Tisztelt Kolléganők, tisztelt Kollégák!

A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársainak kezdeményezésére 2014 év elején elkezdődött a Közalkalmazotti Tanács és a munkavédelmi képviselők választásának előkészítése.

2014. március 10-én megalakult az 5 fős Választási Bizottság (a továbbiakban: VB) - Kulcsár Krisztina (OL), Németh István (OL), Sunkó Attila (OL), Szitási Istvánné (VeML), Török Gábor (BaML). Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkező jogszabályok alapján meghatároztuk a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: KT) választásával kapcsolatos teendőket, a szavazás lebonyolításának menetét, ezt szeretnénk ezzel a tájékoztatóval közzétenni.

 

Néhány mondat a Közalkalmazotti Tanács tevékenységéről:

A rendelkezések szerint az intézményekben a közalkalmazottak által közvetlenül választott KT gyakorolja a részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében. A KT elsősorban a közalkalmazottak jóléti, szociális érdekeivel összefüggő kérdésekben játszik jelentős szerepet. A KT-t együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében, továbbá a munkáltató köteles döntése előtt a KT-val egyeztetni: a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét (különösen az átszervezés, átalakítás tekintetében), a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, az éves szabadságolási tervet, az új munkaszervezési módszerek és teljesítménykövetelések bevezetését, a közalkalmazottak lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok tervezetét. A munkáltató köteles tájékoztatni a KT-t legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről. A KT a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő  gazdasági és szociális érdekeivel, valamint egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

 

A KT választás menetét az alábbiakban rögzítettük:

Azokban az intézményekben, ahol a közalkalmazottak létszáma eléri a 15 főt, Közalkalmazotti Tanácsot kell létrehozni, amelynek mandátuma 5 évre szól. A Magyar Nemzeti Levéltár jelenlegi állományi létszáma 676 fő. A KT tagjainak száma, amennyiben a munkavállalók létszáma az ezer főt nem haladja meg, a törvényi előírás értelmében legfeljebb 9 fő lehet.

A KT tagjának jelölésére, választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult, függetlenül attól, hogy teljes- vagy részmunkaidős. A választási névjegyzéket a tájékoztató 1. sz. melléklete tartalmazza.

A KT tagjává az a közalkalmazott választható, aki az adott munkáltatónál legalább hat hónapja (2013. december 2-t megelőzően) közalkalmazotti jogviszonyban áll.

Nem választható KT taggá az, aki

- a munkáltatói jogot gyakorolja,

- a vezető hozzátartozója,

- a VB tagja.

A VB részéről a jelölést és a szavazást tagintézményenként, az ott felhatalmazott Jelölő és Szavazatszámláló Bizottság közreműködésével bonyolítjuk le.

 

Jelölés:

Jelöltet állíthat a szakszervezet és maguk a közalkalmazottak. A közalkalmazotti jelöltállításhoz legalább 50 választásra jogosult közalkalmazott támogatói aláírása szükséges. Minden egyes közalkalmazott 3 jelölt ajánlását írhatja alá. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. A jelölt nyilatkozata a tájékoztató 2. sz. mellékletében található.

A jelöltállítást akkor tekintjük érvényesnek, ha a jelölt a szükséges, legalább 50 támogató aláírását bemutatta a VB részére.

A jelöltállítás végső határideje 2014. április 28. (hétfő). A támogatói nyilatkozat a tájékoztató 3. sz. mellékletében található.

A jelölő bizottságok 2014. április 30-ig postán és digitálisan is megküldik a VB számára a jelöltek névsorát. A VB kérése, hogy mind a szakszervezeti, mind a független jelöltek ismertessék néhány sorban magukat, munkájukat, beosztásukat, azért, hogy a más tagintézményekben dolgozók is megismerhessék őket. A jelöltek névsorát legkésőbb 2014. május 2-ig hitelesített jelölőlistán közzétesszük, kérjük, hogy ezt a jegyzéket és a bemutatkozó szövegeket függesszék ki a tagintézmény épületeiben.

Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb 15 nappal meghosszabbítjuk.

A jelöltekkel, a választók névjegyzékével és egyéb észrevételekkel kérjük, írásban (e-mailben) forduljanak a VB tagjaihoz.

 

KT választás:

A KT tagjait titkos és közvetlen szavazással választjuk meg, a választást 2014. június 2-ra (hétfőre) tűztük ki.

A szavazás a tagintézményekben azonos napon, a Jelölő és Szavazatszámláló Bizottság közreműködésével történik. A szavazó cédulán valamennyi jelölt neve SZOROS betűrendben szerepel. A szavazócédulát kérjük hitelesíteni az intézmény körbélyegzőjével.

A választás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak egyszerű többsége (50% + 1 fő) részt vesz a szavazáson. MINDEN választásra jogosult közalkalmazottnak egy szavazata van. Szavazni legfeljebb 9 jelöltre lehet.

A szavazatok megszámlálása helyben, a tagintézményekben történik. A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazólapokkal együtt a VB részére postán el kell küldeni.

A beküldött eredmények alapján összesítjük a szavazatokat és választási jegyzőkönyvet készítünk, amelyet a törvényi előírás értelmében haladéktalanul közzéteszünk. A KT megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.

A KT megválasztott tagjainak azokat tekintjük, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 százalékát (mintegy 100 szavazatot) megszerezték.

Szavazategyenlőség esetén az a jelölt lesz a KT tagja, akinek hosszabb ideje áll fenn a munkaviszonya a levéltár tagintézményénél. Amennyiben a jelöltek nem érték el az érvényes szavazatok 30 százalékát, akkor 90 napon belül megismételt választást fogunk kiírni az üresen maradt helyekre.

Azok a jelöltek, akik a 30 százalékot elérték, megválasztottaknak tekintendők. A KT póttagjai azok lesznek, akik az érvényesen leadott szavazatok legalább 20 százalékát megszerezték.

Érvénytelennek számít a szavazat, ha

- azt nem az előírt módon, és nem a VB által előzetesen megküldött és helyben hitelesített szavazólapon adták le,

- nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,

- a szavazólapon a megválasztható 9 főnél több jelöltre adtak le szavazatot.

Ezért kérünk mindenkit, ügyeljen arra, hogy a szavazólapján 9 személynél több névre ne szavazzon! Kevesebbre lehet, de többre nem.

Az ismételt választás tervezett időpontja 2014. augusztus 29. (péntek).

 

Munkavédelmi képviselő választása:

A KT választással egy időben, az 1993. évi XCIII. törvény értelmében munkavédelmi képviselő választásra is sor kerül, 2014. június 2-án.

A munkavédelmi képviselő rendszeresen értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását és az ezzel összefüggő intézkedéseket, megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását, állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.

A törvény előírása értelmében munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes közalkalmazott választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A Magyar Nemzeti Levéltár vezetőségének jóváhagyása értelmében munkavédelmi képviselő választható minden olyan fiókintézményben, ahol legalább 5 közalkalmazott dolgozik. A munkavédelmi képviselők jelölésekor a jelöltnek támogatói aláírásokat kell összegyűjtenie, az adott telephely dolgozóinak 10 százalékának kell őt támogatnia ahhoz, hogy jelöltként felkerülhessen a listára. Az aláírásgyűjtő ajánlóív a melléklet 4. sz. mellékletében található.

A jelölő bizottság segítségével a KT választással egy időben gyűjtjük be a jelöléseket. A jelölteknek itt is nyilatkozatot kell tenniük, a nyilatkozat a tájékoztató 5. sz. mellékletében található.

A munkavédelmi képviselők telephelyenkénti (fiókintézményenkénti) jelöltlistáját a VB részéről telephelyenként tesszük közzé.

Telephelyenként csak egy személy választható munkavédelmi képviselőnek.

A munkavédelmi képviselők választásakor a KT tagok megválasztásának előírásai érvényesek. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választjuk. A választás akkor érvényes, ha az adott telephely dolgozóinak 50 százaléka + 1 fő részt vesz a szavazáson, és az tekinthető megválasztott munkavédelmi képviselőnek, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 százalékát megszerezte. Eredménytelen jelöltállítás és eredménytelen szavazás esetében is a KT tagok megválasztásának előírásai érvényesek.

A választás eredményéről helyben készített jegyzőkönyvben a munkavédelmi képviselő-választás eredménye is rögzítésre kerül, amit a szavazatszedő bizottság beküld a VB részére. A VB ennek a szavazásnak az eredményét is közzé teszi.

 

Budapest, 2014. április 10.

Közalkalmazotti Tanács Választási Bizottsága

---

Tisztelt Közalkalmazottak!

2013-ban ismét közalkalmazotti tanácsot választunk. A választás lebonyolítására eredetileg felkért Választási Bizottság megpróbálta tisztázni a levéltárak összevonása utáni jogi helyzetet. E munka dokumentumai, azaz a VB-ülések emlékeztetői elolvashatóak az Extraneten, a Közalkalmazotti Tanács/2013-2018 menüpont alatt.

Az összetett jogi problémákat a VB az alábbiak szerint látja feloldhatónak:
- Az MNL megyei levéltárai külön, a központi szervezeti egységek pedig együtt választanak KT-t. Az így létrejövő 19-20 tanács azután egy maximum 15 fős központi üzemi tanácsot alakít majd.
- Az új rendszerben az MNL központi szervezeti egységeinek KT-választását úgy érdemes elkezdeni, hogy a június 14-iki összmunkatársi értekezleten a közalkalmazottak közvetlenül bízzák meg a lebonyolítással a VB-t. Ezért jelen VB feloszlott, az új VB megalakítása pedig pénteken önálló napirendi pontot kap majd.

Üdvözlettel,
Vass Gergely
a Választási Bizottság második üléselnöke 

---

---

A MOL Közalkalmazotti tanácsának az SzMSz tervezettel kapcsolatos véleménye megtekinthető itt. 

Tisztelt Főigazgató Asszony!
Kedves Zsuzsa!

A folyó év június 26-án megkapott SzMSz tervezettel kapcsolatos véleményét a MOL Közalkalmazotti Tanácsa több körös megbeszélés, vita, illetve a Veled való személyes konzultáció után kialakította, s azt levelünk mellékleteként küldjük el most számodra.

A MOL KT szándéka az volt, hogy konstruktív és építő jellegű kritkáival, megjegyzéseivel jobbá tegye a tervezetet. Kérünk, ennek szellemében olvasd majd véleményünket!

Ugyanakor szeretnénk jelezni, hogy a MOL KT - már csak a változások hordereje miatt is - több mint szerencsésnek tartotta volna, ha az SzMSz vitája szélesebb körben történik meg, például egy összmunkatársi értekezlet keretében bárki elmondhatta volna véleményét, álláspontját, vagy a szöveg ismeretében leírhatta volna.

A MOL KT a maga részéről bízik a további sikeres és konstruktív együttműködésben. Ennek szellemében várjuk a jövő kihívásait.

Üdvözlettel:

Kálniczkyné Katz Veronika
Kovács Tamás
Molnár Emese
Sölch Miklós

2012.07.10.

 

Tisztelt elnök úr!
Köszönettel megkaptam a Közalkalmazotti Tanács véleményét az SZMSZ-szel kapcsolatban és ezúton is szeretném megköszönni az alapos munkájukat.
Az általános elvi szempontokkal kapcsolatban- ahogy azt szóban is elmondtam - a következőkről tájékoztatom.
A MOL új szervezeti struktúráját tartalmazó szmsz előkészítésére a fenntartó minisztériumtól kaptam utasítást, így ez nem a főigazgató döntési kompetenciájába tartozik. Ahogy azt szóban is elmondtam, az egyes szervezeti egységek feladatkörét leíró pontok esetében az a szempont érvényesült, hogy abban az esetben, ha jogszabály (jelen esetben a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet részletesen leírja a szervezeti egység szakmai feladatait, ott nem látom szükségesnek a jogszabály megismétlését az szmsz-ben. Abban az esetben, ahol nincs részletes jogszabályi iránymutatás, ott bővebb kifejtésre került a szervezeti egység feladatköre. Ezt a jelenleg hatályos szmsz is ugyanebben a formában tartalmazza. Nem világos, hogy a tervezetben mely mesterséges korszakhatárt kívánnák felülvizsgálni, mivel a tervezetben iratőrző osztályoknál már csak egy korszakhatár (1944) jelenik meg. Az szmsz módosítása a MOL engedélyezett létszámát nem érinti.
A részletes észrevételek esetében szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy a Közalkalmazotti Tanács véleményezési joga a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő kérdésekre terjed ki, az egyes munkavállalókat érintő kérdések a munkáltató felelősségi körébe tartoznak.
A megküldött részletes észrevételekből azokat, amelyek a szervezeti átalakítást érintik, figyelembe veszem az szmsz javításánál.
Az szmsz módosításával kapcsolatban egy héten belül kikérem a közalkalmazotti értekezlet véleményét. A pontos időpontról minden munkatárs tájékoztatást kap.
Köszönettel:
Mikó Zsuzsanna

2012.07.16.

---

---

 

Az alábbi pontok a MOL főigazgató állására benyújtott pályázatok szövegének ismerete nélkül fogalmazódtak meg.

MIT KÍVÁN AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR?

1.	Az intézmény gazdálkodásának biztos alapokra helyezése.
2.	Az iratanyag őrzési feltételeinek javítása (raktározási körülmények, tárolóeszközök, iratszállító kocsik stb.)
3.	A kutatás feltételeinek átalakítása, javítása.
4.	A levéltár gyűjtőkörébe tartozó, más levéltárakban vagy hivatalokban őrzött iratanyag kerüljön az Országos Levéltár felügyelete alá!
5.	Felhasználóbarát szoftverek alkalmazása az ügyvitelben, a fölösleges adminisztráció leépítése.
6.	A levéltári munka különböző fajtáinak egyforma megbecsülése.
7.	A levéltári anyag digitalizálása során a szakmai szempontok előtérbe helyezése, a szellemi munka arányának növelése.
8.	A levéltár szakos végzettség előnyben részesítése az új munkatársak fölvételénél, betanításukra elegendő idő és lehetőség biztosítása.
9.	A rendszerváltozáskor bevezetett ún. kutatónap visszaállítása az egész közgyűjteményi területen.
10.	Humánpolitikai fordulat, az intézmény munkatársainak erkölcsi és anyagi megbecsülése.
11.	Kollektív Szerződés megkötése.
12.	A béren kívüli juttatások visszaállítása.

                                               Közalkalmazotti Tanács

                                             Magyar Országos Levéltár

 

Kérdések

1. Intézményvezetői munkája során mekkora hangsúlyt kíván fektetni az érdekvédelmi szervekkel, különösen a KT-val való együttműködésre?

2. Milyen szerepet szán a minősítéseknek a munkatársak szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülésében?

3. Lát-e lehetőséget külső források bevonására a levéltár szakmai programjának megvalósításához?

4. A szakmai program megvalósításában mennyire kíván a MOL munkatársaira támaszkodni és mennyiben kíván külső munkaerőket bevonni?

5. Miként látja megvalósíthatónak a szakmai irányítás és a gazdasági lehetőségek összehangolását?

 

Budapest, 2012. március 20.

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. január 18-án benyújtott 1/2012. Főigazgatói utasítás tervezetéről

A KT véleménye szerint az intézmény kutatószolgálatának 20 napos nyári zárva tartása és az ehhez kapcsolódó ötnapos kötelező szabadság nem jelent olyan költségmegtakarítást, ami ezt az év végi téli szünet mellett szükségessé tenné. Ráadásul a fővárosban működő további közintézmények ugyancsak az augusztusi időszakban tartanak zárva, ezért amennyiben a MOL kutatószolgálata ebben a hónapban is nyitva tartana, akkor az átlagosnál jelentősebb kutatóforgalomra és bevételre számíthatna.

A fentiek alapján javasoljuk, hogy a 2/2011. (II. 4.) Főigazgatói utasítás 2. pontjában foglaltakhoz hasonlóan maximum pár napos nyári szünetet tartson a MOL kutatószolgálata 2012-ben is. A kötelező szabadság esetében a 2/2011. (II. 4.) Főigazgatói utasítás 5. pontjában leírtaknak megfelelően ne legyen kötelező augusztusi szabadság, hanem a főigazgató saját hatáskörben - az új főigazgatói utasításban megszabott időhatárokon belül - ütemezve állapítsa meg az esetlegesen jelentkező munkáltatói igények miatt az ötnapos szabadság kiadásának idejét.

Budapest, 2012. január 31.

                                                            Hegedűs István
                                                                KT elnök

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. január 20-án benyújtott Pro Archivo Regni díjadományozásra vonatkozó intézkedés tervezetről

A KT tisztában van az intézmény likviditási problémáival, azonban véleményünk szerint szükség van - ha csak jelképes összeggel is - a feladatát kiemelkedő szinten végző munkatársak munkájának elismerésére a továbbiakban is.
A fentiek értelmében a KT javasolja, hogy a Pro Archivo Regni Díj - a MOL gazdasági helyzetére tekintettel átmenetileg csökkentett pénzdíjjal - 2012-ben is kerüljön kiosztásra.

Budapest, 2012. január 31.

                                                                Hegedűs István
                                                                    KT elnök
Célunk volt, hogy a csoportos létszámleépítésre úgy kerüljön sor, hogy ez az intézmény szakmai működését ne veszélyeztesse, ezért az ebben érintettek száma minél kisebb legyen. Ezen kívül szociális szempontból is támogattuk azt a megoldást, hogy az egyéb rendszeres jövedelemmel (pl. nyugdíjjal) rendelkező munkatársak felmentése történjen meg, így csökkentve a csoportos létszámleépítésben érintett, más jövedelemmel nem rendelkező közalkalmazottak számát.

A fentiekre tekintettel kértük a konzultáció során, hogy az üres álláshelyek betöltésére ne kerüljön sor és a nyugdíj mellett foglalkoztatottak, illetve a Kjt. alapján nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentésére kerüljön sor. Ez utóbbival kapcsolatban történjen meg az 1952. január 1-je előtt született közalkalmazottak felmentési lehetőségének megvizsgálása.

További, a konzultáció során képviselt álláspontunk volt, hogy amennyiben a csoportos létszámleépítés elkerülésének eszközeivel még sem sikerül elérni a kívánt bértömeg-megtakarítást, akkor a leépítésben érintettek kiválasztásnál figyelembe veendő szempontok - a szakmai feladatok ellátásának elsődlegessége miatt - az alábbiak legyenek:

1. Azok, akik szakmai főosztályon szakmai munkakörökben foglalkoztatottak és az alábbi - munkakörükhöz kapcsolódó - szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkeznek, kerüljenek elsődlegesen a csoportos létszámleépítés által érintettek közé:

·    levéltáros/főlevéltáros munkakörnél levéltáros vagy történelem szakos egyetemi szintű szakképzettség

·    restaurátor/főrestaurátor munkakörnél a Képzőművészeti Főiskolán szerzett - egyetemi szintű - restaurátor szakképzettség, illetve műszaki egyetemen vagy tudományegyetem természettudományi karán szerzett - az ellátandó feladat jellegének megfelelő - szakképzettség

·    levéltári könyvtáros/főkönyvtáros munkakörnél levéltáros egyetemi szintű szakirányú szakképzettség (könyvtáros, informatikus-könyvtáros)

2. A szervezeti egységek közötti differenciálás aszerint történjen, hogy milyen feladatot látnak el és 2012. január 1-jén mekkora állományi létszámmal fognak működni és az a feladat ellátáshoz szükséges munkaerő-ellátottságnak a minimális szintjét eléri-e:

Gyűjtőterületi és iratőrző főosztályok: a 7. főosztálynál a lecsökkent létszám miatt 0%-os, az iratőrző főosztályokon, ha a foglalkoztatottak száma eléri a feladat ellátáshoz szükséges munkaerő-ellátottságnak a minimális szintjét, szervezeti egységenként a leépítés akkor sem haladhatja meg a 10%-ot.

A következő szakmai főosztályoknál, ha a foglalkoztatottak száma eléri a feladat ellátáshoz szükséges munkaerő-ellátottságnak a minimális szintjét, a leépítés meghaladhatja az átlagos leépítési mértéket, a 20%-ot:

·    Elektronikus iratok főosztály

·    Kutatószolgálat

·    Állományvédelem

·    Reprográfia

·    Közművelődési főosztály

·    Könyvtár

A következő főosztályoknál, ha a foglalkoztatottak száma eléri a feladat ellátáshoz szükséges munkaerő-ellátottságnak a minimális szintjét, a leépítés a legmagasabb szintű lehet:

·    Informatikai főosztály

·    Főigazgatói Titkárság

·    Gazdasági Hivatal

·    Biztonsági főosztály

Végül röviden ismertetem, hogy melyek voltak a munkáltató elvei a csoportos létszámcsökkentés megvalósítására vonatkozóan a konzultáció megkezdésekor:

1. A munkáltató felülvizsgálja a meghatározott feladatra adott illetményemeléseket és nyelvpótlékokat, ahol ezek nem indokoltak, a kinevezéseket módosítja.

2. Az üres állásokat, a nyugdíjjogosultságot szerzettek állását nem töltik be.

3. A munkáltató törekszik arra, hogy a nyugdíj mellett foglalkoztatottak álláshelyének megszüntetésére kerüljön sor (esetükben megfontolandó a rehabilitációs járulék terhére történő foglalkoztatás, részmunkaidő vállalása).

4. A munkáltató törekszik arra, hogy a határozott idejű kinevezéssel rendelkezők álláshelyének megszüntetésére kerüljön sor (esetükben megfontolandó a kiemelt területeken foglalkoztatás, részmunkaidő vállalása).

5. Kiemelt területek, amelyeket nem, vagy kisebb arányban érint a csoportos létszámleépítés: európai uniós projektben, kutatószolgálatban, gyűjtőterületen dolgozók.

6. Nem érinti a létszámleépítés azokat az álláshelyeket, ahol egyetlen munkavállaló tölti be az álláshelyet, illetve ahol meghatározott képesítési követelménynek kell megfelelni és erre az álláshelyen foglalkoztatottnak van megfelelő végzettsége.
Nem érinti csoportos létszámcsökkentés a jogszabály által védett státuszban lévő közalkalmazottakat, illetve azokat akiknek jogszabályi alapon csak különösen indokolt esetben szüntethető meg a jogviszonya felmentéssel.

2012. január 20.



                                    Hegedűs István
                                         KT elnök

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. 12. 13-án 995/2011. számon benyújtott, az idegennyelv-tudási és veszélyességi pótlékok visszavonásának tervezetéről

 

 

 

A tervezettel kapcsolatban a KT az alábbi véleményt alakította ki:

 

1. Az idegennyelv-tudási pótlékok 2012. január 1-től történő folyósításának megvonását abban az esetben támogatjuk, ha arra ideiglenes jelleggel kerül sor, azaz a folyósítások felfüggesztésének időbeli hatálya a csoportos létszámleépítésre fordítható és a fenntartó által biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáig tarthat.

Támogatásunk feltétele még, hogy 2012. január 1-ével történjen meg az intézményi kiadások további felülvizsgálatából származó költség-megtakarítási intézkedések meghozatala (pl. az összes, személyes mobiltelefon-költségek visszatérítésének megszüntetése), valamint a csoportos létszámleépítésben érintettek számát csökkentő lépések is történjenek meg, amellyel a kívánt bértömeg-megtakarítás egy részét fedezni lehet.

Végül megjegyezzük, hogy az idegennyelv-tudási pótlékok eddigi felülvizsgálatainak esetében a döntést meghatározó elvek viszonylagossága miatt, többször felmerülhetett a személyes elfogultság lehetősége, ezért véleményünk szerint szükség lenne egy olyan megoldásra, amely biztosítja a munkavégzés során történő idegennyelvtudás használatának korrekt és a személyes viszonyoktól független díjazását.

 

2. A veszélyességi pótlék esetében támogatjuk azon pótlékok folyósításának megszüntetését, amelyekre a Kollektív Szerződés 1. melléklete szerint nem jogosult a közalkalmazott. A további esetekben nem támogatjuk a pótlékok megvonását, ha a közalkalmazott szakmai feladatokat ellátó főosztályokon foglalkoztatott és a levéltári anyagokkal, a levéltárba kerülő irattári anyagokkal közvetlen fizikai kapcsolatba kerül.

Végül kérjük, szíveskedjék kifejteni, mit jelent az Ön értelmezésében „... foglakoztatására munkaidejük nagyobb részében nem egészségkárosító kockázatok között kerül sor".

 

2011. december 21.

 

A KT többségi véleményének képviseletében:

Hegedűs István

a KT elnöke

 

---

---

Tisztelt Munkatársak, kedves Kollégák!

 

 

2011. november 15-én dr. Mikó Zsuzsanna mb. főigazgató asszony a KT képviselőjének (Hegedűs István) és a KKDSZ kapcsolattartójának (Kurecskó Mihály) személyesen adta át a tervezett csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékát tartalmazó levelet. A csoportos létszámleépítés oka, hogy a fenntartó minisztérium a 2012. évre a személyi bértömeg 20 %-os csökkentését rendelte el. A létszámcsökkentést úgy kell végrehajtani, hogy az megfeleljen a személyi előirányzat-csökkentés (123 000 eFt) és járuléktámogatás csökkentés (33 210 eFt) együttes összegének. A tervezett létszámcsökkentés minden foglalkoztatási csoportot érint. Az érintett álláshelyek tervezett számának megállapításához az intézményi átlagkeresetet (kb. 192 000 Ft) vették alapul. A főigazgató asszony az intézmény féléves átlagos statisztikai létszámát 240 főben jelölte meg.

A főigazgató asszony november 21-én megküldte a csoportos létszámcsökkentés megvalósításának javasolt ütemtervét és elveit. A Kollektív Szerződés III. fejezet 1.4. pontjában leírt bizottság 4 tagú lett. A munkáltató részéről Mikó Zsuzsanna mb. főigazgató és Lőrincz Ágnes gazdasági igazgató, a szakszervezet részéről Erdélyi Andrea és a Közalkalmazotti Tanács részéről Hegedűs István vesz részt a bizottság munkájában.

A KT november 22-én, a KKDSZ 23-án megküldte a Főigazgató és a Gazdasági Igazgató részére a saját szempontrendszerének kialakításához nélkülözhetetlen foglalkoztatási és bérügyi adatokat kérő levelét. A KT által kért adatok a következők voltak:

262 álláshelyéből jelenleg mennyi üres álláshely van és ezekhez álláshelyenként mennyi bér tartozik, mennyi határozott idejű álláshely van és ahhoz álláshelyenként mennyi bér tartozik, mennyi a jelenleg nyugdíjasnak minősülő és a MOL-ban foglalkoztatott közalkalmazottak száma és ezekhez az álláshelyekhez mennyi bér tartozik, mennyi a megbízásos munkaszerződések száma és az ezekhez tartozó megbízási díj, mennyi határozatlan idejű álláshely van és ahhoz álláshelyenként mennyi bér tartozik. Ezen kívül tájékoztatást, kértünk a felmentési védelem alatt állók és különleges indokkal felmenthető közalkalmazottak számáról és a státuszaikhoz tartozó bérekről, valamint az 1952. január 1-je előtt született közalkalmazottak számáról, és illetményük összegéről. Ezen felül még szerettük volna megtudni, hogy mekkora a Magyar Országos Levéltár költségvetésében elkülönített éves előirányzat - a 7/2002. (II. 27.) sz. NKÖM rendelet szerint - a Levéltári Kollégium és a Levéltári Szakfelügyelet működtetésére és hogy a levéltári miniszteri biztos juttatását a Magyar Országos Levéltár fizeti-e.

A szakszervezet képviselője a KT által kért adatokon kívül kérte még anonimizált változatban a NEFMI-nek megküldött, a MOL teljes állományára vonatkozó listát, a garantált illetményen felüli illetményben részesülők számát és az illetmény összegét, a garantált illetményen felüli illetményben nem részesülők számát, a nyelvpótlékban részesülők számát és a pótlékok összegét, azon álláshelyek számát, ahol egyetlen munkavállaló tölti be az álláshelyet, illetve ahol meghatározott képesítési követelményeknek kell megfelelni, és erre az álláshelyen foglalkoztatottnak van megfelelő végzettsége, az ellátásukhoz megkövetelt képesítéseket és az így betöltött munkaköröket, valamint az egyéb személyi juttatásokban részesülök számát, a kifizetések összegét és jogcímét.

 

Az első konzultációs ülésre november 24-én került sor, ahol Főigazgató asszony átadta a fenntartói levél másolatát az érdekképviseleti szervek képviselőinek, valamint - az Mt. 94/D. § (1) bekezdésének megfelelően - az állami foglalkoztatási szerv területileg illetékes hivatalának címzett bejelentő levél másolatát. Ezután tájékoztatott arról, hogy a november 22-ei és 23-ai levelekben kért kimutatások összeállításán dolgozik a Gazdasági Hivatal és november 28-án megküldi a KT és a KKDSZ képviselőinek.

A KT és a KKDSZ képviselői azon a véleményen voltak, hogy a létszámcsökkentés javasolt ütemtervéről és elveiről csak akkor van értelme érdemben vitát kezdeni, ha a KT és a KKDSZ megkapja a kért adatokat. Főigazgató asszony ezt elfogadta, és megállapodtunk abban, hogy a november 28-án megérkező levelében a következő ülésre időpontot fog ajánlani. Így az ülésen a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjáról, eszközéről, elveiről és az érintett munkavállalók számának csökkentéséről a konzultációs bizottság még csak előzetes döntést sem hozott. A csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjaként beszéltünk a 6 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatás, valamint a munkáltatói döntésű illetményrészek visszavonásának lehetőségéről. Mind a munkáltató, mind a munkavállalók képviselői kölcsönösen kifejezték szándékukat, hogy a csoportos létszámcsökkentés ügyében megállapodást kívánnak kötni.

A november 28-án a KT és KKDSZ részére megküldött adatokból azonban nem derült ki pontosan, hogy mi módon oszlik meg a 262 álláshely között az intézményi bértömeg, így november 29-én a KT és a KKDSZ újra kérte a Főigazgató asszonyt az adatok megküldésére, hogy azok értékelése után folytatódhasson a konzultáció. A december 1-ei főigazgatói válaszban arra hivatkozva, hogy még a név és azonosítójel nélküli, álláshelyek szerinti foglalkoztatási és bérügyi adatszolgáltatás is a közalkalmazotti (személyi) alapnyilvántartásból történő adatátvételt igényelne, amire a Kjt. 83/B., 83/C., 83/D. §-ai szerint a KT és szakszervezet sem jogosult, nem küldte meg az újrakért kimutatást. Véleményünk szerint ahhoz, hogy a konzultáció során az érdekképviseleti szervek védhető, tehát a konzultáció során jól alkalmazható érvekkel megtámogatott szempontrendszert alakítsanak ki, elengedhetetlen, hogy az összintézményi létszámkeret teljességére rálássunk, hogy azon belül elkülöníthessük az üres és betöltött, határozott és határozatlan jogviszonyú stb. álláshelyeket munkakörcsoportok szerint és a hozzá kapcsolódó bértömeget. Emiatt egy másfajta struktúrában újra kértük az adatokat (szervezeti egység SZMSZ szerinti sorszáma, az SZMSZ-ben meghatározott egyes munkakörök, ezekhez kapcsolódóan az üres álláshelyek száma és az összesített bértömeg, a betöltött álláshelyek száma és az összesített bértömeg, a határozott jogviszonyú álláshelyek száma és az összesített bértömeg, a határozatlan jogviszonyú álláshelyek száma és az összesített bértömeg, a nyugdíjas közalkalmazottak száma és az összesített bértömeg). Továbbá kértük a december 2-ára tervezett konzultációs ülés elhalasztását. Főigazgató asszony a 2011. december 2-ai levelében ettől már nem zárkózott el, bár azt is megjegyezte, hogy ha vannak előzetes szempontjaink, azzal kapcsolatban a munkáltató célirányosan elvégzi a bértömeg-számításokat. A szakszervezet képviselője két szempontot megfogalmazva élt is a felkínált lehetőséggel. November 28-tól december 6-ig terjedő időszakban a munkáltató és a munkavállalók képviselői között arról ment a vita, hogy a munkavállalók képviselői egyáltalán kaphatnak-e a fenti adattartalommal információkat, és a kért adatok alkalmasak-e az egyes foglalkoztatottak beazonosítására.

Főigazgató asszony 2011. december 2-ai levele alapján arra készültünk, hogy ezen információk birtokában már összeállíthatjuk a december 6-ára halasztott konzultációs ülésre a kiválasztás szempontjait, amelyeknek célja az intézmény működésének fenntarthatósága, a tervezett létszámleépítés által érintettek számának csökkentése.

 

A második konzultációra december 6-án került sor. A főigazgató asszony tájékoztatása szerint a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának pénzügyi fedezetéről nincs fenntartói döntés. Az intézmény azonban már 2012. január 1-jétől a 20 %-kal csökkentett bértömeggel kénytelen gazdálkodni. Mivel a csoportos létszámleépítéssel történő bértömeg-megtakarítást fedezet hiányában egyelőre nem tudja megvalósítani, az intézmény működtetését áthidaló megoldásokkal kénytelen biztosítani. Ilyen áthidaló megoldás lehet az üres állások megszüntetése, a határozott idejű foglalkoztatottak munkaszerződésének lejártával történő elküldése, valamennyi nyelvpótlék elvonása, illetve a nem indokolt veszélyességi pótlékok visszavonása, valamint a mobilhasználat költségtérítésének felülvizsgálata. Ezek az intézkedések a csoportos létszámcsökkentés mérséklését, az érintett munkavállalók számának csökkentését is szolgálhatják. A felek egyetértettek abban, hogy kerüljön sor a veszélyességi pótlékok elvonására azoknál a szervezeti egységeknél, amelyek esetében ezt a Kollektív Szerződés nem írja elő kötelezően. A munkáltató tájékoztatta a KKDSZ képviselőjét arról, hogy az általa korábban megjelölt elv, miszerint a „létszámcsökkentésben érintettek között a szakszervezeti tagok aránya ne haladja meg a 15 %-ot", véleménye szerint sérti az egyenlő bánásmód elvét, így ezt a csoportos létszámcsökkentés elveként nem tudja elfogadni. A munkavállalók képviselői arról tájékoztatták a munkáltatót, hogy az általuk javasolt elveket írásban megküldik a részére.

 

A harmadik konzultációra december 9-én került sor. Itt döntés született arról, hogy az áthidaló megoldásokról, mivel ezek függetlenek a csoportos létszámleépítéstől, külön egyeztetés folyjon. A munkavállalók képviselői az általuk javasolt elvekről szóló tájékoztatást átadták a munkáltatónak. Főigazgató asszony tájékoztatta a munkavállalók képviselőit, hogy a csoportos létszámleépítés konzultációja a javasolt ütemtervben meghatározott december 9-e után is tovább folytatódik, mivel a fenntartótól még nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e.

 

 

2011. december 13.

 

 

A munkavállalók képviselői:

 

Erdélyi Andrea                       Hegedűs István

KKDSz titkár                          a KT elnöke

---

---

Emlékeztető

 

 

 

A Közalkalmazotti Tanács tagjai - Hegedűs István KT-elnök, S. Kosztricz Anna KT-elnökhelyettes, Soós Viktor Attila KT-titkár, Kálniczkyné Katz Veronika és Sölch Miklós - 2011. július 8-án 9 óra után találkoztak dr. Mikó Zsuzsanna mb. főigazgató asszonnyal.

 

A találkozó kezdetén Főigazgató Asszony röviden ismertette a megbízásával kapcsolatos tudnivalókat. Tájékoztatott bennünket arról, hogy teljes jogkörrel vezeti az intézményt, és megbízatása a MOL főigazgatói pályázatának eredményes lezárásig tart. A Közalkalmazotti Tanáccsal folyamatosan kapcsolatot szeretne tartani, és az intézmény működését jelentősen befolyásoló döntésekkel kapcsolatban a KT véleményét kikérni.

Ezek után a KT elnöke elsőként a KT és a főigazgató közötti találkozók rendszerességéről kérdezte Főigazgató Asszonyt, aki elmondta, hogy ezt elsősorban a megvitatásra érdemes problémák felmerülése fogja meghatározni.

Második témaként a várható munkarendi változások, a dolgozók nagyobb csoportját érintő munkáltatói döntések kerültek szóba. Ezzel kapcsolatban Főigazgató Asszony arról tájékoztatott, hogy a fenntartói szakmai ellenőrzéshez kapcsolódó intézkedési tervben foglaltak megvalósítása élvez elsőbbséget, ezen kívül ő egyéb jelentős változtatást nem tervez bevezetni.

Harmadik felvetett témánk az új SZMSZ-hez kapcsolódó változások voltak. Az Elnök Úr kérdésére Főigazgató Asszony elmondta, hogy az egységes kutatószolgálatot megbízott igazgatói működése idején nem tervezi felállítani, de az egységesítéssel kapcsolatos néhány intézkedést szeretne megtenni. Az újonnan létrehozandó XVII. főosztályról annyit közölt, hogy az a működését megkezdte, a többi szervezeti egységgel történő kapcsolattartásának szabályozása pedig a frissítendő ügyrendekben fog megtörténni.

Végül Főigazgató Asszony beszélt az intézményünket érintő újabb költségvetési megszorításról. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy intézményünk gazdasági vezetése arra törekszik, hogy a megszorítások ellenére se kelljen intézményünkben a béreket és bérjellegű juttatásokat csökkenteni. Főigazgató Asszony tervei szerint a Magyar Országos Levéltárnak a továbbiakban bevételnövelésre kell törekednie, illetve azoknál a munkaköröknél, ahol a feladat ellátása megoldható belső munkaátszervezéssel, a státuszok betöltetlenek maradnak a következő hónapokban.

Szóba került még a kutatószolgálattal kapcsolatban az utóbbi időben felmerült néhány probléma is. A Közalkalmazotti Tanács véleménye szerint törekednünk kell a három épület közti jobb kommunikációra, és szükséges a kutató és a referensek közötti kapcsolatok területének újraszabályozása. Főigazgató Asszony egyetértett a KT véleményével.

 

 

Budapest, 2011. augusztus 3.

 

 

Hegedűs István                                                              Dr. Mikó Zsuzsanna

    KT elnök                                                                       mb. főigazgató

 

 

Siklósné Kosztricz Anna                                                       Soós Viktor Attila

    KT elnökhelyettes                                                                    KT titkár

---

---

Emlékeztető a Közalkalmazotti Tanács 2011. július 4-ei üléséről

 

Helyszín: MOL Hess András téri épület 385. munka szoba, Soós Viktor Attila szobája

Időpont: 2011. július 4. 9.00 óra

Jelen vannak: Hegedűs István KT elnök, S. Kosztricz Anna KT elnökhelyettes, Soós Viktor Attila a KT titkára, Kálniczkyné Katz Veronika, Sölch Miklós

 

Felvetett téma:

 

1. A referensek kutatószolgálati munkájának szabályozási kérdése. (Kálniczkyné Katz Veronika)

2. A főigazgató-váltás miatti új helyzet (SzMSz) megbeszélése. (Sölch Miklós)

3. KT üléséről készült hangfelvétel használatának szabályozása. (Sölch Miklós)

 

A KT véleménye:

 

1. téma:

A KT tagjai tisztában vannak azzal, hogy a kutatószolgálati tevékenység meghatározása több szinten is újragondolást igényel, azonban ilyen szabályozás felvetése nem a KT feladata. A kérdést főosztályvezetői ülésen lenne célszerű megtárgyalni, a KT az új kutatótermi szabályzat véleményezéskor javasolhat majd megoldást erre a problémára.

Döntés született arról, hogy amikor a KT tagjai látogatást tesznek dr. Mikó Zsuzsanna mb. főigazgatónál, ezt a kérdést fel kell vetni.

 

2. téma:

A KT ülésén döntés született arról, hogy egy július elején megtartandó egyeztető látogatást kezdeményezünk dr. Mikó Zsuzsanna mb. főigazgató asszonynál.

Az SzMSz végső tervezetét valóban nem véleményezte a KT, ugyanis a 2011. júniusban a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak benyújtott SzMSz-tervezet esetében már nem a munkáltató személyes javaslattervezetéről volt szó. Korábban már többször véleményezte a KT a MOL készülő SzMSz-ét, de az utolsó verziót már a NEFMI véleménye, illetve konkrét útmutatása alapján készítette el a főigazgató, ezért a KT-nek nem volt feladata a szöveg véleményezése.

 

3. téma:

A KT elnökének kérésére és a tagok egyetértése alapján 2011. július 4-étől az ülésekről hangfelvétel készül. A KT a hangfelvétel elkészítéséről és felhasználásáról a következő szabályokat hozza:

1.) a digitális hangfelvételt csak a KT tagok kapják meg és nem kerül archiválásra a MOL belső hálózatán;

2.) az üléseken bármelyik KT tag kérésére leállítható a felvétel és az ekkor elhangzottak nem kerülnek be az emlékeztetőbe/jegyzőkönyvbe sem;

3.) a KT ülésről a hangfelvétel alapján - kivéve, ha az együttdöntési jogkörébe tartozó kérdést tárgyal - nem szószerinti jegyzőkönyvet készítünk, hanem emlékeztetőt, melyben felsoroljuk az ülés tárgysorozatát és az erről elfogadott KT-álláspontot.

 

Budapest, 2011. július 11.

 

 

Az emlékeztetőt készítette:

 

Soós Viktor Attila

                                                                           Hitelesítette:

 

 Siklósné Kosztricz Anna                                  Hegedűs István           

---

---

2011. július 8.

A következőkben olvasshatják az intézmény közalkalmazottjai a közalkalmazotti tanácsok és a szakszervezetek jogosultságait meghatározó jogszabályok szakaszait (kövérítve és dőlt betűvel emeltem ki a kifejezetten a jogokra vonatkozó részeket).  

 

A közalkalmazotti tanács jogai

  

Kjt.

16. § (1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú

a) pénzeszközök felhasználása, illetve

b) intézmények és ingatlanok hasznosítása

tekintetében.

(2) A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:

a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét,

b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét,

c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét,

d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,

e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint

f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet.

(3) A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

 

Mt.

68. § (1) A [közalkalmazotti tanács] a [Kjt. 16. § (1)-(4)] bekezdésében meghatározott jogosultságának gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni.

(2) A [közalkalmazotti tanács] a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a [közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával] összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

15/B. §

(2) A [munkáltató] konzultációs kötelezettség[e] legalább a [Kjt. 16. § (1)-(4)] bekezdésében foglalt, valamint a munkáltató és a [közalkalmazotti tanács] megállapodása szerinti egyéb kérdésekre terjed ki.

  

150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet

7. § (6) [A magasabb vezető beosztás ellátására vonatkozó pályázat elbírálására felállított] bizottság tagja a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált egy-egy tag, továbbá egy országos szakmai szervezet képviselője is.

  

  

A szakszervezet jogosultságai

 

Mt.

21. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

(2) A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.

(3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani.

22. § (1) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(3) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

 

150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet

7. § (6) A [magasabb vezető beosztás ellátására vonatkozó pályázat véleményezésére felállított] bizottság tagja a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált egy-egy tag, továbbá egy országos szakmai szervezet képviselője is.

Eszerint a KT-nak együttdöntési, véleményezési és tájékozatás kérési, konzultációs, illetve betekintési joga van. Míg a szakszervezetnek véleményezési, tájékoztatás kérési,  konzultációs, a munkakörülményekkel kapcsolatos ellenőrzési, és javaslattételi joga van amire a munkáltatónak reagálni kell!

A KT helyes működése a jogszabályoknak megfelelően a következő: 1. Tájékozódik a közalkalmazottaknál a munkavégzésre vonatkozó aktuális helyzetekről, szociális állapotokról. 2. Szintén tájékozódik az intézmény helyzetéről és lehetőségeiről, illetve az aktuális jogszabályi környezetről. 3. A kapott információk és saját tapasztalata, tudása alapján a belső szabályzatok, munkarendi kérdések, nagyobb csoportot érintő munkáltatói intézkedéstervezetek stb. véleményezésekor kifejti álláspontját (javaslatokat tesz változtatásokra, egyetértését vagy ellenvéleményét megfogalmazza/magyarázza). 4. A szociális jóléti keretekkel, ingatlanokkal kapcsolatban, a fent említettek alapján hozza meg döntését az együttdöntési jogának érvényesítésekor.

Hegedűs István
KT elnöke
 

 

 

---

---

2011. május 9.

  

  

Tájékoztatás

  

A MOL SZMSZ-ének módosított változatát 2011. május 2-án vitatta meg a KT. Sölch Miklós kérésére és a MOL Közalkalmazotti Tanácsa ügyrendjének megfelelően az alábbiakban közöljük Sölch Miklós KT-tag különvéleményét.

 

 

„Az intézmény III. főosztályának csoportokra bontásával nem értek egyet. Az intézményben nem csak ez a főosztály, hanem mások esetében sem volt szokásban a további alegységekre osztás. A jelenlegi tervezetben is csak ezen az egy főosztályon kerülne erre sor, aminek indokoltsága nem egyértelmű. Az alegységek élén álló - pályázat nélkül kinevezett - csoportvezető a vezetési szintek számát növeli, a pályázat útján kinevezett főosztályvezető hatásköreinek egy részét gyakorolja. Megjegyzem, hogy a KT fenti ülésén egyetértés volt abban, hogy a fenntartó által jóváhagyott SzMSz rendelkezése nélkül nem lehet főosztályokat átszervezni (a kérdés a IX. o. tervezett átszervezése kapcsán merült föl), a III. főosztály mégis hónapok óta ebben - az érvényben lévő SzMSz szerint nem létező - a szervezeti formában működik.

Ugyancsak átgondolandónak tartom a gyűjtőterületi munka külön szervezeti egységben történő intézését, amely munkát véleményem szerint az anyag referensének irányítása mellett kellene végezni. Megjegyzem, hogy a VII. főosztály ilyen jellegű átszervezésére (MDP-MSzMP iratok osztályából Gyűjtőterületi osztály) több évvel ezelőtt - emlékeim szerint - a KT véleményének megkérdezése nélkül került sor. Említésre érdemes még, hogy a referencia ellátása és a gyűjtőterületi munka más osztályon (IV. főosztály) nem válik el egymástól, amely gyakorlat más levéltárakban is természetes.

Az intézmény szervezeti átalakításának véleményem szerint az összetartozó iratanyagok egyesítésének irányába kellene elindulnia (a politikai okokból létrehozott 1945-ös korszakhatár megszűntetésével) még akkor is, ha jelenleg külön épületben őrzik azokat.

A XVI. osztály (e-iratok) esetében is az iratanyagok referenciájával történő szoros együttműködést tartom fontosnak, a külön szerevzeti egység létrehozásának indokait nem ismerem."

 

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a végleges formában 2011. április 29-én benyújtott MOL Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetéről

  

  

  

 

A szervezeti és működési szabályzattervezet egyes pontjairól:

 

A IV. pontban az 1. főosztály feladatának meghatározása a törvények eredeti példányainak átvételével kapcsolatban pontatlan, mivel a törvényeket az 1. főosztály veszi át és nem csak együttműködik az átvételében. Véleményünk szerint az alábbi megfogalmazás lenne a helyesebb: „A főosztály őrzi, nyilvántartja, kezeli és feldolgozza (rendezi, segédlettel látja el, publikálja) az 1867 előtt működött központi, illetve regionális kormányzati, bírósági és ügyészségi szervek levéltári anyagát és a törvények eredeti példányait, amelyeket a VII. Kormányzati gyűjtőterületi főosztállyal együttműködve vesz át."

 

Ugyanebben a pontban a 6. főosztály tevékenységének ismertetése kapcsán a KT véleménye szerint a „KSH, és a megszűnt KSH Levéltára" szövegrész beemelése, illetve a főosztály elnevezés-módosítása újragondolást igényel. Már csak azért is, mert a KSH maradandó értékű irattári anyagát és a megszűnt KSH Levéltára levéltári anyagát nem csak a 6. főosztály veszi át, őrzi és tartja nyilván a Magyar Országos Levéltárban, hanem a 2. főosztály is.

 

A 9. főosztálynál szereplő ügyfél-tájékoztatási feladat meghatározása nem tér ki az állampolgári jogok érvényesítéséhez kapcsolódó tájékoztatásra (pl. szolgálati idő megállapításához adatszolgáltatás), amely tevékenységet jelenleg - és az egységes tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egység kialakításáig biztosan - az iratőrző főosztályok (alapvetően a 2., 4., 5., 6. főosztály) végzik. A KT javasolja, hogy az ilyen feladatot ellátó szervezeti egységek tevékenységének meghatározásába kerüljön bele a fent említett tájékoztatási feladat is.

 

A KT véleménye szerint az V.3.10. pontban szükséges lenne a Munkavédelmi Bizottság megemlítése is, hiszen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 70-77. §-ai alapján ez a választott testület látja el a munkavédelmi témában a munkavállalói érdekképviseletet, érdekegyeztetést.

 

Az SZMSZ 2. mellékletének 1. függeléke tartalmazza a MOL belső szabályzatait, a KT véleménye szerint érdemes lenne megfontolni, hogy az intézményi Cafeteria-szabályzatot is - mint 2011.-ben elkészítendő - belső szabályzatot szerepeltessük ezek között. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a szabályzat megalkotása az általános szabályozási keret megszövegezését jelentené, melynek az 1. számú melléklete tartalmazná az évente rendelkezésre álló keretösszeget. Így az elkészítendő szabályzattal egyrészt hosszabb távon megszűnne az a probléma - ha a következő években bármikor a munkáltató úgy döntene, hogy ilyen juttatásban kívánja részesíteni a közalkalmazottakat-, hogy az igénylésre vonatkozó szabályokat abban az évben alakítsa ki, amikor az összeg folyósítására keretet is tud biztosítani. Másrészt azzal, hogy az 1. számú mellékletben szerepelne az éves keretösszeg, kezelhetővé válna az összeg évenkénti meghatározása, amely természetesen mindig az éves költségvetési helyzettől függene és 0 Ft-ban is megállapítható lenne.

 

A 3. mellékletben a I. Szakmai munkakörök között szereplő „Segédlevéltáros" munkakör leírása kapcsán a KT véleménye szerint is szükség lenne az eltérő fizetési osztályba tartozó és szakmai végzettséggel rendelkező, illetve a „Főlevéltáros/levéltáros" vagy a „Levéltári kezelő" munkakörökhöz közelítő feladat- és hatáskörű segédlevéltárosok általános munkaköri leírásának tisztázására az SZMSZ ezen szövegrészében.

 

Ugyanebben a mellékletben ismertetett II. Egyéb levéltári munkakörök mindegyikénél a jelenlegi szövegtervezet a hatáskör és a helyettesítés meghatározásánál „szakmai főosztályvezető"-t és „adott szakmai főosztály"-t említett, pedig szakmai főosztályokhoz csak szakmai munkakörök kapcsolódnak, illetve az ügyviteli alkalmazott munkakör. A KT javasolja, hogy ezeknél a pontoknál a „szakmai főosztályvezető" helyett főosztályvezető, az „adott szakmai főosztály" helyett adott főosztály szerepeljen.

 

Szerkesztési hibák:

 

Az első és a 35. oldalon a dátum „2010."-es.

A 49. oldaltól kezdve visszatérő hibaként a B) Hatásköre: alatti mondatokban „Határkörét" szó szerepel.

Az 58. oldalon a „Levéltári rendszergazda" munkakörnél kétféle leírás szerepel (egy 14. számú és egy sorszám nélküli).

A 60. oldalon a „Programozó" munkakör esetében a kettes számot törölni kell a megnevezésből.

A 71. oldalon a „Tűz-és munkavédelmi előadó" munkakör egyszerre tartozik a Gazdasági Hivatal és a 13. Biztonsági főosztályhoz, véleményünk szerint a GH tévedésből maradt benne a szövegben, ezért törölni kell a szövegből.

A 4. mellékletben az egyes szervezeti egységek elnevezései nem felelnek meg a főszövegben szereplőknek. Valamint a főszövegben is szükséges még a főosztályok számozásának átjavítása az arabszám formátumra és egy-két esetben még mindig található „osztály" megnevezés is, mint a szervezeti egységek általános megnevezése.

 

Budapest, 2011. május 6.

 

 

 

A KT többségi véleményének képviseletében:

 

                                                                                                                  Hegedűs István

                                                                                                                      KT elnök

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. február 23-án benyújtott a 40 éves szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásának szabályairól szóló 2/2011. Főigazgatói tájékoztató tervezetéről

 

 

 

A tervezettel kapcsolatban a 2011. február 25-ei megbeszélés, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási osztályával történt egyeztetés alapján a KT az alábbi véleményt alakította ki:

Az 1997. évi LXXXI. évi törvény (Tny.) módosítása kapcsán a jogalkotónak nem állt szándékában az 1992. évi XXXIII. törvényben (Kjt.-ben) a nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó felmentés szabályainak módosítása. Ezzel a 40 éves szolgálati idővel rendelkező, és az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nőknek valóban nincs más lehetősége a nyugdíjazásakor, mint közös megegyezéssel, vagy lemondással megszüntetnie a közalkalmazotti jogviszonyát. Ezen jogszabályi helyzet ismeretében a KT elfogadja a főigazgatói tájékoztató szövegét, egyetlen az alábbiakban ismertetett módosítást javasolva.

 

A tájékoztató 3. oldalának kezdő mondatát a következők szerint javasoljuk újrafogalmazni: „Azok, akik 2011. március 31-ig nyilatkoznak a nyugdíjba vonulás szándékáról, amely legkésőbb 2011. december 31-ig megkezdődik, azokkal közös megegyezéssel szünteti meg a levéltár a közalkalmazotti jogviszonyt, 2 hónap felmentési idő megállapításával, amelyből az utolsó 1 hónap időtartamban a munkavégzés alól mentesítést kapnak."

 

2011. március 1.

 

 

 

 

A KT véleményének képviseletében:

 

Hegedűs István

KT elnöke

---

---

A Közalkalmazotti Tanács véleménye a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítás tervezetéről

 

Reisz T. Csaba Főigazgató Úr felkérésére a Közalkalmazotti Tanács 2011. február 14-i ülésén a következő véleményt fogalmazta meg:

 

Támogatjuk, hogy a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (2) bekezdésének d) pontja alapján nem kell gyakornoki időt kikötni a levéltári szakmai munkakörök esetében.

 

„7. §    Az R. 23. §-a kiegészül a következő (2)-(5) bekezdéssel:

(4) Az a közalkalmazott, aki az 1. melléklet szerint a munkakörére vonatkozó képesítési és többletkövetelményeknek nem felel meg, a [a módosító korm. rendelet hatálybalépésének napján] betöltött munkakörében, vagy azonos munkakörben, újonnan létesítendő közalkalmazotti jogviszonyában 2015. december 31-ig foglalkoztatható." Véleményünk szerint a H. fizetési osztályú főlevéltáros munkakörnél többletkövetelményként megemlített a „munkakörre vonatkozó akkreditált szakmai továbbképzési program" esetében kérdéses, hogy a jelenleg ilyen formában nem létező program elvégzését hogyan lehet 2015-re teljesíteni. Ráadásul a vezetői összefoglalóban említett „nincs költségvonzata a rendeletnek" megállapítás az idézett rész alapján kérdéses, hiszen a szakmai továbbképzési programnak nyilvánvalóan lesz költségvonzata.

 

A rendelet-tervezet 4. §-ban említett, a további szakvégzettség miatti illetménynövekedés kapcsán szerintünk nem világos, hogy ezen illetménynövekedés a kormányrendelet hatályba lépése után létesített jogviszonyra lesz igaz, vagy visszamenőleges hatállyal is. A vezetői összefoglalóban említett „nincs költségvonzata" megjegyzéssel szemben ennek ugyancsak lesz költségvonzata.

 

A KT szerint aggályos, hogy a különböző közgyűjteményi munkakörökhöz kapcsolódó szakmai gyakorlat idejénél különbség van a könyvtáros/levéltáros/muzeológus munkakörök között (pl. a levéltári szakmai munkakörökön belül is eltérő szakmai gyakorlat van meghatározva a levéltárosi és a restaurátori munkaköröknél).

 

A „Levéltári szakmai munkakörök" „Főlevéltáros" munkakör „I" fizetési osztályának meghatározásánál a 2. bekezdésben hibásan szerepel az „és levéltáros" megfogalmazás, mert a levéltáros szakképzettség mellé nem szükséges az emelt színtű segédlevéltáros OKJ-s szakképesítés megszerzése.

 

Véleményünk szerint kifejezetten aggályos, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a KJT vonatkozó szakasza alapján ez jogszerű, hogy a 3.1.2., a 3.2.4. és a 3.3.5. pontok esetében a H és az I fizetési osztályoknál az emelt szintű segédlevéltárosi szakképesítés magasabb fizetési osztályba történő besorolást tesz lehetővé, mint az egyetemi szintű végzettséget adó levéltáros szakképzettség.

 

Véleményünk szerint munkaszervezési szempontból aggályos, hogy az E fizetési osztályba tartozó segédlevéltárosi munkakör, az F és G fizetési osztályba tartozó levéltári asszisztens és a C és D fizetési osztályba tartozó levéltári kezelő munkakörök az elvégzendő feladatok tekintetében hogyan különülnek el egymástól.

 

Budapest, 2011. február 14.

Tisztelettel:

Hegedűs István

KT elnök

a Közalkalmazotti Tanács nevében

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. január 31-én benyújtott MOL Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetéről

  

  

  

 

A szervezeti és működési szabályzattervezet egyes pontjairól:

 

A III.1.4.1. alpontban foglaltak szerint a Gazdasági Hivatal vezetőjét, mint igazgatót „a főigazgató bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel)" pedig a hatályos Alapító Okirat III.2. pontja szerint - amely az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 93. § (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozik - a gazdasági vezetőt a miniszter bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (nevezi ki és menti fel). A fentiek értelmében javasoljuk az Alapító Okirat alapján az SZMSZ-tervezet szövegének újrafogalmazását.

 

A III.2.1.1. alpont szövegében nincs utalás arra, hogy a 2010. évi 175. tv. által módosított, hatályos Kjt. szerint minden vezetői beosztás határozott idejű, ezért javasoljuk az alpont szövegének a következők szerinti módosítását: „A Gyűjtőterületi osztály és a Pénzügyi és számviteli osztály vezetőjét osztályvezető-helyettes helyettesíti, akit a főigazgató határozott időre bíz meg teendőik ellátásával, valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

Szükség esetén a főigazgató további osztályokhoz is nevezhet ki osztályvezető-helyettest meghatározott időre."

 

Téves jogszabályi hivatkozások:

1.    A II.2.2. alpontban említett 2004. évi XIX. törvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénynek a 85. § (3) bekezdése értelmében a 172. § 8. pontja 2011. január 1-től hatályon kívül helyezte.

2.    Az II.5. alpontjában említett 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatót és az 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztatót az államháztartási szakfeladatok rendjéről szóló 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató visszavonta 2010. szeptember 10-től, így a szövegben említett szakfeladatok és azonosító számok esetében már a 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztatóra kell hivatkozni.

 

Szerkesztési hibák:

Az V.1.1.2. c) alpontban összvezetői értekezlet helyett hibásan „igazgatói értekezlet" szerepel.

 

Budapest, 2011. február 1.

 

 

 

A KT többségi véleményének képviseletében:

 

Hegedűs István

KT elnök

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. január 20-án benyújtott 2/2011. Főigazgatói utasítás tervezetéről

 

A tervezettel kapcsolatban a Közalkalmazotti Tanács 2011. január 24-ei ülésén lényeges kifogások nem merültek föl, nagy előrelépésnek tartjuk a nyári és téli szünetek, az állományrevízió, illetve a kötelező szabadság meghatározása kapcsán történt változtatásokat. Azonban a hétvégi rendkívüli nyitva tartásra vonatkozóan az alábbiakban szeretnénk ismertetni észrevételeinket.

Először is a KT ülésen az a kérés fogalmazódott meg, hogy előbb célszerű lenne látni, hogy a kollégák közül hányan és kik vállalnák a hétvégi munkavégzést, és ezen számadatok fényében kíván a KT végleges véleményt formálni a hétvégi nyitva tartásról.

Valamint a KT szerint a rendkívüli nyitva tartás és az ezzel kapcsolatos helyettesítések gyakorlati kivitelezésére vonatkozó elképzelés jelen utasítás-tervezetből nem megismerhető.

 

A hétvégi rendkívüli nyitva tartás a KT véleménye szerint aggályos munkarendi és munkaszervezési szempontból, ugyanis a Munka Törvénykönyvében foglaltak értelmében az általános munkarend szerint két pihenőnap jár hetente, amelyek rendszerint egymást követően kerülnek kiadásra, s ebből az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ettől eltérni csak munkaidőkeret alkalmazása esetén lehet (Mt. 124. §), de erre a Magyar Országos Levéltárban egyelőre nincs mód. Tehát a fentebb említett általános munkarendből következően a hétvégi rendkívüli nyitva tartásban dolgozó munkatársaknak vasárnap és hétfőre esne ez a két pihenőnap. Ráadásul a Főigazgató Úr előzetes tájékoztatása szerint ezen szombati munkanapon dolgozók nem 150 %-os fizetést, hanem 150 %-os munkaidő-kedvezményt kapnának, amelynek igénybevétele munkaszervezési problémát vet fel, hiszen ez idő alatt az említett munkatársakat helyettesíteni kell. Ez a helyettesítés azonban semmiféle rendkívüli juttatással, munkaidő kedvezménnyel nem jár, ezért azok kollégák, akik a hétvégi kutatótermi munkában részt vevő kollégákat helyettesítik, azok ezzel hátrányt szenvednek.

Ha az Intézmény vezetése a szombati nyitva tartás mellett dönt, akkor érdemes lenne átgondolni, hogy helyette a hétfői napon legyenek zárva a kutatótermek, így akik a szombati kutatótermi munkában részt vesznek, azoknak a hétfői napja szabad lenne és így csak a kedd délelőtti helyettesítésüket kellene megoldani.

 

Amennyiben Főigazgató Úr be kívánja vezetni a kutatótermek szombati nyitva tartását, akkor a KT véleménye szerint szükséges a Kollektív Szerződés (KSz) módosítása, mivel a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályozás a kutatótermek szombati nyitva tartására nem alkalmazható. Ha az Országos Levéltárban bevezetésre kerülne a kutatótermek szombati nyitva tartása, akkor a KSz-ben szerepelnie kellene, hogy pihenőnapon, azaz szombaton lehetséges a munkavégzés.

Ezen kívül a KT véleménye szerint a KSz-t amiatt is módosítani kellene, hogy a KSz XI. fejezet: Munkaidő 2. Munkarend a) pontja szerint „A Levéltár alkalmazottai kétlépcsős munkarend szerint dolgoznak. E munkarend keretei között a munkaidő:

az I. csoport számára 7.30-tól 15.30-ig

az II. csoport számára 8 órától 16.00 óráig tart." Ezek alapján a kutatótermek 16.00 óra utáni nyitva tartása, még ügyeleti formában sem lenne lehetséges.

 

Budapest, 2011. február 3.

 

A KT véleményének képviseletében:

Hegedűs István

KT elnöke

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2011. 01. 13-án benyújtott „A pályáztatás rendje" című tervezetről

 

 

 

A tervezettel kapcsolatban a 2011. január 24-ei KT ülésén lényeges kifogások nem merültek föl, csak néhány pontosítást szeretnénk kérni, illetve javasolni:

 

- Az I/b pont zárómondatában a Kjt. hivatkozott 20/A.§ (9) bekezdése 2011. január 1-vel hatályát vesztette a 2010. évi 175. tv. 5.§ (1) bekezdése értelmében. Az itt említett szövegrészt a 2011 január 1-től hatályos Kjt. 20/B.§ (5) bekezdése tartalmazza, ezért kérjük az utóbb említett bekezdés idézését a tervezet szövegében.

- A IV. pontban szereplő felsorolás 1. pontjában - a pontosabb megfogalmazás érdekében - véleményünk szerint a szöveget a következőképpen kellene megfogalmazni: „a munkáltató és betöltendő munkakör vagy betöltendő vezetői beosztás megnevezését", a 2. pontja esetében pedig „a munkakörbe tartozó lényeges szakmai feladatokat vagy a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat".

- A KT véleménye szerint az álláspályázatokat a KSZK honlapja mellett az intézmény honlapján is minden esetben meg kellene jelentetni, ezért javasoljuk a VII. pont szövegét a következők szerint újrafogalmazni: „Emellett az intézménynél szokásos módon is hirdetendő a pályázat, amelyben meg kell jelölni a KSZK honlapján való közzététel időpontját.

- A 2010. évi 175. tv. által módosított, hatályos Kjt. szerint nincsenek magasabb vezetői és vezetői munkakörök, ezért a X/a. és a XI. pontokban szereplő „magasabb vezető és vezetői munkakörök" helyett kérjük a „magasabb vezető és vezetői beosztás" kifejezést használni.

- A XI. ponttal kapcsolatban javasoljuk, hogy a Kjt. hivatkozott bekezdése mellett kerüljön említésre a 150/1992. Korm. rendelet 7.§ (6) bekezdése is, illetve ezen bekezdés szövegével bővítsék ki a tervezet szövegét.

 

2011. január 26.

 

A KT véleményének képviseletében:

Hegedűs István

KT elnöke

 

 

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye az 5/2010 (XI. 29.) Főigazgatói utasításról

 

Általános megjegyzések

 

A Közalkalmazotti Tanács véleménye szerint a munkavégzés helyén kívül töltött munkaidő (az ún. kutatónap) szabályozása azt a célt szolgálja, hogy a MOL tudományos munkakörben dolgozó munkatársainak eredményes szakmai és tudományos tevékenysége a Levéltárban folyó történet- és levéltártudományi munkáját segítse elő, ezzel intézményünk szakmai tekintélyét növelje a magyar levéltárügyben.

A MOL vezetése és a fentebb említett munkavállalók közös érdeke, hogy az intézményen kívül töltött idő a tudományos dolgozók szakmai előmenetelét segítse.

A Közalkalmazotti Tanács véleménye szerint a kutatónapok felhasználására vonatkozó szabályozásnak azon elveket és célokat kell megfogalmaznia, amelyek világossá teszik a tudományos dolgozók számára is, hogy ezen szabályozás az intézmény és a munkavállalók közös érdekeit szolgálja.

A Közalkalmazotti Tanács szerint, szükséges, hogy a Magyar Országos Levéltárnak legyen egy tudományos terve, amiben rögzítjük, hogy mi az Intézmény hosszú távú, több évre szóló szakmai koncepciója. Ez alapján lehetne tervezni és számon kérni az ún. kutatónap terhére végzendő tudományos munkát.

 

Konkrét javaslatok

 

Az 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 25. §-a a szakszervezet vonatkozásában, a 62. § (2) pedig a KT vonatkozásában kimondja, hogy a szakszervezeti képviselőket és KT-tagokat munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyre távolléti díj jár, ezért a KT véleménye szerint a 4. (5) pontban szereplő „szakszervezeti vagy egyéb érdekvédelmi képviselet (jogosultság szerint)" meghatározás így a kutatónap és a munkaidő-kedvezmény átfedését eredményezi. Ezért kerüljön ki az Utasítás szövegéből a követező rész: „Szakszervezeti vagy egyéb érdekvédelmi képviselet (jogosultság szerint)".

Az „Egyéb" mellé kerüljön be: pl. szakmai önképzés.

 

Az Főigazgatói Utasításban így szerepel:

„5. (1) A kutatónap egész napként csak a háromnál több munkanapból álló heteken, kedden, szerdán vagy csütörtökön vehető igénybe." A KT véleménye szerint lehet olyan tudományos rendezvény vagy kutatóhely, ahol hétfőn vagy pénteken kell megjelenni. Az iskola rendszerű oktatásban, nyelvtanfolyamon, PhD-képzésben, tanításban történő részvétel esetén is lehet, hogy hétfőn vagy pénteken van ilyen feladat. Kérjük, hogy ezt figyelembe véve ezen kivételes esetekben a hétfői és pénteki kutatónap lehetősége is kerüljön be az Utasításba. A KT véleménye szerint lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a heti munkaidőkeret 20-30-40 %-a adott esetben nem egész napként, hanem akár egy adott héten megbontva is kivehető legyen, mivel a jogszabály nem szigorúan naptári napokról, hanem munkaidő-kedvezményről rendelkezik.

 

Budapest, 2010. december 3.

 

A KT véleményének képviseletében:

Hegedűs István

KT elnöke

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2010. november 16-án benyújtott MOL Cafeteria szabályzat tervezetéről

  

  

  

  

A szabályzat tervezetének I-IV. pontja a szabályzat általános, elvi megalapozása, hiányoznak azonban a jogosultság, a jogosultak körének meghatározásai és a jogosultság megszűnésének esetei.

 

Az V-VII. pontok már konkrétumokról szólnak, ezek azonban nem szabályozzák átfogóan és mindenre kiterjedően a Cafeteria-elemekkel kapcsolatos teendőket. Véleményünk szerint a Cafeteria-szabályzat gyakorlati útmutatóként kell, hogy szolgáljon a következő kérdéseket illetően:

·        minden évben egy külön melléklet formájában kerüljön csatolásara az adott évben rendelkezésre álló keretösszeg meghatározása

·        a jogosultság és a jogosultság megszűnésének meghatározása

·        a kereten belül a választható elemek körének meghatározása

·        a Cafeteria-keretösszeg felhasználhatóságának időhatárai

·         a következő évre meghatározott Cafeteria-keretösszeg felhasználásról szóló munkavállalói nyilatkozat megtételének határideje

·        a Cafeteria-elemek közötti választás módjának meghatározása

·        a juttatások kifizetési ütemének meghatározása

·        a Cafeteria-összegek visszamenőleges igényelhetősége, visszafizetési esetek meghatározása

·        a szabályzatnak tartalmaznia kell melléklet formájában az egyes elemek megrendeléséhez szükséges nyilatkozatokat és a kapcsolódó összesítő táblázatokat

 

Véleményünk szerint a szabályzat felépítésének három alappillérre kell támaszkodnia:

• személyi hatály, tárgyi hatály, Cafeteria-rendszer leírása
• eljárási szabályok
• Cafeteria-elemek egyenkénti felsorolása és tartalmuk kifejtése

 

 

A VIII-IX. pontok gyakorlati tanácsokat tartalmaznak a juttatások kiválasztására vonatkozóan, de nem szólnak a folyamat részletes szabályozásáról. Véleményünk szerint az itt foglaltakat inkább érdemes lenne útmutatóként eljuttatni a Cafeteriára jogosult munkavállalókhoz, ezzel is megkönnyítve számukra a választást.

 

A X-XIII. pontok szólnak a választás és a nyilatkozat leadásának módjáról, azonban nem történt meg az itt szereplő szöveg aktualizálása a MOL viszonyaira.

 

A tervezet szövegével kapcsolatos konkrét megjegyzéseink:

• alapvető szerkesztési hiba a szabályzatban, hogy a számmal jelzett fő pontokat feleslegesen betűvel jelzett egyetlen alpont követi (még akkor is, ha a fő szövegben több alpontra történt utalás),
• a VI. pont első sorában a tervezet „magánszemély"-t említ, helyette vagy a MOL „közalkalmazottai" vagy „munkavállalói" kifejezést kellene szerepeltetni,
• A VI. pont 1. és 2. sorában szerepelnek a „fenti feltételek" kifejezés, illetve a „csoport" fogalom, amelyeket a tervezet ezt megelőzően nem határozott meg pontosan,
• A VI. pontban foglalt „csoportváltás" csak akkor értelmezhető, ha a tervezet ezt megelőzően tartalmazza a csoportok fogalmának pontos meghatározását és a csoportváltás lehetőségeinek ismertetését,
• A XII. pontban szerepel az „alapértelmezettként beállított juttatási csomag" kifejezés, amelyet előzőleg szintén nem magyarázott meg a tervezet,
• a XI. pontban véleményünk szerint nem szükséges szerepeltetni a közvetlen felettes vezetőt,
• a mellékletben előfordulnak logikátlanságok (az internet-utalvány ismertetésénél egyszerre történik utalás arra, hogy az felső összeghatár nélkül adómentesen igényelhető, szemben azzal, hogy mértéke havi legfeljebb ötezer Ft ), szerkesztési hibák (a 8. lap alján megkezdett mondat vége hiányzik).

 

2010. december 1.

 

A KT véleményének képviseletében:

Hegedűs István

KT elnöke

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának javaslata a 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet módosítására

  

  

  

A 2010. szeptember 7-ei KT ülésen a segédlevéltáros/levéltáros munkakörökre vonatkozó módosítási javaslatunkat egyeztettük. Az egyeztetés során azonban nem tértünk ki a főlevéltáros, illetve a restaurátor/könyvtáros/informatikus és egyéb levéltári munkakörökre, ugyanis ezeknél a munkaköröknél véleményünk szerint több egyeztetésre és információszerzésre lenne szükség. Így örömmel vennénk, ha a jogszabály-módosítás tervezetét a jogalkotási folyamat részeként megküldenék a Magyar Országos Levéltár részére, s a véleményezés során a MOL Közalkalmazotti Tanácsa is jobban előkészített véleményt adhatna közre.

 

A módosítási javaslat:

1. Az „E" fizetési besorolású és a 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet szerinti segédlevéltáros felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, de referensi feladatokat nem vagy csak részlegesen ellátó szakmai munkát végzőkből új munkakört kellene létre hozni. E munkakörben dolgozók a levéltári kezelőnél magasabb szintű szakmai munkafolyamatokban vennének részt, de önálló referensi munkát nem végeznének. Az új munkakör megnevezésére szerintünk megfelelő lenne a „levéltári asszisztens" kifejezés, azonban a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint ehhez a munkakörhöz már az „F" és a „G" fizetési besorolás tartozik, ezért vagy ezt a rendeletet is módosítani kellene, vagy egy új elnevezést kellene alkotni az új munkakörhöz.

2/A. Az „F" és a „H" fizetési besorolású „segédlevéltáros" munkakörbe a levéltárosi munkakör jellegének megfelelő főiskolai és egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők kerülnének, illetve a bolognai-rendszerben BA és MA végzettséggel rendelkezők. E munkakörben dolgozók önálló referensi munkát végeznének levéltárosi/főlevéltárosi felügyelettel. A főiskolai, illetve egyetemi szintű és a bolognai-rendszerben MA végzettséggel rendelkezők 3, illetve 2 éves szakmai gyakorlat után lépnének át a levéltárosi munkakörbe, míg a bolognai-rendszerben BA végzettséggel rendelkezők csak az MA végzettség megszerzése és 2 éves szakmai gyakorlat után lépnének át a levéltárosi munkakörbe.

2/B. Amennyiben a „levéltári asszisztens" munkakör az „F" és a „G" fizetési besorolásba fog maradni és a bolognai-rendszerben BA végzettséggel rendelkezők számára hozták létre, akkor a „segédlevéltáros" munkakörrel egyszinten lenne, referensi munkát végeznének levéltárosi/főlevéltárosi felügyelettel. Ebben a munkakörben dolgozók csak az MA végzettség megszerzése és 2 éves szakmai gyakorlat után lépnének át a levéltárosi munkakörbe.

 

Budapest, 2010. szeptember 10.

A KT véleményének képviseletében:

Hegedűs István

KT elnöke

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának Ügyrendje

I. Általános rendelkezések

1. Az Ügyrend az elfogadás napján lép hatályba és határozatlan ideig érvényes. Módosítására a Közalkalmazotti Tanács jogosult.

 

2. A Közalkalmazotti Tanács:

Neve: a Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsa (továbbiakban: KT)

Címe: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.

Postacíme: 1250 Budapest Postafiók 3.

 

3. Az Ügyrend a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (továbbiakban: Kjt.) vonatkozó paragrafusai alapján készült.

 

4. A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott KT gyakorolja. Az Ügyrend elsődleges célja, hogy kereteket és szabályokat biztosítson ahhoz, hogy a közalkalmazottak a KT közvetítésével megfelelő információk birtokában véleményt tudjanak nyilvánítani, illetve a törvényben biztosított esetekben az együttdöntési jogukat tudják gyakorolni a szociális és gazdasági érdekeiket érintő vezetői döntéseknél.

 

5. A KT tagjainak, tisztségviselőinek és póttagjainak névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza. A tagok névsorát tartalmazó mellékletben a KT személyi összetételében és a tisztségviselők megbízatásában bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.

 

II. A KT-, a KT-tagok-, a KT-tisztségviselők választásának és visszahívásának szabályai (Mt.43-58.§)

1. A KT megbízatása három évre szól.

 

2. Megszűnik a KT megbízatása:

a)      ha tagjainak száma több mint egyharmaddal csökken,

b)      ha visszahívják,

c)      ha a közalkalmazottak száma kétharmaddal csökken,

d)      a munkáltató összevonása, szétválása esetén,

e)      a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén,

f)        ha a megbízatás ideje lejár.

 

3. Ha a KT megbízatása a 2. a-d) pontjaiban felsorolt okok miatt szűnik meg, három hónapon belül rendkívüli új választást kell tartani.

 

4. A KT tagjainak megbízatása megszűnik:

a)      lemondással,

b)      visszahívással,

c)      cselekvőképességének elvesztésével,

d)      ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik,

e)      ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,

f)        a KT megszűnésével,

g)      a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével.

 

5. Ha a KT tagjának megbízatása a 4.f) pont kivételével bármilyen oknál fogva megszűnik, helyét a Mt-ben meghatározott szabályok szerint (55/A.§ (2.) a KT egy póttagja tölti be, a választási eredményeknek megfelelően. Póttag hiányában a KT tagjainak pótlására időközi választást lehet tartani.

 

6. A KT, illetve tanácstag visszahívására irányuló kezdeményezés írásban történik. A visszahívásról döntő szavazás kiírásához a közalkalmazottak harminc százalékának aláírása szükséges. Az aláírási íven fel kell tüntetni a kezdeményezés indokát.

 

7. A választás vagy visszahívás lebonyolítására a KT a közalkalmazottak közül legalább 3 fős választási bizottságot hoz létre, úgy, hogy abban a szakszervezet és a nem szervezett dolgozók is képviselve legyenek.

 

8. A választási bizottság feladata a jelölés és választás törvényes lebonyolítása. A választási bizottság saját tagjai közül elnököt választ. A bizottság mandátuma az eredményes választást követően az új KT alakuló üléséig tart.

 

9. A KT a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül. A KT első ülésén - tagjai közül - elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. A tanács első ülését az elnök megválasztásáig a választási bizottság elnöke vezeti. Az elnök, az elnökhelyettes és a titkár személyére a tanács tagjai tesznek javaslatot. A KT az elnökhelyettes és a titkár megválasztását későbbi ülésére halaszthatja.

 

10. Az elnök, az elnökhelyettes és a titkár megválasztása titkos szavazással történik, megválasztásukhoz az összes tanácstag több mint felének támogató szavazata kell.

 

11. Az elnök, az elnökhelyettes és a titkár tisztségéből történő visszahívását a tanács tagjai kezdeményezhetik. A visszahívás akkor eredményes, ha a tanács tagjainak legalább kétharmada erre szavazott.

III. A KT működésének szabályai

1. A KT üléseinek rendje

1. A KT üléseit havonta, az intézmény Bécsi kapu téri, Hess András téri és óbudai telephelyén egymást váltó rendszerben tartja.

 

2. A KT ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.

 

3. A KT üléseit az elnök, távollétében (vagy akadályoztatása esetén) helyettese hívja össze.

 

4. Rendkívüli ülést kell összehívni minden olyan esetben, ha

-        ezt a KT tagja,

-        a munkáltató,

-        a közalkalmazottak 20 %-a (aláírásával),

-        a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.

az ok megjelölésével írásban kezdeményezi.

 

5. A KT tagjait az ülés napirendjéről legalább öt nappal korábban kell értesíteni, a napirendi pontok írásos anyagait mellékelve.

Ez a szabály nem vonatkozik a rendkívüli ülésre.

 

6. A KT üléseit az elnök, távollétében helyettese vezeti. A tanácsülésen új napirendi pontot tárgyalni csak a tanács jelenlévő tagjai többségének akaratával lehet. A tanács napirendjére javaslatot a 4. pontban felsorolt személyek vagy testületek tehetnek.

 

7. A KT ülésein a tagok és - tanácskozási joggal - a meghívottak vesznek részt.

2. A határozatok rendje

1. A KT akkor határozatképes, ha ülésén a tagjainak legalább fele (3 fő) részt vesz. Ha a tanács ülése határozatképtelenség miatt elmarad, az ülést öt munkanapon belül újra össze kell hívni.

 

2. A KT határozatait általában szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ettől eltérően az ügyrend elfogadásához, vagy módosításához, illetve azokban az esetekben, ha a KT az együttdöntési jogát gyakorolja, a jelenlévő tanácstagok legalább kétharmadának támogató szavazata kell.

 

3. A KT döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással kell azonban dönteni az elnök, az elnökhelyettes és a titkár megválasztásáról, illetve visszahívásáról, valamint minden olyan esetben, ha a tagok kezdeményezése alapján a tanács ezt szótöbbséggel elrendeli.

3. A KT üléseinek dokumentálása

1. A KT üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amit az elnökön kívül két tag aláírásával hitelesít. A hitelesített emlékeztetőt az intézményi honlap extranet felületének „Közalkalmazotti Tanács" menüpontja alatt közzé kell tenni.

 

2. Ha a KT együttdöntési jogkörébe tartozó kérdést tárgyal, az ülésről jegyzőkönyvet (hangfelvételt) kell készíteni.

 

3. A KT határozatait, állásfoglalásait és nyilatkozatait minden esetben írásba kell foglalni.

 

4. A KT üléseiről készült dokumentumokat, írásos előterjesztéseket, a KT belső levelezését keletkezésük sorrendjében nyilvántartásba kell venni és legalább tizenöt évig meg kell őrizni.

 

5. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek bizalmasak. Azokat nyilvánosságra hozni, vagy a tanács tagjain kívül mások számára is hozzáférhetővé tenni csak a testület hozzájárulásával lehet.

 

IV. A KT jogosítványainak gyakorlása

1. A KT a törvényben illetve a Közalkalmazotti Szabályzatban biztosított jogosítványait általában a testületi ülésein gyakorolja. Véleményezési, együttdöntési jogainak gyakorlását nem ruházhatja át tagjára vagy tisztségviselőjére, ezért az együttdöntési joghoz kapcsolódó egyedi segélykérelmező ügyekben hozandó döntéshez is az elnök vagy helyettese kikéri a KT többi tagjának a véleményét elektronikus levél formájában.

A KT tagjainak biztosított munkajogi védelemmel kapcsolatos döntés esetében a KT jogainak gyakorlását ugyanígy nem ruházhatja át tagjára vagy tisztségviselőjére.

 

2. A KT a vélemény-nyilvánítási jogát oly módon gyakorolja, hogy a munkáltatói intézkedések illetve szabályzatok tervezetét a KT tagok önállóan vagy esetenként az elnök által felkért KT-tag véleményezi, majd a tervezetet a KT testületi ülésén megvitatja és határoz az egységes vélemény szövegéről.

 

V. A KT tagjainak és tisztségviselőinek jogai és kötelességei

1. A KT tagok jogai

1. A tag joga, hogy a tanács ülésein véleményét kifejtse, javaslatokat tegyen és részt vegyen a döntések, határozatok meghozatalában.

 

2. Joga van arra, hogy a többségi döntéstől eltérő álláspontjának jegyzőkönyvben történő rögzítését kérje, azonban a KT tagjainak a meghozott döntést egységesen kell képviselnie.

 

3. A tag, az ok megjelölésével kérheti a testület összehívását, illetve az általa fontosnak ítélt kérdés napirendre tűzését.

 

4. A tanács tagját megilletik mindazok az információk, amelyeket az Mt., a Kjt. és a Közalkalmazotti Szabályzat a tanács számára biztosít. A tagnak korlátlan betekintési joga van a KT dokumentumaiba, anyagaiba, beleértve a munkáltatótól kapott írásos előterjesztéseket, tájékoztató anyagokat is.

 

5. A tagnak joga van arra, hogy jogszabály, ügyrend vagy a Közalkalmazotti Szabályzat megállapodásainak megsértése esetén az ügy kivizsgálását kezdeményezze.

 

2. A KT tagok kötelessége

1. A KT tagjának kötelessége a közalkalmazottak véleményéről tájékozódni, azt a testület ülésén képviselni. A tanács határozatairól, tevékenységéről tájékoztatni a közalkalmazottakat.

 

2. A KT tagjának kötelessége a tanács ülésein rendszeresen részt venni, akadályoztatása esetén távolmaradását előre bejelenteni. A vállalt feladatokat, megbízatásokat végrehajtani.

 

3. A KT tagjának kötelessége a tudomására jutott információkat a jogszabályokban, megállapodásokban előírtaknak megfelelően kezelni és úgy felhasználni, hogy ezzel ne sértsen személyiségi jogokat vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekeit.

 

4. A KT tagjának kötelessége tájékoztatni a KT elnökét, ha körülményeiben olyan változás következik be, amely korlátozza a tanács munkájában a részvételét, illetve összeférhetetlen a tagsággal, így ha:

a)      munkáltatói jog gyakorlására válik jogosulttá,

b)      sztrájkban vesz részt,

c)      a munkáltató vagy vezetőjének közeli hozzátartozójává válik.

3. A KT elnökének (elnökhelyettesének) jogai és kötelességei

1. Az elnök köteles a tanácsot rendszeresen összehívni és ülésein elnökölni. Felelős az ülés megfelelő előkészítéséért, és gondoskodik az ülések dokumentálásáról.

 

2. Az elnök kötelessége a tanács törvényes és az ügyrendben meghatározott szabályok szerinti működtetése, tevékenységének koordinálása.

 

3. Az elnök joga a testület ülései között a tanács nevében eljárni, tájékozódni, intézkedni.

 

4. Az elnök megőrzi a KT működése során keletkezett dokumentumokat.

4. A KT titkárának kötelességei

1.      Vezeti a KT üléseinek jegyzőkönyveit,

2.      elkészíti az emlékeztetőket,

3.      írásba foglalja a KT határozatait

4.      egyetértésben az elnökkel gondoskodik az információk szétküldéséért

5.      felügyeli a KT elektronikus postacímét

6.      nyilvántartásba veszi a KT működése során keletkezett iratokat

7.      egyetértésben az elnökkel gondoskodik a közalkalmazottak tájékoztatásáról az intézményi honlapon keresztül.

VI. A KT képviselete és kapcsolatai

1. A képviselet általános szabályai

1. A KT általános képviseletét az elnök, távollétében az elnökhelyettes látja el.

 

2. A tanács meghatározott munkaterületeken állandó jelleggel egyes tagjait is felhatalmazhatja a KT képviseletével. Egyedi ügyekben az elnök is adhat eseti, vagy meghatározott időszakra szóló képviseleti megbízást a tagoknak.

 

3. Az elnök és a tagok felhatalmazása nem terjedhet ki a KT együttdöntési jogainak gyakorlására.

 

2. A KT kapcsolata a munkáltatóval

1. A munkáltatóval történő együttműködés tartalmát és formáit a "Közalkalmazotti Szabályzat" határozza meg.

 

3. A KT kapcsolata a közalkalmazottakkal

1. A KT döntése, illetve álláspontjának kialakítása előtt tájékozódik a közalkalmazottak, illetve azok érintett csoportjainak véleményéről. Elektronikus postacímet tart fenn.

 

2. A KT az évértékelő összmunkatársi értekezleten, és mandátumának lejárta előtt nyilvánosan beszámol tevékenységéről.

 

VII. A KT magatartása sztrájk esetén

1. A KT sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkkal kapcsolatban semleges magatartást köteles tanúsítani, azt nem ellenezheti és nem támogathatja.

 

2. A KT tagja, ha részt vesz a sztrájkban, ezt köteles a KT elnöknek bejelenteni, és a sztrájkban való részvétel idejére szünetel a közalkalmazotti tanácsi megbízatása.

 

3. Ha a KT tagok egyharmada részt vesz a sztrájkban, akkor a KT működését erre az időszakra fel kell függeszteni.

 

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsa az Ügyrendjét a 2010. augusztus 4-ei ülésén fogadta el.

 

 

                                                                                     Hegedűs István

                                                                                         KT elnök

 

1. sz. Melléklet:

A Közalkalmazotti Tanács névsora a 2010. Május 17-én megtartott választások eredménye alapján:

 

KT tagjai:		Megjegyzés
Hegedűs István	független jelölt
Sölch Miklós	független jelölt
Siklósné Kosztricz Anna	KKDSZ-tag
Soós Viktor Attila	KKDSZ által támogatott független jelölt
Kálniczkyné Katz Veronika	független jelölt
KT póttagjai:		Megjegyzés
Molnár Emese	független jelölt
Kovács Tamás	KKDSZ által támogatott független jelölt
Sárvári Ferenc	KKDSZ-tag

 

 

A Közalkalmazotti Tanács 2010. május 25-én megválasztott tisztségviselőinek névsora:

Név	Tisztség	Megjegyzés
Hegedűs István	elnök
Siklósné Kosztricz Anna	elnökhelyettes
Soós Viktor Attila	titkár

 

---

---

Lőrincz Ágnes

gazdasági igazgató

részére

  

  

  

Tisztelt Igazgató Asszony!

  

  

  

2010. augusztus 3-án elektronikusan eljuttattuk a Gazdasági hivatalhoz az üdülési csekkeket igénylő munkatársak listáját. A 2010. július 29-i személyes megbeszélésünkön Ön úgy tájékoztatott bennünket, hogy nincs akadálya annak, hogy az üdülési csekket igényelő munkatársak azt a kötelező szabadság előtt augusztus 6-án átvegyék. Kérjük, hogy az említett munkatársakat az átvétel helyéről és idejéről tájékoztatni szíveskedjék.

 

Budapest, 2010. augusztus 4.

 

Hegedűs István

KT elnöke

---

---

2010. július 19.

  

  

Tájékoztatás

  

A MOL új SZMSZ-ének módosított változatát 2010. július 9-én vitatta meg a KT. Az ülésre - a Bécsben tartózkodó - Sölch Miklós KT-tag is megküldte írásban a véleményét, amelyet a vita során szintén megtárgyalt a KT, s amellyel legnagyobb részt nem értett egyet. Így Sölch Miklós kérésére és a MOL Közalkalmazotti Tanácsa ügyrendjének megfelelően az alábbiakban közöljük Sölch Miklós KT-tag különvéleményét.

 

Vélemény

a Magyar Országos Levéltár új Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetéről

 

Az alábbi vélemény a MOL új SzMSz-ének a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába 2010. július 5-én felterjesztett változatához készült a MOL Közalkalmazotti Tanácsának 2010. július 9-i ülésére.

Koncepcionális problémák:

1. A SzMSz nem tesz lépéseket az összetartozó irategyüttesek egyesítése felé, hanem továbbra is fönntartja a szocializmusban politikai okokból kialakított 1944/45-ös időhatárt, sőt további megosztást hoz magával! Pl. egy 1867 óta folyamatosan működő minisztérium iratanyaga az új SzMSz szerint 3-4 osztályhoz és 3 igazgatósághoz tartozna, mivel külön előadója maradna az 1945 előtti és utáni anyagnak, a napjainkban keletkező iratanyaggal pedig további két osztály foglalkozna: a gyűjtőterületi és az elektronikus osztály.

2. A vezetési szintek és a vezetői munkakörök száma nő. Az eddigi rendszer szerint a főigazgató (főigazgató-helyettes, gazdasági igazgató) és a főosztályvezetők voltak vezető beosztásban, most igazgatók, osztály- és csoportvezetők is szerepelnek az új struktúrában. Miközben - a jún. 28-i értekezleten elhangzottak szerint - az igazgatók tulajdonképpen főosztályvezetői besorolásba kerülnének, csak az elnevezésük változna meg. A mellékletben szereplő ábrán ugyan nem látható, de a szövegből kitűnik, hogy minden igazgató mellett titkárság is dolgozna. Az osztályok száma 21-re nőne, pl. a főigazgatói titkárság is külön osztályként szerepel. Mindez a bürokrácia elképesztő méretű növekedését jelenti, mely a hivatal működését is nehezítheti.

3. A felvázolt struktúra aránytalan. Az iratőrző osztályok, igazgatóságok egy szinten állnának a munkájukat segítő más szervezeti egységekkel, számarányukat tekintve pedig még kisebbségbe is kerülnének. (Öt igazgatóságból csak kettő foglalkozna iratőrzéssel, az iratőrző osztályok száma pedig az összes osztálynak kevesebb mint a fele lenne.)

4. Az új SzMSz sebtében készült, kellő előkészítés nélkül, "íróasztal" mellett, az intézményben régóta szolgálatot teljesítő, a napi levéltárosi munkát végző munkatársak bevonása nélkül. A megvitatásra rendelkezésre álló néhány nap arra sem volt elegendő, hogy a munkatársak alaposan végiggondolják azt és kellően kiérlelt álláspontokat tudjanak megfogalmazni. Jól mutatja ezt a MOL honlapján a hozzászólások egy része és a felterjesztett anyagban előforduló gépelési vagy szerkesztési hibák sora. Miközben az SzMSz hosszú évekre befolyásolhatja az intézmény működését.

Néhány fontosabb észrevétel:

5. Az intézmény német neve évtizedek óta Ungarisches Staatsarchiv. Ez a hagyományos elnevezés akkor is fönntartandó, ha nem csak állami anyagot őrzünk az intézményben.

6. A közlevéltári alapfeladatok fölsorolása érthetetlen módon az iratkezelési szabályzatokkal kezdődik, mintha ez lenne az intézményben végzett legfontosabb munka. A feladatok felsorolásánál súlyozni kellene. Az "átselejtezés" szó torzszülemény, a levéltári szakszókincsben csak selejtezést használunk.

7. Ugyancsak furcsa a sorrend a MOL szervezeti felépítésében az igazgatóságok ill. osztályok felsorolásában. Érdekes módon a gyűjtőterületi osztály itt is előre kerül, míg a régebbi anyagot őrző osztályok hátrébb soroltattak. Nem éppen történeti anyagot őrző intézményhez illő struktúra!

8. "Az országos szerepet játszott családok" ügyetlen megfogalmazás.

9. A főigazgató feladat és hatásköreiben a w) alá kérem beszúrni a Közalkalmazotti Tanács után: "valamint a Munkavédelmi Bizottság" szövegrészt.

10. A főigazgató helyettesítési rendjéről szóló részbe javasolom belevenni, hogy a főigazgató vagy helyettese közül legalább az egyik munkaidőben mindenképpen tartózkodjon a hivatalban.

11. A MOL munkaköreinek felsorolása nem pontos ill. bizonyos munkakörökre (pl. kulturális menedzser és kulturális szervező) véleményem szerint nincs szükség, ezeket a munkákat levéltárosok is el tudják végezni. Javasolom továbbá, hogy kerüljön bele a szövegbe, hogy levéltáros végzettséggel bármilyen levéltáros munkakör megpályázható. (Ezt azért tartom szükségesnek, mert 2010. februárjában olyan levéltárosi állások kerültek meghirdetésre, melyekre levéltáros végzettséggel nem lehetett pályázni, a levéltár szakos végzettség a pályázati feltételek közül ki volt zárva!)

12. Mind a Gyűjtőterületi osztály, mind az Elektronikus iratok osztálya esetében fontosnak tartom az iratanyag referensével történő együttműködés hangsúlyozását az iratkezelési szabályzatok, selejtezési jegyzőkönyvek jóváhagyása ügyében.

13. Túl hangsúlyos szerepet kapott a Levéltári intézet és a Közönségkapcsolati igazgatóság az új struktúrában.

+1 3.10.d) A munkáltató döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményezteti a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. Nocsak, ez vajon mit jelent? Az SzMSz első, a 2010. június 28-i értekezlet elé terjesztett változatában ez a szövegrész még nem szerepelt!

Végül a legfontosabbnak azt gondolom, hogy bármilyen szervezeti struktúra csak akkor lesz életképes, ha a struktúrában dolgozó munkatársak megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek! Mivel az utóbbi években mindkét tekintetben jelentős mértékben romlott a helyzet, javasolom a trend megfordítását és az intézmény munkatársainak - az intézmény szolgálatában töltött idővel és a végzett munkával arányos - megbecsülését!

Bécs, 2010. július 8.

 

                                                                            Sölch Miklós

                                                                            KT tag

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2010. július 6-án benyújtott MOL Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetéről

  

  

  

A szervezeti struktúráról:

  

1.    A KT amellett, hogy elismeri, hogy az új SZMSZ előkészítése kapcsán a rendelkezésre álló idő és ráfordítható energia kevés volt a struktúra levéltár-szakmai alapokon történő, de a jelenlegi fizikai széttagoltságot is figyelembe vevő átalakítására. Azonban szeretnénk hangot adni azon véleményünknek, hogy mi továbbra is támogatjuk a június 25-ei véleményünkben említett, illetve a június 28-a előtti fórum-hozzászólásaikban dr. Rácz György és dr. Németh István főosztályvezetők által kifejtett elsődlegesen szakmai elveken alapuló és a funkciók szerinti új struktúra megvalósítását. Javasoljuk, hogy az újonnan felálló igazgatóságok közötti kommunikáció megindulásának valóban fontos része legyen a fentebb említett elveken alapuló struktúra létrehozásának témája. Valamint javasoljuk még, hogy az egyeztetés egy széleskörű, de az általános szakmai elveket ismerő/alkalmazó és nem az önös/partikuláris érdekek megvalósítására törekvő fórumon is történjen meg. Mindez azzal a céllal, hogy a távolabbi jövőben megvalósuló egyszerűbb telephelyi elrendezésű Magyar Országos Levéltár már egy hatékonyabb szervezettel rendelkező intézmény legyen.

 

2.    A KT véleménye szerint az új szervezeti felépítésben nem sikerült megalkotni intézményünk vezetői karának radikális átalakítása révén a kisebb költségű, de hatékony vezetőréteget, pedig ezt Főigazgató úr pályázata is célul tűzte ki, és az új kormány előzetes intézkedései alapján a következő évek várható intézményi költségvetési keretei is erre fogják kényszeríteni a Levéltárat.

 

A szervezeti és működési szabályzattervezet egyes pontjairól:

 

●      A II.7. pontban az 1995. évi XXXIX. tv. 34. § (2) bekezdésének megemlítése a végleges szövegváltozatban is véleményünk szerint hibás döntés. Ugyanis tájékozódtunk a kérdésben és eszerint az MNV Zrt. Dokumentumtárában nincs már elkészült privatizációs emlékeztető, 2008. január 1-je óta pedig nem kell készíteniük emlékeztetőket. Ráadásul, ha az MNV Zrt.-ben az elkövetkezendő iratanyag felmérések és iratátadás előkészítések kapcsán mégis előkerülnének az ÁPV Rt. által készített, de át nem adott emlékeztetők, akkor ezen iratok, mint maradandó értékű köziratok az Ltv. értelmében kerülnének utólagosan a Magyar Országos Levéltárba, nem pedig egy hatálytalan jogszabályi rendelkezés alapján.

 

●      Az V.3.10. d) pontot az alábbiak szerint javasoljuk újra fogalmazni: „A munkáltató döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményezteti a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására vonatkozó elképzeléseket."

 

Budapest, 2010. július 16.

 

A KT többségi véleményének képviseletében:

 

Hegedűs István

KT elnök

 

---

---

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának véleménye a 2010. június 21-én benyújtott MOL Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetéről

  

  

  

Először is szeretnénk leszögezni, a Közalkalmazotti Tanács nem tartja korrektnek, hogy az 1992. évi XXII. tv. 66. § (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő helyett, kevesebb mint 7 napos határidőt adott a szervezeti és működési szabályzattervezet szövegének véleményezésére a főigazgató. A helyzetet úgyis aggályosnak tartjuk, hogy tisztában vagyunk azzal, a szoros határidőt az okozza, hogy a felügyeleti szerv visszamenő hatállyal adta ki a MOL új alapító okiratát, ezért a Minisztériumhoz 2010. július 4-éig kell benyújtani az új szervezeti és működési szabályzatot. Ráadásul a szervezeti és működési szabályzattervezet teljességét még most sem ismerhettük meg, csak a fő szöveget és az 1. sz. mellékletet! Így a véleményünk nem lesz minden problémára kiterjedő és a gondokra inkább csak felhívja a figyelmet, de direkt megoldásokat nem feltétlen tud ajánlani is hozzá.

 

A tervezett szervezeti struktúra egészéről:

  

•1.    A MOL eddigi szervezeti felépítésének egyik fő hibája volt, hogy nem számolta fel az Országos Levéltárban és az Új Magyar Központi Levéltárban részben történettudományi okokra hivatkozva kialakított szervezeti egységeket. A másik problémát az jelentette, hogy az azonos levéltári munkafeladatokat (pl. kutatószolgálat, gyűjtőterületi munka) szétdarabolt szervezeti egységekben párhuzamosan, minimális kooperációval végezték. Az új szervezeti struktúrában megindult a régi szervezési elvek felszámolása, de sajnos csak csonka formában valósult meg. A mi véleményünk szerint is a Magyar Országos Levéltár szakmai munkáját segítené, ha már most az új SZMSZ tervezésénél az iratőrző osztályok nagyobb szervezeti egységbe (igazgatóságba) csoportosítását szervtipológiai alapon, illetve a köz- és magánirat elkülönülés alapján valósítanák meg. Valamint az alapfeladatok esetében is folytatni kellene a munkafolyamatok egy szervezeti egységbe való szervezését (pl. a gyűjtőterületi munkánál). Egyelőre a négy telephelyű intézményi elhelyezkedés miatt, az előbb említetteknél valószínűleg többet nem érdemes módosítani, azonban hosszútávon a MOL esetében is be kell következnie az egy telephelyre való költözésnek, amikor tovább folytatható lenne a levéltári elveknek megfelelő, racionális munkaszervezés megvalósítása.

 

•2.    A KT véleménye szerint aggályos az új szervezeti felépítésben, hogy a levéltár szakmai munkája azonos szintre kerül a levéltár működtetésért felelős háttérosztályokon folyó tevékenységekkel.

 

A szervezeti és működési szabályzattervezet egyes pontjairól:

 

•●      III.1.1.2. és III.1.2.2. A főigazgatói és a főigazgató-helyettesi feladatok és hatáskörök megosztás kapcsán úgy látjuk, hogy a főigazgató az intézmény működtetésének elvi döntéshozatali szintjét tartja meg magának, az ehhez kapcsolódó összes előkészítő-koordináló feladatot átadja a főigazgató-helyettesnek, aki ráadásul az összes igazgatóságot felügyeli. Így félő, hogy a magasabb vezetők közül senki nem tud majd kifejezetten a szakmai problémákkal foglalkozni, ezért úgy gondoljuk, hogy a MOL működését jobban segítené, ha az új struktúrában két főigazgató-helyettes (egy általános és egy szakmai) végezné a közvetlen irányítást a magasabb vezetői szinten. Másrészt javasoljuk még, hogy a főigazgató feladat- és hatásköri ismertetést egészítsék ki azzal, hogy „képviseli a Magyar Országos Levéltárat a hazai szakmai érdekképviseletekben, a központi államigazgatási szervek vezető tisztviselői és az állami főméltóságok előtt".

 

•●      III.2.1.2. g) Az igazgató(k) 120 napra történő osztályvezetőként való megbízatásnak elvi szintű fenntartását aggályosnak tartjuk, mivel az igazgatók szakmai-koordináló szerepe mellett operatív vezetői munkavégzésre nem marad munkaidejük, illetve ezen megoldás konzerválhatja azt az akut problémát, amikor ideiglenes vezetőkkel hosszútávon irányítanak szakmai osztályokat.

 

•●      III.2.1.1. és III.2.2.1. Javasoljuk a vezetői megbízás módjának ismertetése kapcsán a „jogszabályban meghatározott módon a főigazgató bíz meg" helyett a „jogszabályban meghatározott feltételek mellett a főigazgató pályázat útján, határozott időre bíz meg" szöveg kerüljön.

 

•●      III.3. A beosztott munkatársak között a 150/1992. Korm. rendelet szerinti munkakör felsorolásban szerepel a „Levéltári asszisztens" szakmai munkakör (F és G fizetési fokozat), amihez a „Levéltári gyakornok" munkakört párosították. Ez véleményünk szerint azért hibás, mert a MOL-ban dolgozó levéltári gyakornokok az esetek többségében a H fizetési kategóriába tartoznak, így a két munkakör összekapcsolása anakronisztikus.

 

•●      A IV. MOL szervezete fejezetben és majd a következő fejezetben is többször említik a „minőségbiztosítási szakember (levéltáros)" beosztást, de a hozzá kapcsolódó rövid ismertetés nem található meg sem ebben a fejezetben sem később.

 

•●      IV.1.2.3. A Központi iktató ismertetése kapcsán nem derül ki, hogy ki a vezetője, mindössze annyi biztos, hogy a Levéltári hivatal igazgatója felügyeli a tevékenységét, de ő az operatív jellegű vezetéssel nem foglalkozik.

 

•●      Támogatjuk az Információs iroda működésére vonatkozó IV.1.6.1. c) pontban megfogalmazottakat, azzal a fenntartással, hogy az Irodában, olyan munkatárs(ak)nak kell dolgoznia, akinek nagy a rálátása MOL működésére és az intézményben őrzött levéltári anyagra.

 

•●      IV.1.7.3. Az Informatikai osztály és az Elektronikus iratok osztálya munkájuk jellegéből adódóan a MOL-on belül egymásra utalva és egymással együttműködve fognak dolgozni, ezért nem tartjuk célszerűnek az Informatikai osztály beintegrálását a Gazdasági hivatalba. Ehelyett a az Informatikai osztály és az Elektronikus iratok osztályának együttműködését erősítő szervezeti módosításra lenne szükség.

 

•●      V.1.1. A vezetői értekezletek kapcsán aggályosnak tartjuk, hogy a KT elnöke az osztályvezetői értekezleten vehet részt. Ugyanis az 1992. évi XXXIII. tv. 16. §-ában, illetve az 1992. évi XXII. tv. 66. és 68. §-aiban megfogalmazott együttdöntési, véleményezési és tájékozódási joga érvényesítésekor a KT a munkáltatóval áll kapcsolatban. Másrészt az 1992. évi XXXIII. tv. 17. § (2) bekezdése szerint a KT és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban rendezendők és a MOL jelenleg is hatályban lévő Közalkalmazotti Szabályzatának VI.3. pontja szerint „A munkáltató és a KT együttműködésének formái az intézményben az írásos tájékoztatáson kívül: a közvetlen és rendszeres konzultációk, a másik fél meghívására részvétel a főigazgatói és főosztályvezetői értekezleteken és a KT ülésein." S mivel az akkori hatályos SZMSZ-ek szerint a főosztályvezetői értekezleteket is a főigazgató hívta össze és tartotta meg, ezért azzal, hogy a KT elnökét a főosztályvezetői értekezleten résztvevők között említették meg az SZMSZ-ekben, ezzel biztosította a munkáltató a jogszabályokban és a közalkalmazotti szabályzatban megfogalmazott jogokat a KT számára. Így véleményünk szerint az igazgatói értekezlet lenne inkább az a vezetői értekezlet, amelyen a KT elnöke rendszeresen részt vehetne, bár amiatt, hogy ezen értekezletet a főigazgató-helyettes hívja össze és tartja meg még ebben az esetben sem felelt meg a tökéletesen a munkáltató a fentebb említett jogszabályoknak és a közalkalmazotti szabályzatunknak. Ezen kívül javasoljuk, hogy a megtartott főigazgatói és igazgatói értekezletekről a dolgozók jobb tájékoztatása érdekében minden alkalommal készüljön rövid összefoglaló, amit helyezzenek el a MOL honlapjának külső személyek által nem megismerhető extranetes felületére az "Utasítások, tájékoztatók" menüpont alá. S ezt rögzítsék az V.1.1.1. e) és V.1.1.2. c) pontokban.

 

•●      V.1.3.1. Az Intézményi Tudományos Tanács leírásához javasolunk egy újabb d) pontot beszúrni az alábbi szöveggel „ A Tanács üléséről emlékeztető készül, amelyről egy rövid tájékoztatót elhelyeznek a MOL honlapjának külső személyek által nem megismerhető extranetes felületére az "Utasítások, tájékoztatók" menüpont alá."

 

•●      V.3.1. a) pontot az alábbiak szerint javasoljuk újra fogalmazni: „A MOL SZMSZ-ét - a közalkalmazottak értekezletén szóban elhangzottak és a MOL honlapjának erre kijelölt felületén megjelent vélemények figyelembevételével - a főigazgató előterjesztésére a kultúráért felelős miniszter hagyja jóvá."

 

Téves jogszabályi hivatkozások:

•1.    A II.7. pontban említett 1995. évi XXXIX. tv. 34. § (2) bekezdését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2007. szeptember 25-től hatályon kívül helyezte, az 1995. évi XXXIX. tv.-t egészében a 2007. évi CVI. tv. 58. § (2) bekezdés i) pontja helyezte hatályon kívül 2008. január 1-től. Ráadásul az MNV Zrt.-re vonatkozó 2007. évi CVI. tv.-ben már nincs említés a privatizációs emlékeztetők MOL-nak történő átadásáról.

•2.    Az V.2.8. a) pont b) alpontjában említett 1995. évi LXV. tv.-t a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. tv. 41. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. április 1-től.

 

Szerkesztési hibák:

•1.    A II.3. pontban szereplő szakfeladati felsorolással szinkronba kellene hozni a II.5. pontban ismertetett szakfeladatok mutatóinak felsorolását a könyvtári és levéltári szakfeladatok felcserélésével.

•2.    A III.1.1.2.-nél két a) pont van.

•3.    A IV. MOL szervezete fejezetben az igazgatóságoknál feltehetőleg szerkesztési hiba történt, ha „A szervezeti egység munkatársai" kezdetű mondatban a főlevéltáros, levéltáros munkakör az igazgatóra vonatkozik, hiszen abból igazgatóságonként egy van így felesleges a többes szám alkalmazása.

 

Budapest, 2010. június 25.

 

A KT többségi véleményének képviseletében:

Hegedűs István

KT elnök

---

---

 2010.05.26.

Emlékeztető a Közalkalmazotti Tanács alakuló üléséről

2010. május 25.

Helyszín: Budapest, Hess András tér, 60-as terem.

Időpont: 2010. május 25. 9.00 óra

A Közalkalmazotti Tanács-választások Választási Bizottságának elnöke Dr. Mikó Zsuzsanna köszöntette a megválasztott és jelen lévő Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: KT) tagokat:

Kálniczkyné Katz Veronika

Siklósné Kosztricz Anna

Hegedűs István

Soós Viktor Attila

A KT alakuló ülése.

A KT tagjai megbeszélték Sölch Miklóssal történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás formáját, mivel Sölch Miklós 2010. augusztusáig Bécsben tartózkodik.

A KT megválasztotta tisztségviselőit:

Elnök személyére két javaslat érkezett - Hegedűs István és Sölch Miklós -, akik közül a KT tagjai titkos szavazással Hegedűs Istvánt választották elnöknek. A KT elnök-helyettesének Siklósné Kosztricz Annát, a KT titkárának Soós Viktor Attilát választották meg.

A KT levelet fogalmazott meg és küldött el Reisz T. Csaba főigazgató úrnak, amelyben beszámolt megalakulásáról és időpontot kért egy bemutatkozó látogatás megtételére.

A KT meghatározta üléseinek rendjét, és az ülésekről készült emlékeztetők közreadásának szabályát:

            - ülések helyszíne: a MOL három telephelyén (Bécsi kapu téri, Hess András téri, óbudai,) egymást váltó rendszerben.

            - ülések időpontja: szükség szerint, de minimum havonta egy alkalommal.

            - az összes KT tag hozzájárulásával az ülésekről készült emlékeztető felkerül az intézmény honlapjára és minden dolgozónak elküldi a KT titkára e-mailben.

A KT döntött arról, hogy alakuló üléséről kör-e-mailben, és a Magyar Országos Levéltár honlapjának Extranet/Közalkalmazotti Tanács felületén tájékoztatja a munkatársakat.

A KT soron következő ülését 2010. június 4-én pénteken 9.00 órakor tartja Óbudán.

Budapest, 2010. május 25.

Az emlékeztetőt készítette: Soós Viktor Attila, a KT titkára

Hitelesítette: Siklósné Kosztricz Anna, Hegedűs István

 

---

---

 2010.05.18.

Jegyzőkönyv

Készült a Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának választásán. A szavazóurnák felbontására 2010. május 17-én 13.12-kor került sor az intézmény Hess András téri 168-as szobájában a választási bizottság minden tagjának jelenlétében. A szavazás az intézmény Bécsi kapu téri épületének IV. emelet 73-as, Hess András téri épületének 60-as termében, Lángliliom utcai épületének 120-as szobájában zajlott. A választási bizottság megállapítása szerint a szavazásra jogosult közalkalmazottak száma 226 fő volt.

A leadott szavazólapok száma 163, a jelöltekre adott szavazatok száma 659 volt.

A jelölt neve	Jelölő szakszervezet	Szavazatok száma	Az érvényes szavazatok százalékában
Hegedűs István	független jelölt	105	64%
Kálniczkyné Katz Veronika	független jelölt	81	50%
Kovács Tamás	KKDSZ	62	38%
Molnár Emese	független jelölt	71	44%
Sárvári Ferenc	KKDSZ	59	36%
Siklósné Kosztricz Anna	KKDSZ	94	58%
Soós Viktor	KKDSZ	86	53%
Sölch Miklós	független jelölt	101	62%

 A megválasztott tanácstagok:

Hegedűs István János

Sölch Miklós

Siklósné Kosztricz Anna

Soós Viktor

Kálniczkyné Katz Veronika

A választás tehát eredményes volt.

A megválasztott póttagok:

Molnár Emese

Kovács Tamás

Sárvári Ferenc

Az egyes szakszervetek jelöltjeire leadott szavazatok száma összesen:

KKDSZ – 301 szavazat, 46 %

A nem szakszervezeti jelöltekre összesen 258 szavazatot adtak le.

A jelöltállítással a szavazás lebonyolításával és általában a választással kapcsolatban észrevétel, kifogás, panasz nem érkezett a választási bizottsághoz.

Budapest, 2010. május 17.

                                              Garadnai Zoltán                       Mikó Zsuzsanna                      Vass Gergely
                                                                                        a választási bizottság elnöke

                                       Péntekné Unghváry Mária              Kurecskó Mihály                     Simon István

 

---

---

 2010.05.12.

Tisztelt Kollégák!

A Közalkalmazotti Tanács-választások Választási Bizottsága 2010. április 26-i ülésén meghatározta a választások lebonyolításának módját. A bizottság döntése értelmében a szavazásra 3 helyen, a Bécsi kapu téri épületben a IV. emelt 73-as szobában, a Hess András téri épületben a földszint 60-as teremben és az Óbudai épületben a kis tanácsteremben lesz mód. Az Úri utcai épületben dolgozók a Hess András téren szavazhatnak. Kérek minden kollégát, hogy lehetőleg abban az épületben adja le szavazatát, amelyben dolgozik. A választás időpontja: 2010. május 17. 9.00 - 12.00. A választás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak egyszerű többsége (50 % + 1 fő) részt vesz a szavazáson. A KT megválasztott tagjának tekintendők, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 %-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az 1992. évi XXII. tv. 51. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Országos Levéltárnál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Amennyiben a jelöltek nem érték el az érvényes szavazatok 30 %-át, akkor 30 napon belül megismételt választást kell kiírni az üresen maradt helyekre (azok a jelöltek, akik a 30 %-ot elérték megválasztottnak tekintendők). Azok a jelöltek, akik a Közalkalmazotti Tanácsba nem kerültek be, de megkapták a szavazatok legalább 20 %-át, póttagnak tekintendők. A választási bizottság felkérte a jelölteket, hogy pár sorban ismertessék munkájukat, beosztásukat. A választási bizottsághoz eljuttattott bemutatkozó írások, a nevekre kattintva érhetők el.

Végezetül az alábbiakban ismételten közzéteszem a jelöltek névjegyzékét:

Hegedűs István János (egyéni)

Kálniczkyné Katz Veronika (egyéni)

Kovács Tamás (KKDSZ)

Molnár Emese (egyéni)

Sárvári Ferenc (KKDSZ)

Siklósné Kosztricz Anna (KKDSZ)

Soós Viktor (KKDSZ)

Sölch Miklós (egyéni)

Budapest, 2010. május 11.

Dr. Mikó Zsuzsanna

 

---

---

2010.04.02

Tisztelt Kollégák!


2010-ben a Közalkalmazotti Tanács tagjainak lemondása miatt szükséges a Közalkalmazotti Tanács tagjainak megválasztására új választás kiírása.

A Közalkalmazotti Tanács elnöke felkérte a választási bizottságban való közreműködésre a következő munkatársakat:

Garadnai Zoltán

Vass Gergely

Kurecskó Mihály

Simon István

Mikó Zsuzsanna

Péntekné Unghváry Mária

A kollégák a felkérést elfogadták és 2010. március 19-én a választási bizottság megtartotta alakuló ülését. Az ülés a bizottság elnökének Mikó Zsuzsannát választotta. A bizottság a választások időpontját 2010. május 17-ére tűzte ki. A Közalkalmazotti Tanács jogállására és a választás lebonyolítására irányadó jogszabályok: 1992. évi XXII. tv. 42-70. §-a, 1992. évi XXXIII. tv. 14-19. §-a, 48/2005. (III. 23.) korm. rend. A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának választásán 5 tag + 2 póttag megválasztására kerül sor. A választáson részt venni jogosult minden közalkalmazott, függetlenül attól, hogy teljes- vagy részmunkaidős, illetve nyugdíjas.

A választás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak egyszerű többsége (50%+1 fő) részt vesz a választáson. Ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni azt a jogosultat aki:

1. keresőképtelen beteg
2. gyermekgondozási, szülési, vagy hozzátartozói ápoláson, szabadságon van
3. katonai, vagy polgári szolgálatát tölti
4. tartósan – egy hetet meghaladóan – kiküldetésben van.

Jelöltet állíthat:

1. a szakszervezet – saját tagjai közül
2. a munkavállalók tíz százaléka (23 fő)

A jelölteknek nyilatkozatot kell aláírni arról, hogy a jelölést elfogadják. Csak a legalább 6 hónap munkaviszonnyal rendelkező személy választható a tanács tagjának. A választási bizottság tagjai nem jelölhetők. A jelöléseket legkésőbb 2010. április 23-ig kérem eljuttatni a választási bizottság tagjaihoz. A választási bizottság kéri a jelölteket, hogy a választás megkönnyítése érdekében életrajzukat és fényképüket is juttassák el a választási bizottsághoz.

A választásra jogosultak névjegyzéke a jogosultság ellenőrzése érdekében hozzáférhető a Bécsi kapu téren Kurecskó Mihály vagy Péntekné dr. Unghváry Mária választási bizottsági tagnál, a Hess András téren az V. osztály titkárságán és az óbudai épületben Garadnai Zoltán titkárságán.

A választási bizottság 2010. április 26-i ülését követően a jelöltek nevét közzétesszük a belső hálózaton. Ezt követően a választási bizottságnál lehet észrevételt tenni a jelöltek esetleges összeférhetetlenségére vonatkozóan.

Az  aláírásgyűjtő ív itt letölthető

Mikó Zsuzsanna

 

---

---

 Tisztelt Kolléganők/Kollégák!

Mint már ismeretes, a jelenlegi Közlakalmazotti Tanács április 30-ával  befejezi működését, így jogszabályi rendelkezés értelmében, új KT választást kell az intézményben tartani.A választási bizottságba a szakszervezet is delegálhat tagot.

  A Mt. 49. § alapján a KT kéri fel a választási bizottság tagjait.. A    bizottság első ülésének megszervezésére Kurcskó Mihály kollégát kértem fel. 
Mindezek alapján tisztelettel felkérem az alábbiakban említett kollégákat, hogy a KT választás munkájában vegyenek részt:

A KT Vlasztási  Bizottság Tagjai tehát:

Garadnai Zoltán

Kurecskó Mihály

Mikó Zsuzsanna

Péntekné Unghváry Mária

Simon István

Vass Gergely

 A felkért bizottsági tagoknak előre is köszönjük munkájukat.

Czikkely Erika

 

---

---

 Tisztelt Kollégák!

 Igen sok munkatársunk jelezte, hogy a "szuperbruttósítás" miatt kevesebb munkabért kaptak az általánosnál. A KT, megkérdezte a legilletékesebbet, a Gazdasági Igazgató Asszonyt, aki készségesen és közérthetően tájékoztatott minket az ügyben.

Csatoljuk Lőrincz Ágnes igazgató asszony KT-nak adott válaszát: 

  "A bruttósítással és a nettó bérekkel kapcsolatban tájékoztatlak, hogy az adójóváírás igénybevétéről valamennyi munkavállalót megnyilatkoztattuk. Abban az esetben, ha a dolgozó bizonytalan volt a jövedelmét ( éves ) érintően, úgy nem kérte annak figyelembevételét. Ez az összeg természetesen befolyásol(hat)ja a nettó járandóság összegét, annál is inkább, mivel a 2009. évre és 2010. évre figyelembe vehető adójóváírás változott, + 6 e Ft összeggel.
A másik az egyszeri bérkiegészítés összege ( ennek kifizetésére január havi járandósággal együtt került sor ), ami miatt szintén eltérés lehet a két hónap nettó kifizetése között.
Általánosságban nem tudunk a felvetett problémával foglalkozni, és a kérdésben segíteni, de bármelyik munkatársnak problémája van, úgy a kolléganő segít az adatok értelmezésében, hiszen előfordulhat, hogy óvatosságból nem kérte valaki az adójóváírást, és ezért kevesebb a nettó fizetése. Az adójóváírás igénybevételével ez a különbözet korrigálható."

 

---

---

Tisztelt Munkatársak!

Kedves Kollégák!

 A Közalkalmazotti Tanács három tagja (Czikkelyné Nagy Erika, Kalmár János, Laczlavik György) április 30-i hatállyal lemond mandátumáról, így – ügyrendünk és a Mt. 55. § 1. bekezdés pontja szerint – a Közalkalmazotti Tanács jelenlegi felállásában megszűnik.

Indokaink:

A KT tagjai közötti szakmai ellentétek, az egyéni és a kollektív érdekek érvényesítése tekintetében meglévő folyamatos nézeteltérések, már régóta nehezítették a munkát. Mostanra az egységes érdekképviselet megvalósíthatatlanná vált, a belső harcok nagyon sok energiánkat felemésztették.

Munkaleterheltségünk miatt az elmúlt két esztendő során nem volt lehetőségünk kihasználni a számunkra jogszabályilag biztosított munkaidő-kedvezményt (Mt. 62. § 2. bekezdés). Az érdekképviselet rendkívül sok egyeztetéssel, információgyűjtéssel járó feladatához nyilvánvalóan sokkal több szabad kapacitásra lett volna szükségünk.

Az új KT választások lebonyolítására (Mt. 49. § 1. bekezdés) választási bizottságot kérünk fel. Reméljük, a következő KT szerencsésebben és hatékonyabban tud majd együttműködni.

 

---

---

2010. február 8.-i Főigazgatói megbeszélés a KT-vel

A Közalkalmazotti Tanács kezdeményezésére Főigazgató úr leült velünk áttekinteni a kollégákat leginkább érintő, foglalkoztató kérdéseket. A megbeszélést, igen eredményesnek értékelhetjük. Az érintett témák a következők voltak:

1. Képzések
2.     Segédlevéltáros képzés 11 fő beiskolázási támogatása
   1.     Nyelvoktatásban résztvevők intézményi támogatása. (14 fő)
   2.     Egyéb képzések támogatása (2 fő)
3. Nyugdíjas kollégák határozott idejű szerződéses alkalmazása
4. Bevételek, működtetési költségek, intézményi finanszírozási lehetőségek kérdése
5. Munkakörök tömbösítése (ügyviteli alkalmazottaknál), és az ebből eredő bérjellegű megtakarítások visszaforgatása
6. A munkatársak megtartásának fontossága
8. Cafeteria :
9.   Előreláthatólag a második negyedév végére realizálódhat, de akkor/akkortól a teljes évi keretet reményeink szerint megkapjuk. Előzetes, egyénenkénti igényfelmérés alapján, konkrét keretösszegből lesz megválasztható a Cafeteria típusa. A lehetőségek: üdülési csekk, bérlettámogatás, meleg étkezési jegy, iskolarendszerű és iskolakezdési támogatás, internet hozzájárulás. - az összeghatárig, akár többféle típus választása is lehetséges.

 

---

---

KT-Hírek

MINDEN KEDVES KOLLÉGÁNKNAK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS!!

A 2010-es esztendőben is igyekezni fogunk a lehető legjobban képviselni a munkatársaink érdekeit. Továbbra is nagyon szívesen fogadjuk észrevételeiteket, javaslataitokat.  (czikkelyne.nagy.erika@mol.gov.hu, laczlavik.gyorgy@mol.gov.hu) A közérdekű, érdekképviseletünkkel  kapcsolatos információkat megtaláljátok itt, az Extranet//Közalkalmazotti Tanács felületen.

 

---

---

 2009. április 15.

A Magyar Országos Levéltár Közalkalmazotti Tanácsának működésére vonatkozó általános tájékoztató:  

A jelenlegi ciklus (2008-2011) első KT-ja a 2008. május 13-án megtartott intézményi tagválasztás után állt fel. Az akkor megválasztott elnök, Szűcs István munkaviszonya azonban megszűnt, így a KT tagjai sorát új taggal (Kaszás Marianne) erősítettük. Az új KT 2008. szeptember 3-i tisztújító értekezletén, titkos szavazással döntöttünk az elnöki, az elnökhelyettesi és a titkári megbízatásról. A ma is érvényes tisztségek a következő módon alakultak:

Czikkelyné Nagy Erika KT elnök

Laczlavik György KT elnökhelyettes

Jakos Péterné KT titkár

Kalmár János KT tanácstag

Kaszás Marianne KT tanácstag

A KT jogkörét, a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: MT.) és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (továbbiakban: Kjt.) ide vonatkozó paragrafusai szabályozzák. A jogszabályok alapján készítettük el ügyrendünket, és írtuk alá  az intézmény vezetésével közösen a Közalkalmazotti Szabályzatot is. A KT működésével kapcsolatos dokumentumok, a Beszterce, Közalkalmazotti Tanács nevezetű könyvtárában mindenki számára hozzáférhetők.

A KT kéri a MOL munkatársait,  hogy gondjaikkal, javaslataikkal – amennyiben azok a KT hatáskörébe tartoznak – írásban keressenek meg minket. Minden beérkezett levélre válaszolunk. E-mail cím: KT@mol.gov.hu

Köszönettel:

Czikkelyné Nagy Erika
elnök