Esztergom 1706 után német kézben
Az esztergomi vár visszafoglalását követően a királyi város és a többi szomszédos település is a császáriak kezére került. A vár parancsnoka átmenetileg Bruckenthal lett, majd miután Kuckländer tisztázta magát a vár feladásának vádja alól, 1708-tól ismét ő lett a várparancsnok. A lakosság által gyűlölt Kuckländer az esztergomiak elleni bosszúvágytól is hajtva, a szétlőtt vár helyreállításához 200 házat lerontatott és építőanyagként használt fel. Emellett egyik első intézkedésével ismét, most már végleg rátette kezét Bottyán ingatlanaira, vagyontárgyaira. A következő években a vármegye többi települése a hadiszerencse fordulásától függően hódolt hol a kurucoknak, hol a labancoknak, vagy mindkettőnek. A vármegye és a város hivatalai többnyire nem működtek, a tisztviselők, a módosabb lakosság, még időben biztonságos helyre menekült. A közbiztonság teljes hiánya miatt, aki tehette, oltalomlevelet szerzett a szemben álló felektől a maga részére, ami pénzbe került és nem is mindig nyújtott védelmet. 1706-ot követően Esztergom királyi város élére a várparancsnok által kinevezett, német származású bírók kerültek, a város vezetésében, a tanácsban szintén többséget szereztek. A város által nagy anyagi áldozattal 1708-ban elnyert kiváltságlevél – a számos előny mellett – megszorításokat is tartalmazott, pl. a város katolikus vallásúakon kívül nem fogadhatott be sem protestáns, sem zsidó személyeket. Kivételt egyedül az ortodox rácokkal tehettek, akik többségükben katonaként, vagy kereskedőként régóta jelen voltak Esztergomban, s emiatt a török időkben Esztergomot rácvárosként is emlegették Az amnesztiarendeletek hatására – a szabadságharc bukását követően vagy már korábban – a király hűségére visszatért kurucok nagy része visszakaphatta házát, vagyonát, ugyanakkor az összeírások sok elhagyott, vagy a várbeliek által erőszakkal elfoglalt ingatlant is nyilvántartottak. A közállapotok konszolidálódásával Esztergom város igyekezete arra irányult, hogy a Kuckländer által lefoglalt Bottyán-ház nemesi státusát megszüntethesse és a házat saját részére megszerezze. Az ügyben azonban még a várparancsnok halála sem hozott eredményt. A város majd csak 1728-ban, Kuckländer feleségének, Tritl Katalinnak halálát követően, a Kamarától tudja visszaváltani a házat négyezer forintért, amit attól kezdve városháza céljára használt, immár közel háromszáz éve. Az épület történetében 1770-ben következett be nagyobb változás, mivel az év júliusában leégett a korábbi, fa szerkezetű Bottyán-kúria, s helyébe három év alatt felépült a ma is látható barokk épület.1710 derekán Esztergom városa számba vette a kurucok oldalára állt lakosainak házát, szőleit és listát készített ezekről, feltüntetve azok aktuális használóit iletve új tulajdonosait.
A lista élén a Vak Bottyán-féle ház állott, melynek ekkori becsült értéke tartozékaival együtt 1400, míg a házban található berendezés 550 forintot tett ki. Sörházának telek nélküli értéke 440 forint. A házban talált egyéb értékek között szerepelt 1000 arany, köztük 500 körmöci, 7000 db ezüst pénz, egy kétlovas hintó teljes felszereléssel, sörfőző üst stb. 1710. június 15.
MNL KEML.IV-1001. 1710: 1-13.
Esztergom szabad királyi város közgyűlése 1707. június 8-án tárgyalta a Római Császári Királyi Őfelségének Alsó-Magyarországi Kamarai Tanácsának és a Kamarai Adminisztráció Tanácsának az Esztergom város magisztrátusához küldött instrukcióját, kurucok oldalára átállt lakosok házairól és birtokairól amennyiben ismét visszatérnének a királyi hűségre, illetve a jelenlegi használók kártalanításáról. (Esztergom szabad királyi város közgyűléseinek jegyzőkönyve, IV.1001.a.II.21-22. A bejegyzés tartalmi kivonatát D. Szakács Anita készítette.)
1707. június 10. Császári Királyi Őfelsége Bruckhentall (Pruckhenthal) báró itteni várparancsnok 1706. október 24-én kihirdetett parancsa szerint mindazok, akik 15 napon belül a kurucoktól visszatérnek, jogos tulajdonaikat visszakapják. A határidő leteltével eltelt hosszabb idő óta a további rendelkezésekig az átállt lakosok tulajdonait Őfelsége hűséges alattvalóinak adták használatába. (Esztergom szabad királyi város közgyűléseinek jegyzőkönyve, V.1001.a.II.22-23. A bejegyzés tartalmi kivonatát D. Szakács Anita készítette.)
