Beszámoló a XXVI. Győri és XII. Kisalföldi Levéltári Napról (2025. január 28.)

2025.02.04.

Győr a levéltárak városa (is). A szervező intézmények az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára, a MOKK Közjegyzői Levéltár, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ, Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény, Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár immár több évtizede rendezik közösen a levéltárak szakmai napját a kisalföldi vármegyeszékhelyen.

Dr. Veres András győri megyéspüspök házigazdaként köszöntötte a konferencián megjelenteket a Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében. Kiemelte, hogy az Egyházmegyei Levéltár hosszú évek óta meghatározó szerepet vállal a győri levéltári nap megvalósításában és több éve otthont is ad neki. Püspök Úr kívánta, hogy a konferencia megelégedést adjon és a résztvevők gazdagodjanak a szakmai tanácskozáson hallottak által. Reményét fejezte ki, hogy a Főiskola nemcsak egy tudományos konferencia helyszíne tud lenni, de a jövőben szakmai kurzusok megrendezésére is szolgálhat.

 

Pintér Bence Győr Megyei Jogú Város polgármestere, aki egyúttal történészi minőségében is köszöntötte a megjelenteket, felhívta a figyelmet a levéltárak fontosságára. Ezek a közgyűjtemények ugyanis olykor évszázadokig őrzik a leírt információkat, és biztosítják a hozzáférést az érdeklődők számára. Tehát igen is fontos, hogy mi szerepel a közgyűlési jegyzőkönyvben, hiszen a megőrzött írott szó bizonyíték a történtekre. Személyes élménye egy általa 2019-ben egy internetes folyóiratban jegyzett, a digitális életünk hosszútávú archiválásáról szóló cikk, amely paradox módon immár nem elérhető online.

 

Borsi Róbert Győr Megyei Jogú Város önkormányzatának képviselője, kulturális területet felügyelő tanácsnok a múltunk és a kultúra megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, hiszen a levéltárakat a közösségek emlékezeteként is felfoghatjuk. Az intézményeket egy idős emberhez hasonlította, akiben rengeteg tapasztalat, élmény gyűlt fel, és akit érdemes meghallgatni. Elődeink életét, mindennapjait több szempontból is elemezhetjük a közgyűjteményben, és a jelen konferencia is bizonyíték, hogy mennyi inspiráló gondolat, előadás születhet a levéltárak által őrzött iratok tanulmányozása után.

 

Dr. Czetz Balázs a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese azt a páratlan összefogást helyezte köszöntője középpontjába, amelyet a győri levéltári nap kapcsán tapasztalhatunk immár hosszú évek óta. Meggyőződése, hogy tartós szakmai eredményt csak összefogással lehet elérni, példaértékűnek nevezte a 13 éve működő MNL lépéseit a digitalizáció, az információs technológiák alkalmazása terén. Valós társadalmi igényt elégítenek ki az MNL által kezelt és készített adatbázisok, valamint a hozzájuk tartozó digitalizált iratok. Példaként az első és a második világháború idején hősi halált halt személyek vagy a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát említette.

 

Dr. Csurgai Horváth József igazgató (Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár) a konferencia levezető elnöke utalt arra, hogy Győr a vizek városa (korábban konferenciát is rendeztek ebben a témában), ugyanakkor a levéltárak városa is, és szerencsés, hogy egy jó együttműködés keretében tartják ezt a konferenciát. Kiemelte, hogy január 28. egyúttal az adatvédelem nemzetközi napja is, amely szintén ezer szállal kötődik a levéltárakhoz.

 

Nemes Gábor igazgató (Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ) előadása nyitotta meg a konferencia tudományos részét. A győri székeskáptalan 1510–1520-as évekbeli számadáskönyvei alapján rekonstruálta a káptalan által kiállított katonák összlétszámát. Felelevenítette a korabeli mozgósítás kérdését a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtti években, valamint kitért fizetségük mennyiségére és azok sokféleségére. A mindennapi problémákat is részletezte, mint a káptalan hadi kiadásait, azok fedezésére kölcsönök felvételét, de a felfogadott zsoldosok fegyverrel, élelemmel, egyéb felszereléssel történő ellátását is. Az előadó megjegyezte, hogy a mohácsi csatában a káptalan által felfogadott katonaság is jelen volt, és minden bizonnyal többségük túlélte az ütközetet, ugyanakkor például a győri püspök katonasága mind egy szálig életét áldozta az oszmánok ellen.

 

Hegedüs Zoltán főlevéltáros (MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára) folytatta a kora újkorra vonatkozó előadásokat. Az előadó Moson vármegye 1660-as – 1680-as évekbeli közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveihez készít regesztákat, rövid tartalmi kivonatokat, és tervezi ezeket önálló kötetben megjelentetni. A munka során sok olyan érdekes bejegyzésre bukkant, amelyek a korszak embereinek mindennapi életébe, viszonyrendszerébe engednek bepillantást. Hallhattunk a korabeli közbiztonságról (pl. a gyújtogatókról), a kóbor katonák vagy a tűzesetek okozta kártételekről, az adózás és adóbehajtás állandónak tekinthető problémaköréréről, vallási kérdésekről, a közmunkáról, az átvonuló katonaság szállításáról, de különféle káromkodási és becsületsértési ügyeket is említett az előadó.

 

Simonné Prezenszki Erzsébet levéltáros (MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) fő tevékenysége a levéltárpedagógia. Előadásának kezdetén rámutatott, hogy munkája során mindig felteszi a kérdést egy-egy régi irat kézbevételénél: mit tud tanítani az adott dokumentum a gyerekeknek? Bár a 18-19. századi selyemhernyó-tenyésztés és az arra vonatkozó korabeli iratok első hallásra nem biztos, hogy megmozgatják a diákok fantáziáját, ugyanakkor egy kis utánajárással bizony sok mindent be lehet mutatni ebben a témában a fiataloknak. A legnagyobb magyar, Széchenyi István például nagy szorgalmazója volt a szederfák ültetésének és a selyemhernyók tenyésztésének, mint arra levelezésében több alkalommal is utalt. Az előadó részletesen ismertette továbbá Sopron város 1805. és 1806. évi jelentését a szederfák, a selyemhernyók és a beváltott gubók vonatkozásában.

 

Kiss Borbála levéltáros (Győr Megyei Jogú Város Levéltára) a városi levéltár 1848/1849. évi iratainak segítségével elevenítette fel a szabadságharc alatt a megyeszékhelyen lezajlott hat impériumváltást. Kiegészítette ismertetését két neves győri polgár naplójának korabeli eseményekről írt bejegyzéseivel az ún. Wurda-naplóval (amit valójában Wurda Ferencné Cziráki Zsófia írt) és az ún. Ekker-naplóval. A hallgatóság szeme előtt megjelenő mindennapi történeteket mutatott be a „haza oltárára rendezett” pénzadományozásról, a ruházati adományokról, a katonaság beszállásolásáról (egyes győri polgárházakban nemcsak a katonák, hanem olykor feleségük, gyermekük vagy éppen inasuk is kvártélyt kapott), az élelmezésről, a fuvarozásról, a sáncolási munkákról és a sebesült katonák ápolásáról.

 

Bagi Zoltán igazgató (Győr Megyei Jogú Város Levéltára) előadása kezdetén kiemelte, hogy a levéltári napot eredetileg 2024-ben tervezték megtartani, ami az 1848/1849. évi szabadságharc 175. évfordulója. Az ezekben az években lezajlott impériumváltások közül a Klapka György-féle 1849. augusztus 6. és augusztus 15. közötti eseményeket helyezte a középpontba. Megismertük a megszállás egyes lépéseit, a hadisarc behajtására vonatkozó próbálkozásokat, a beszállásolás során felmerült problémákat vagy éppen a közigazgatás újraindításának személyi vonatkozású nehézségeit. Pár színes történettel illusztrálta az eseményeket, mint a révfalusi órásmester, vagy az ittas állapotban a városban rekedt osztrák tiszt esete.

 

Áldozó István osztályvezető (MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára) örömét fejezte ki, hogy 2025. évben a győri levéltári napot Aquinói Szent Tamás ünnepén rendezik, hiszen a híres egyházfi gondolkodása a hit és a tudomány összeegyeztethetőségét helyezte középpontba, ugyanakkor előadásának témája, a 20. századi kereszténydemokrata politika tőle is merített ihletet. Két jellemes embert, két kisalföldi, előbb kisgazda, majd demokrata néppárti, 20. század közepi politikust, Pécsi József és Tóth László életét, valamint és családi kapcsolataikat állította a középpontba. Pécsi gönyűi kisgazdaként előbb a Független Kisgazdapárt, majd 1947 után a Demokrata Néppárt színeiben tevékenykedett országgyűlési képviselőként, később frakcióvezető-helyettesként. A szintén demokrata néppárti, Gyömörén élő és gazdálkodó Tóth László életútját is részletesen bemutatta az előadó, hozzátéve, hogy a nevezett hagyatéka (pontosabban fényképek gyűjteménye) a Rómer Flóris Történeti Múzeumban található.

 

Nemesné Matus Zsanett igazgató-helyettes (Rómer Flóris Történeti Múzeum) a győri levéltárak három és a helyi múzeum két, az intézmények által az elmúlt évben megjelentetett köteteket mutatott be az érdeklődőknek. Ismertette a Városi Levéltár által kiadott Győri Tanulmányok 46. (2024) évfolyamában megjelent tanulmányokat, forrásközléseket, az Egyházmegyei Levéltár díszes kötetét a győri Székesegyházról. A kötet nemcsak Szabó Béla fényképész által készített felvételeket tartalmazza, de tudományos cikkek is találhatók benne. A Rómer Flóris Történeti Múzeum kiadványáról, Tóth Vilmos soproni evangélikus temetői síremlékeket bemutató adattáráról is szó esett. A méltatás során kiemelte, hogy első osztályú minőségben és színvonalon jelent meg a Soproni Levéltár gondozásában, a Dominkovits Péter, Dominkovitsné Szakács Anita és H. Németh István levéltárosok által összeállított kötet Sopron 1631–1790 között tevékenykedő polgármestereiről.

 

A konferencia záró szekciója a korábbi győri levéltári napokhoz képest rendhagyó, ugyanakkor hagyományteremtő szándékkal szervezett kerekasztal-beszélgetés volt. A téma a levéltárakban gyűjtött iskolai iratanyag kapcsán, a szakemberek álláspontját mutatta be az oktatási intézményeknél keletkezett iratokról. A győri levéltárak képviselői Világi Dávid (levéltáros, Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ), Dancsecz Mónika (igazgató-helyettes, Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára), Baracskai András (igazgató-helyettes, Győr Megyei Jogú Város Levéltára), Homor Péter (levéltárvezető, Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár) pódiumbeszélgetés keretében összegezték a különféle egyházi és állami iskolák iratkezelés-ellenőrzése során nyert tapasztalataikat, elemezték az iskolák által folytatott (vagy éppen nem végzett) iratselejtezési gyakorlatot. Megvonták az érdeklődő közönségnek a közelmúltban lezajlott, az egyes iskolákból történt levéltári iratátvételek mérlegét, továbbá részletezték véleményüket az egyes levéltárakban fellelhető iskolai és azok felügyeleti szervei iratainak forrásértékéről.

A rendezvényen elhangzó tudományos előadásokat, valamint az iskolai dokumentumokra vonatkozó beszélgetést mintegy 70 látogató hallgatta meg, egyúttal a konferencia szervezői bíznak abban, hogy a helytörténet szempontjából is fontos eredményeket és tanulságos tapasztalatokat tudtak az érdeklődők számára közvetíteni.

Oross András

 

Képek a rendezvényről

 

Utolsó frissítés:

2025.02.04.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges