Történelmi konferencia Hajdúböszörményben

2016.10.10.
A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték a hajdúböszörményi Város Napjához kapcsolódó történelmi konferenciát, melyet ez évben az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett az MNL HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára, szeptember 12-én.

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” címmel rendezett konferencián elöljáróban Varjasi Imre fióklevéltár-vezető köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, s elmondta, tizenegyedik éve, a város jeles ünnepéhez kapcsolódóan a Fióklevéltár olyan tudományos ismeretterjesztő konferenciát szervez, amely szervesen kapcsolódik a település történetéhez, s a legújabb kutatási eredmények közreadására is alkalmat teremt. A konferencia anyagát pedig minden esztendőben könyv formájában is megjelentetik a város mecenatúrájának köszönhetően. Ezt követően Kiss Attila polgármester köszöntötte a megjelenteket a városháza Báthory termében. Elmondta, egy olyan diktatúra és elnyomórendszer volt hat évtizeddel ezelőtt, amely nem volt természetes. „A diktatúrák, legyenek azok bármilyen színezetűek, elfogadhatatlanok. Emlékezni és emlékeztetni kell az embereket a magyar történelemnek erre az időszakára.” – fogalmazott a polgármester.

 

 

Az első előadó Valuch Tibor egyetemi tanár, az MTA doktora „A forradalom és a Hajdúság” címmel tartotta meg előadását. Hatvan esztendővel ezelőtt az egész ország megmozdult a zsarnokság ellen, s ebben élen jártak Hajdú-Bihar megyében. Szólt a forradalmi bizottmányok, munkástanácsok megalakulásáról, az ott megválasztott vezetőkről, akiknek életét több évtizedre meghatározta politikai szerepvállalásuk. A megtorlás több mint ötezer embert érintett a megyében, akik jellemzően a fiatalabbak közül kerültek ki.

 

 

Völgyesi Zoltán levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettese a forradalom követeléseit taglalta. Ennek kapcsán kifejtette, hogy alapvetően meghatározó volt a település nagysága, ebben a tekintetben. A falvakban sokkal radikálisabban fogalmazták meg elképzeléseiket az emberek, s a régi vezetőket is hamarabb eltávolították posztjukról. Az alapvető követelések nagy része azonban megegyezett a település nagyságától függetlenül is. Ezek elsősorban a szovjet csapatok kivonásáról, a beszolgáltatás megszüntetéséről, a széles társadalmi alapokon nyugvó kormányzásról szóltak.

 

 

Filep Tibor történész a forradalomhoz vezető útról beszélt előadásában. A második világháborút követően felnövekvő nemzedék egy része elhitte a moszkovita vezetésnek, hogy új világot kell építeni. Egy évtizednyi politikai tévút ráébresztette az embereket arra, hogy rossz irányt vett az ország. A felismerésben élen jártak a fiatalok, az egyetemisták, akik később a forradalom gyújtószikrái lettek. A forradalomhoz vezető út momentumai között jelentős helyet foglal el az SZKP XX. kongresszusa, amely a világot, benne a magyarokat is, felrázta, illetve a poznani felkelés – összegezte gondolatait Filep Tibor.

 

 

Varjasi Imre fióklevéltár-vezető „Békés forradalom - véres megtorlás – Hajdúböszörmény” címmel a forradalom és az azt követő időszak böszörményi eseményeit és a kádári megtorlás részleteit tárta a hallgatóság elé. Elmondta azt is, hogy a helyi Forradalmi Bizottmány összetételében érvényesült a politikai pluralizmus, mert a kezdetektől fogva kisgazda, szociáldemokrata és parasztpárti személyek is közreműködtek a testület munkájában. „Hajdúböszörményben semmilyen erőszakos cselekedet nem történt, ennek ellenére a megtorlás nem maradt el.” – fogalmazott az előadó. Közel ötszáz embert már a forradalom leverése után azonnal megfigyeltek. Jellemző volt az egzisztenciális megtörés, amely egy életre kihatott az érintettekre és azok családjára. A forradalmat követően városban 36 személy ellen indult eljárás, akik közül többeknek 15 éves fogház és börtönbüntetést is el kellett szenvedniük. A kádári állambiztonsági megfigyelés mellett 42 személyről figyelő kartont is vezettek – ismertette a tényeket Varjasi Imre.

 

 

Kovács Gergely és Husvéth András levéltárosok az 1956-os forradalom utáni eseményeket, annak hajdúböszörményi megítélését vizsgálta, az MSZMP iratainak tükrében. A kommunista párt szerint a forradalom kitörésének négy oka volt: az imperialisták fellazító politikája; Nagy Imre és körének áruló politikája; nem megfelelő módon számolták fel a Horthy-rendszert; a szocialista rendszer túlkapásai, politikai és gazdasági téren. Az előadók kifejtették, hogy az iratokból kitűnik, hogy a párt szerint a forradalom résztvevői meg is valósították volna elképzeléseiket, amiket csak idő hiányában nem tudtak véghezvinni.

 

 

A konferenciát követően a „Félelem nélkül, SZABADON” című időszaki kiállítást tekinthették meg az érdeklődők a múzeumban, mely a Hajdúböszörményi Fióklevéltár és a Hajdúsági Múzeum közös munkájának az eredménye. O. Szabó István színművész szavalata után a közgyűjtemény vezetője lépett a mikrofonhoz. „Hagyomány, hogy a város napi konferenciát követően, annak témájához kapcsolódóan időszaki kiállítás várja a böszörményieket.” – kezdte köszöntőjét Szekeres Gyula múzeumigazgató. Megfogalmazta, a két közgyűjtemény tudományos munkáját tükrözi az autentikus tárgyakkal, fotókkal és korabeli dokumentumokkal rendezett tárlat. Kiss Attila polgármester köszöntőjében a múlt iránti elkötelezettséget, a tények hiteles bemutatását, a két tárlatot rendező intézmény minőségi munkáját hangsúlyozta. Varjasi Imre, a kiállítás rendezője tárlatvezetésében szólt a forradalmat megelőző időszakról, a kuláküldözésről és azokról a körülményekről, amelyek a forradalomhoz vezettek. Bemutatta a Hajdúböszörményi Forradalmi Bizottmány tevékenységét a források és a ránk maradt tárgyak tükrében, majd a korai Kádár-korszak megtorlásáról beszélt a tárlat látogatóinak.

 

Szerző: Gargya Imre
Fotó: Horváth Tamás

 

 

 

 

 

Utolsó frissítés:

2016.11.08.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges