Esztergom szabad királyi város és vármegye a kuruc korban

  1. Esztergom felszabadítása a török alól
  2. Esztergom a Rákóczi-szabadságharc előtt
  3. Adókivetés, kvártélyozás
  4. Bottyán János (?-1709)
  5. Esztergom 1706. évi ostroma
  6. Esztergom 1706 után német kézben
  7. Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltságlevele

1683. október 28-án Sobieski lengyel király és Lotharingiai Károly herceg vezetésével az osztrák császári hadsereg felszabadította Esztergom várát a közel 140 éves török uralom alól. A megye teljes területe azonban végleg csak az 1685. augusztusi győzelmes táti csatát, ill. Érsekújvár visszavétele után szabadult fel.
Ezt követően, a 17. század utolsó másfél évtizede a karlócai béke (1699) megkötéséig állandó háborúzásban, katonai csapatmozgásokban, ütközetekben, ostromokban telt, s ennél fogva a már felszabadított országrészek, területek lakosságának is iszonyatos terhet, megpróbáltatásokat hoztak ezek az évek. A török helyébe lépő, „felszabadító” zsoldosok áradata sáska módjára falta fel a települések amúgy is gyér lakosságának termését, élte fel tartalékait. A hadak nyomában járó pusztulás és az ország új urai, a Habsburgok hatalmi berendezkedésével járó intézkedései óriási feszültségeket gerjesztettek Magyarország társadalmán belül.

A kiállítás forgatókönyvét készítette és a szöveget írta: Kántor Klára főlevéltáros