Márta híd és Rudolf-ligeti EFI séta
A nemzetközi Duna-nap alkalmára 2004 óta tartanak rendezvényeket a Duna menti országokban, június 29-én.
E naphoz kötődött a mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) június 27-ei programja.
Az érdeklődök a helytörténeti sétán a mosoni városrész, Mosoni-Duna partján lévő Márta-híd és a Rudolf-liget történetét ismerhették meg munkatársunktól, Beregszászi Balázstól.
A városközpontban lévő Flesch Központtól indult a séta, ahol a Duna-nap jelentőségéről hallhattak a megjelentek. A Károly és a Tallós Prohászka István utcákon keresztül jutott el a társaság a Duna parti szabad strandhoz, majd a köznyelv szerinti „Kálnoki-hídhoz”.
A híd építését 1924-ben határozta el Moson, miután meghallották, hogy Magyaróvár hidat építene Máriakálnok felé, és ez „Moson községre nagyon káros volna, mert elterelné innét a forgalmat”. A három évtizede működő Vilmos-rév helyén az 56 méter szabadnyílású, 6 méter széles és 20 tonna teherbírású híd vasszerkezetét a Győri Waggon és Gépgyár Rt., az alépítményt a szintén győri Hlatky Schlichter Lajos és Fia cég építette. A mindössze 4 év alatt készült, 165000 pengő értékű hidat 1928. június 7-én avatták fel ünnepélyes keretek közt. Az új hidat, az ünnepségen jelen lévő dr. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár (volt főispán) és a magyaróvári kerület országgyűlési képviselőjének a feleségéről Szemere Mártáról, „MÁRTA” hídnak nevezték el. Ezt Moson képviselőtestületi határozattal is megerősítette és Kaszás Miklós magyaróvári szobrásszal bronztáblát készíttettek a hídra. Moson 50 év időtartamra kérte meg a vámszedési jogot a hídra, amit a kereskedelemügyi miniszter időhatár megjelölése nélkül adott meg.
A második világháborúban, 1945-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta a hidat. 1948-ra készült el a szükséghíd, majd 1950-re állították teljesen helyre a hidat 460000 Ft állami költséggel és a város hozzájárulásával.
A század második felében a hídon több kisebb-nagyobb javítást eszközöltek, az 1970-es években 40 tonnára emelték a teherbírását. A 21. század elején a tervezett kálnoki Máriafürdő beruházás kapcsán felmerült egy új híd építése, de ez okafogyottá vált. A híd mindmáig egyre nagyobb használatban van, és még mindig összekötő kapocs Szigetköz és Mosonmagyaróvár között.
A híd részletes történetén túl hallhattak még az 1933/34-ben kialakított Rudolf ligetről, az ott kiépített strandfürdőről, teniszpályáról, szabadvízi úszóversenyekről és az Engler vendéglőről, de még a Vilmos-rév és a Rudolf-liget névadásáról is.
A séta, a liget hangulatos útjai, hídjai után a Partos utca terméskővel kirakott partfalánál végződött, ahonnét szép rálátás nyílik a régi mosoni vízimalomra.
A visszaút az Aranyossziget utcában folytatódott az indulási helyig.
Az Irodaház előtti szökőkútnál Lébényi Zoltán felvetésére, a római Trevi-kút hagyományát alapul véve - a még jelen lévők - szerencséjük megerősítésére pénzérét dobtak a vízbe.
A kettő és fél órás, majd öt és fél kilométeres vízparti sétán a szemerkélő esős idő ellenére is 13 fő vett részt.
Új hozzászólás