Csongrád-Csanád megye a Nagy Háború után: megjelent a Lokális Trianon 1. és 2. kötete

2021.03.05.

A dél-alföldi térség 1918 és 1920 közötti időszakával foglalkozik az a két munka, amely elmúlt hónapokban jelent meg a „Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására” kiadásában. Szerkesztői – Gulyás László egyetemi tanár mellett – Tóth Marcell és Zeman Ferenc, mindketten a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának segédlevéltárosai. Mindkét kötet letölthető PDF formátumban a cikk végén.

 

A „Csongrád, Csanád és Torontál vármegye az összeomlás éveiben 1918–1920” alcímű 1. kötet a mai Csongrád-Csanád megye településeinek múltjába enged betekintést: makói levéltárunk munkatársa, Marosvári Attila az apátfalvi románellenes lázadás eseménysorát mutatja be, a kutatásait a hódmezővásárhelyi levéltár munkatársaként végző Makó Imre pedig a vörös offenzívát és az ezt követő román megtorlást Hódmezővásárhelyen.

 

Csak a mai megyeszékhely I. világháború utáni sorsával foglalkozik a Lokális Trianon sorozat 2. kötete, amely „Szeged összeomlás éveiben 1918–1920” alcímmel jelent meg. Ebben Tóth Marcell 1918 őszétől 1919. május végéig mutatja be a város sorsát a „Szeged a Nagy Háború után: Károlyi Mihály embereitől Károlyi Gyula megjelenéséig” című írása, ennek folytatása az ezt követő tanulmánya, amely a tanácskormány ellen létrejövő kabinetek történetét ismerteti  („Letörjük a bolsevizmust s helyreállítjuk a rendet” – A szegedi nemzeti kormányok története). Zeman Ferenc a Károlyi Gyula és a P. Ábrahám Dezső vezette kormányokban külügyminiszteri posztot betöltő Teleki Pál szegedi szerepéről, az ebben az időszakban a városhoz fűződő kapcsolatáról írt. A kötet utolsó előtti tanulmányát ismét Tóth Marcell jegyzi, ebben két kevésbé ismert szegedi ellenforradalmár, a rendőrkapitány Pottyondy Miklós és a katonatiszt Pottyondy Károly történetét ismerhetjük meg.

Utolsó frissítés:

2021.03.05.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges