Magyaróvári 48-as belvárosi séta

A mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) szokásos havi sétája, március hónapban a március 15-i nemzeti ünnepnapunkhoz kötődött. Ez alkalmából március 13-án délután került sor az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharchoz köthető magyaróvári helyszínek bejárására és ismertetésére Beregszászi Balázs munkatársunk vezetésével.

A séta kezdete és vége egyazon helyszín volt, a kórház előtti Régi Vámháztér. Innét a Magyar utca felé vettük az irányt. Első helyszín a Magyaros Vendéglő falára kihelyezett Czéh Sándor emléktáblája volt, aki Moson vármegye első nyomdásza volt és 1848-ban a vármegye első sajtótermékét is megjelentette a „Der Emancipire Satanas-t”.

Majd a nem messze lévő Deák Ferenc nevét viselő téren a Deák emléktábla következett, akit Moson vármegye tiszteletbeli táblabírójának választott 1844-ben, majd a kiegyezés megteremtése miatt 1867-ben Magyaróvártól díszpolgári címet kapott. A séta a magyaróvári vár belső kapubejáratának hősi emlékfalánál folytatódott. Az 1828 óta gazdasági akadémiának helyt adó vár falai közt számos hallgató volt, akik részt vettek a szabadságharcban. Két legismertebb közülük Zeyk Domokos a segesvári csata hősi halottja és báró Mednyánszky László, akit Haynau a legelsők közt végeztetett ki Pozsonyban 1849 júniusában. Következő helyszín a vár oldalában lévő 48-as tér volt, ahol 1848. október 8-án az esti órákban a menekülő horvát sereg lemaradó részeit utolérték a magyar csapatok előőrsei és egy kisebb csatát vívtak. Alexy Lajos egykorú naplójából ismerhető, hogy „a Sóház utáni hídnál három magyar huszár vette fel a harcot tizenhat szerezsán ellen, és hármat vagy ötöt levágtak, a többit megsebesítették és elfogták őket”. Ennek a harcnak lett hősi áldozata Soós János golyó által. Az addig Lenau Miklósról elnevezett tér az 1948-as országos centenáriumi ünnepség keretében kapta a 48-as tér elnevezést. A magyar szabadságharcos vére által áztatott hely oly közismert volt, hogy amikor Amerika magyarsága 1902-ben Clevelandban, majd 1928-ban New-Yorkban Kossuth Lajosnak állított egészalakos szobrokat, akkor a szobrok talapzatához Moson vármegye és Magyaróvár is e helyről küldte a kis magyar földet. A Magyar Nemzeti Kossuth Zarándokbizottság 1928. évi észak-amerikai körútján az anyaországbeli 488 főből álló zarándoklók közt hárman is képviselték a Csonka-Mosonvármegyét.

A történelmi séta a Fő utcán visszafelé folytatódott. Először a Fő utca és a Deák tér sarkán lévő Habsburg Uradalmi jószágkormányzósági épület sarkán lévő Kossuth emléktáblát néztük meg, amely helyszínt szintén az 1948-as centenáriumi ünnepség alkalmával jelöltek meg. Kossuth Lajos 1848. október 23-án itt mondott toborzóbeszédet, a Moson megyei népfelkelőknek. Említés került a régi vármegyeháza szerepéről, ahol 1848. december 24-én Króner Lajos alispán a Magyaróvárra bevonuló Windischgraetz tiszteletére a megyei tisztikart díszbe öltöztette, a megyében, de különösen Magyaróváron a magyar színű zászlókat mindenütt lecseréltette sárga-feketére és a főparancsnokot német nyelven üdvözölte.

Következő állomás a Fő utca és a Városház utca sarkán lévő régi városháza épülete, amelyben 1847 októberében gróf Széchenyi Istvánt és Króner Lajost választották a pozsonyi diétára. Ezt a helyszínt a Legnagyobb Magyar emlékére az 1941-es Széchenyi emlékév után egy évvel jelölték meg emléktáblával. A gróf halála után, 1861-ben az iránta érzett tisztelet jeléül, kisebbik fiát Ödönt is itt választották Magyaróvár díszpolgárává.

A Fő utca végén a Városkapu téri temetőben Soós János kecskeméti lovas nemzetőr rövid életéről és elhalálozásának körülményeiről, majd az 1862-re létesített síremlékművéről hallhattak részletes ismertetést. A temetőben még Króner Lajos sírjánál, az ő közigazgatási karrierjéről hallhattak érdekességeket, hogyan lett 1849. július 24-én Moson és Pozsony megyék királyi kormányzó biztosa, majd aztán 1865-ig Moson vármegye teljhatalmú megyefőnöke illetve főispáni helytartója. A temetőből a visszaúton a Honvéd utcát is útba ejtve mentünk a Karolina Kórházig.

A két kilométernél kicsit hosszabb, két órás történelmi sétán a rendkívül szeles időjárás ellenére is 28 fő vett részt, akik számos érdekességgel bővítették az ismereteiket a helyi nevezetességekről.

 Képgaléria megtekintése a sétáról

Aki szeretné részletesebben megismerni Soós János történetét, az itt olvashat róla:

 https://www.infomovar.hu/hirek/olvas/a-hon-es-a-szabadsag-vedelmeben-elverzett-2018-10-08-201558