Bottyán János (?-1709)

Bottyán János

A török elleni felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc egyik legismertebb katonája, a kuruccá lett egykori császári ezredes, valahai esztergomi lakos. Életének több fontos szakaszát máig nem ismerjük. Nem ismert születési helye, ideje, tanulmányai, családi körülményei, neveltetése, nem tudjuk, mikor és hogyan került Esztergomba. A vár 1683-as ostromában már bizonyosan részt vett. Első felesége, Lakatos Judit, korábban Józsa Pál megyei nemesember házastársa volt. Bottyán katonai pályája Esztergom felszabadítása után is folytatódott, sőt igazán ekkor kezdett felívelni. Harcolt Vác és Buda visszafoglalásánál is, majd Kecskemét-Kiskőrös vidékének katonai kormányzója volt és részt vett Savoyai Jenő és Lotharingiai Károly oldalán a délvidéki felszabadító harcokban. Igazi katonai tehetség volt, eszes és bátor katona, aki sok bravúrral tüntette ki magát. Végül ezredesként, egy magyar lovasezred tulajdonosaként és az 1687-ben szerzett armálisa révén nemesi rangra emelkedve, dicsőségben és anyagiakban egyaránt jelentősen gyarapodva tért vissza Esztergomba. A szabad királyi város főterén álló házát valószínűleg 1690-es évek második felében építette, 1698-tól biztosan használta. Korábban a Belsővárosban, azaz az Érseki városban bírt egy házat. A királyi városban épített házára nemesi adómentességet kért, amit első ízben – adminisztrációs tévedés folytán – nem kaphatott meg, a királyi város és a vármegye egyaránt megtagadta a tévesen kiállított privilégium kihirdetést. Bottyán János a királyi városban három házat, sok szőlőt birtokolt és az övé volt egy sörfőzde is, mely a város főútján, a Lőrinc kapu mellett működött. A sörfőzde szomszédságában egy kocsmát is nyitott. Emiatt a várossal folyamatosan perben, veszekedésben állt, hiszen az egyik legfontosabb városi kiváltságot, a nagy nyereséget biztosító kocsmatartást sajátította ki a maga részére. Bottyán János – nem számítva az egyházi nemeseket - Esztergom vármegye leggazdagabb földesura volt. Vagyonát nemcsak a városi ingatlanai, kocsmája alkotta, hanem a párkányi járásban zálogbirtokai voltak, Nagybény, Köbölkút, Kisújfalu és Bátorkeszi falvak, melyek a gróf erdődi Pálffy család és Gyiva, Felső-Béla puszták, amelyek a Czétényi és Józsa családok tulajdonát képezték. Az ottani gazdaságában állatokat tartott, gabonát termesztett, melyet Esztergomba szállítva bocsátott áruba, míg az esztergomi szőleiben megtermett borát a felvidéki városokban adta el jó pénzen. Bottyán tőkéjét is jól forgatta, gyakran hitelezett a hivataloknak és magánszemélyeknek egyaránt. Bottyán János Rákóczi és a nemzeti ügy oldalán is bebizonyította katonai zsenijét. Az 1709. szeptember 26-án, a tarnaörsi táborban bekövetkezett hirtelen halála előtt számtalan fényes katonai diadalt, győzelmet aratott, melyek során nemcsak katonái tiszteletét, hanem szeretetét is kivívta, személyét máig legendák sokasága fonja körbe.