ÉLETÜNK NAGYOBBIK RÉSZÉT MUNKÁVAL TÖLTJÜK – AKÁR A MAGUNK, AKÁR MÁSOK IRÁNYÍTÁSA ALATT. A MEGSZERZETT KÉPESÍTÉS NEM VOLT MINDIG ELEGENDŐ A MUNKÁBA ÁLLÁSHOZ, EGYÉB ENGEDÉLYEKRE IS SZÜKSÉG LEHETETT. PÉLDÁUL A LAKÓHELY ELHAGYÁSA VÁNDOR- VAGY CSELÉDKÖNYV, ESETLEG BELFÖLDI ÚTLEVÉL KIÁLLÍTÁSA MELLETT VOLT CSAK LEHETSÉGES EGYKORON. A CÉGEK, INTÉZMÉNYEK, (IPAR)TESTÜLETEK IGYEKEZTEK NYILVÁNTARTANI ALKALMAZOTTAIKAT ÉS TAGJAIKAT, ÍGY HA EGY ILYEN SZERVEZET SZEMÉLYZETI IRATAI FENNMARADTAK A LEVÉLTÁRBAN, AKKOR AZOK ÉRDEKLŐDÉSRE TARTHATNAK SZÁMOT A CSALÁDFAKUTATÓK RÉSZÉRŐL IS.
Az Igazságügyi Magyar Királyi Minisztérium Kassai Ipariskolájának bizonyítványa arról, hogy Dienes Dezsőt díjnokként alkalmazta, 1912. (HU-MNL-BAZML-XV.102.)
Dr. Szathmáry Király Géza Borsod vármegyei tisztviselői törzskönyvi lapja, 1940. (HU-MNL-BAZML-IV.828. No. 500.)
Szabó László szolgálati cselédkönyve, 1925. (HU-MNL-BAZML-XV.100.a.)
Tóth Mária szolgálati cselédkönyve, 1932. (HU-MNL-BAZML-XV.100.a.)
Vécsei Pál kocsigyártó segéd munkakönyve, 1884. (HU-MNL-BAZML-XV.100.a.)
Csanádi József munkakönyve, DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár, 1949. (HU-MNL-BAZML-XV.100.b.)
Szada helység nemesi elöljárósága igazolja, hogy Mikolai Tóth Pál a településen 40 éven keresztül iskolamester volt, 1767. (HU-MNL-BAZML-IV.516. No.1157.)
Levél a miskolci császári és királyi járásbírósághoz, amelyben megemlítik, hogy Streleczky József a miskolci lakatos német céhből engedély nélkül átment a lakatos magyar céhbe dolgozni, emellett Miskolcot elhagyva Szikszón vándorkönyv nélkül dolgozott, 1853. (HU-MNL-BAZML-IV.393.a. II.172/185.)
Miskolc I. szakaszbeli kereskedőinek és iparosainak összeírása nevük, lakhelyük és foglalkozásuk feltüntetésével, 1880. (HU-MNL-BAZML-IV.1905.b.-1880-1260.)