemelte, hogy egy ilyen kutatás sohasem befejezhető, mert mindig újabb és újabb kitűnő kérdések, javaslatok érkezhetnek. Az más kérdés, hogy véleménye szerint ezek megválaszolására, feldolgozására tíz emberi életre lenne szükség. Példaként említette, hogy a könyvben 101 ezer beiratkozás szerepel a középkortól 1918-ig, és ezeknek az adatoknak a tovább kutatása rendkívül sok munkát igényel.
Szögi László felhívta a figyelmet arra: az elmúlt tíz évben a belföldi egyetemjárás adatait is összegyűjtötték. Ma már annak is van egy komplett adatbázisa, 1850-ig ez körülbelül 260 ezer beiratkozást jelent, ez is felkerül az internetre néhány hónapon belül. Szögi László tervei között szerepel, hogy az elkövetkezőkben, egy következő kötetben megírja a belföldi egyetemjárást 1850-ig. – Aztán szeretnénk majd a hazai egyetemjárást is 1918-ig bemutatni. S ha még élek, és a Jóisten megsegít, akkor az 1850 és 1918 közötti időszakot is megírom. Ha ez sikerül, akkor a magyar értelmiség kutatása e téren teljessé válik – hangsúlyozta.
Új hozzászólás