Jelenlegi hely

2006

Jelentés
a levéltári szakfelügyelet 2006. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól

 

 

A levéltári szakfelügyelet 2006 folyamán az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogelődje által jóváhagyott, a levéltáraknak és fenntartóiknak előzetesen megküldött munkaprogramban szereplő feladatokat végezte. Ezek a következők voltak:

A közlevéltárakban:

        A 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 21. §-ában előírt raktárminősítés előkészületeinek ellenőrzése, majd közreműködés a minősítés elvégzésében azoknál a levéltáraknál, ahol ennek feltételei biztosítottak voltak.

        Az egységes számítógépes nyilvántartási program alkalmazásával kapcsolatos előírások teljesítésének megvizsgálása.

        A levéltári selejtezések felülvizsgálata.

(A KSH Levéltára esetében bekövetkezett bizonytalanság miatt ebben az intézményben elmaradt az ellenőrzés.)

Meghatározott nyilvános magánlevéltárakban:

        A személyi, elhelyezési és technikai feltételek milyenségének vizsgálata.

        A levéltári nyilvántartások meglétének ellenőrzése.

        A levéltári törvény 34/C Ő-a alapján 2005-ben biztosított költségvetési támogatás felhasználásának áttekintése.

(2006-ban azokat az intézményeket vizsgáltuk, amelyekben 2005 folyamán erre nem került sor, vagyis: Mindszenty Levéltár, Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyei Levéltár, Győri Egyházmegyei Levéltár, Szeged–Csanádi Püspöki Levéltár, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Görög Katolikus Püspöki Levéltár, Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor Levéltára, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltára, Baranyai Református Egyházmegye Levéltára, Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Levéltára, Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltára, Soproni Evangélikus Egyházközség Levéltára, Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség Levéltára, Baptista Levéltár, Budai Szerb Ortodox Egyházmegyei Levéltár. –– Dr. Kisasszondy Éva szakfelügyelő asszony elvégezte a ter­vezett ellenőrzést a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban és a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltárban is, de betegsége miatt a jelentéseket nem tudta elkészíteni. A pótlásra 2007 második negyedévben kerülhet sor.)

Valamennyi meglátogatott levéltárban ellenőriztük az ingyenes múzeumi belépők kezelését. (Említésre méltó szabálytalanságot nem tapasztaltunk.)

A minisztérium által elrendelt külön vizsgálatot végeztünk:

        a Hadtörténelmi Levéltárban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban; mindkét intézményben a működési feltételeket tekintette át három-három szakfelügyelő (Cseh Gergő Bendegúz, dr. Haraszti Viktor és dr. Radics Kálmán, ill. Sárközi János, dr. Koroknai Ákos és dr. Ódor Imre);

        a Kisgazda Levéltárban; itt szintén a működési feltételeket vizsgálta meg dr. Kisasszondy Éva szakfelügyelő.

Vezető szakfelügyelői látogatás volt hat közlevéltárban és három nyilvános magánlevéltárban. Ezek közül a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Vác Város Levéltára, a Kisgazda Levéltár, a Szeged–Csanádi Püspöki Levéltár és a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára esetében a fenntartó képviselőjével külön megbeszélés is létrejött.

Az év során három alkalommal tartottunk szakfelügyelői értekezletet feladataink és tapasztalataink áttekintése céljából.

2006-ban egy változás történt a szakfelügyelői karban: a másirányú feladatai miatt március 31-el lemondott Horváth J. András helyett dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója kapott szakfelügyelői megbízatást.

Az egyes levéltárakban végzett ellenőrzésekről készült jelentéseket észrevételezésre megkapták az intézményvezetők, majd –– az észrevételekkel együtt –– a fenntartók. Tapasztalatainkat a munkaprogramban szereplő feladatok szerint összegzem az alábbiakban.

I. Közlevéltárak

1.   Raktárminősítés

A minősítést az Állományvédelmi Ajánlásban megadott szempontrendszer szerint kellett végezni. Az említett rendelet 21. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az elvégzett minősítés alapján ez szükségessé válik, a közlevéltár fenntartója a raktározási kapacitás bővítésére, a tárolásra alkalmatlannak minősített raktárak kiváltására, illetve a tárolási körülmények javítására vonatkozóan egy éven belül intézkedési tervet készít, s azt tájékoztatásul megküldi a minisztérium illetékes szervezeti egységének.

A minősítési munkát nehezítette, hogy sok intézmény csak megkésve kezdhette meg a raktári klíma mérését, mert nem voltak ehhez eszközei. A Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé a műszerek beszerzését 2006 második felében.

Az év folyamán 13 közlevéltárban befejeződött, négyben megkezdődött a konkrét raktár­minősí­tési eljárás. Utóbbiak több telephelyen működő intézmények, és egyes telephelyeiken –– a klímamérések későbbi megkezdése miatt –– csak 2007-ben végezhető el a levéltár és a szakfelügyelő közös minősítési munkája. Utóbbi intézmények a következők:

        Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltár: A miskolci két telephely (Fazekas utca, Baross utca) valamennyi raktára jelenlegi állapotában alkalmatlan levéltári anyag tárolására. A sátoraljaújhelyi és a mezőcsáti fióklevéltárak minősítése 2007 első felében lehetséges.

        Pest Megyei Levéltár: A központi épület légkondicionált raktárai megfelelőek, de mérsékelni kell a megvilágítást. Szabad férőhely csak akkor lesz, ha az üres raktárszárnyat beállványozzák. A nagykőrösi fióklevéltárban 2007 végén végezhető el a minősítés.

        Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára: A Ferenciek terén található pinceraktár alkalmatlannak minősült. A Maglódi úti telephely raktárainak minősítése 2007 közepén végezhető el.

        Semmelweis Egyetem Levéltára: A Testnevelési és Sporttudományi Kari részleg két raktára alkalmatlan levéltári anyag tárolására. A levéltári központban 2007 első felében esedékes a minősítés.

E levéltárakban átfogó helyzetképet csak valamennyi raktár minősítésének elvégzése után le­het adni, akkor lesz megítélhető a raktári befogadóképesség állapota is.

Az alábbiakban áttekintem azoknak a levéltáraknak a helyzetét, amelyek összes raktárában, tehát teljeskörűen megvalósult a minősítés:

        Budapest Főváros Levéltára: Köszönhetően az új beruházásként elkészült, korszerűen berendezett épületnek, a raktárak optimális feltételeket nyújtanak a levéltári anyag számára. Egyedül a speciális anyagok tárolásában van eltérés az optimális paraméterekhez képest.

        Bács–Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára: Az intézménynek optimális raktára nincs. A még elfogadható, de a hőmérséklet és a páratartalom vonatkozásában „javítandó” raktárak kategóriájába tartozik a Kecskemét Klapka utcai központ raktárainak zöme és a kiskunhalasi összes raktár, valamint az egyik kiskunfélegyházi raktár. Csak szükségmegoldásként fogadható el a Kecskemét Kossuth téri raktárak többsége, az I. számú külső és a kiskunfélegyházi másik raktár. Egyértelműen alkalmatlannak, ezért mielőbb kiváltandónak kellett minősíteni Kecskeméten a Klapka utcai padlásraktárakat, a Kossuth téri pinceraktárakat és a személyzet nélküli, fűtetlen, elhanyagolt jakabszállási telephelyet. A levéltár egyáltalán nem rendelkezik üres férőhellyel, holott iratátvételi hátraléka rendkívül nagy, mintegy 10.000 iratfolyóméter. Ilyen körülmények között mihamarabb átfogó megoldást kell találni az intézmény súlyos gondjaira. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Békés Megyei Levéltár: A raktárak döntő többsége csak szükségmegoldásként fogadható el, a gyulavári raktár pedig alkalmatlan irattárolásra. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Fejér Megyei Levéltár: Valamennyi raktár olyan épületben található, amelyet ideiglenesen addig használ az intézmény, míg a már folyamatban lévő levéltári beruházás el nem készül. A jelenlegi ideiglenes raktárak mind csak szükségmegoldásként fogadhatóak el, remélhetően ez a helyzet az új épület belépésével gyökeresen megváltozik.

        Heves Megyei Levéltár: A jelenlegi körülmények között (kedvezőtlen klímaadottságok) valamennyi raktár csak szükségmegoldásként fogadható el. Megfelelő férőhely sincs az intézményben. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Levéltár: Az intézmény mindkét raktára még elfogadható minősítést kapott, azonban szükséges a klímaviszonyok javítása. A rendelkezésre álló üres raktári férőhely viszonylag hosszú időre biztosítja az iratátvételi kötelezettség teljesítését.

        Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára: A nyíregyházi központ raktárai a jelenlegi klímakörülmények között csak szükségmegoldásként fogadhatóak el, mert jelentős a páratartalom ingadozása. A varjúlaposi telephelyek raktárai a fűtetlenség miatt alkalmatlanok levéltári anyag tárolására, pedig a fűtésrendszer rendelkezésre áll, csak a pénzhiány miatt nem használják. A pinceraktárt mielőbb fel kellene számolni. Nincs szabad raktári kapacitás. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára: Valamennyi raktár csak szükségmegoldásként fogadható el, alapvetően a klímaingadozás nagysága miatt. Szabad férőhely e raktárakban is alig van. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Zala Megyei Levéltár: A Balaton úti raktárak még elfogadhatónak minősülnek. Ezekben –– az iratátvételi hátralékhoz képest –– rendkívül csekély a szabad raktári kapacitás. A Széchenyi téri épület raktárai a jelenlegi körülmények között csak szükségmegoldásként fogadhatóak el. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Hadtörténelmi Levéltár: A raktárak jelenleg két minősítési kategóriába tartoznak. A földszinti és az I–II. emeleti iratraktárak a nem megfelelő klimatikus viszonyaik miatt csak szükségmegoldásként fogadhatóak el, míg az ún. török istálló T-jelű raktára –– elsősorban a magas páratartalom miatt –– alkalmatlan levéltári anyag tárolására. A filmek őrzésére igénybe vett helyiségek jelen állapotukban alkalmatlanok e célra. Az intézmény alig rendelkezik üres raktári férőhellyel; e téren akkor remélhető pozitív változás, ha a Verseny utcai új telephelyet birtokba veheti (feltéve, hogy a raktárak kialakítása a követelményeknek megfelelően történik). Intézkedési terv készítése szükséges.

        Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: A raktárak teljesen elfogadhatóak, sőt talán optimálisak is lennének, ha a klímaberendezések folyamatosan megfelelően működnének, a raktárakban folyó rendszeres munkavégzést lényegesen korlátoznák és a túlzottan magas (320 LUX) mesterséges fényerőt csökkentenék. Az ún. fotóraktár külön légkondicionálás nélkül fotók tárolására alkalmatlan. Raktárkapacitás növelésére is szükség van.

        Miskolci Egyetem Levéltára: Raktára jelen állapotában alkalmatlan levéltári anyag tárolására, ezért kiváltandó. Teljeskörű felújítással akkor tehető megfelelő raktárrá, ha a nedvesedést megszüntetik, a megfelelő klíma-paramétereket és a raktár tényleges zártságát biztosítják. Férőhelyhiány miatt indokolt a raktárkapacitás növelése is. Intézkedési terv készítése szükséges.

        Szegedi Tudományegyetem Levéltára: A mobil klímaberendezéssel rendelkező raktár elfogadható. Gond, hogy a szabad raktári kapacitás csak az átvételi hátralék csökkentését teszi lehetővé, ezért férőhelynövelés feltétlenül szükséges.

Fentiekből látható, hogy az összkép meglehetősen lehangoló. Az új, modern épülettel rendelkező Budapest Főváros Levéltára az egyedüli a minősített levéltárak közül, amelynek teljeskörűen optimális raktárak (csak a papíralapú iratanyagot véve figyelembe) és hosszú távra elegendő szabad férőhely van a birtokában. Egyre több az olyan intézmény, amely a költségvetési források szűkülése miatt nem tudja megfelelően használni a raktáraiban lévő fűtés- vagy klímarendszert. A szakterület raktárainak állapotáról teljes képpel majd akkor rendelkezhetünk, ha –– remélhetően 2007-ben –– minden levéltárban befejeződik a minősítés.

Azt is tapasztaltuk, hogy főleg azokban a levéltárakban, ahol több telephely van és nem lehetséges az automatizált mérés, ill. adatnaplózás –– jobbára az elégtelen személyi ellátottság miatt –– komoly problémát okoz a mérések előírt gyakorisága. Ebben a vonatkozásban indokolt az Ajánlás rendelkezéseinek újragondolása.

2.  Az egységes számítógépes nyilvántartási program (e-Archivum) alkalmazásával kapcsolatos előírások teljesítése

A vizsgálat idejére a közlevéltárak használatba vehették a Magyar Országos Levéltár menedzselésével elkészült e-Archivum megnevezésű programot, amely a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben előírt levéltári nyilvántartások egységes vezetésére szolgál. A szakfelügyelet a következőket vizsgálta: a közlevéltárak rendelkeznek-e a program alkalmazásához szükséges hardver-feltételekkel; megkezdődött-e, és ha igen, milyen mértékben haladt előre az adatbázis feltöltése; jelentkeztek-e problémák; mikor fejeződik be a feltöltés? (A szakfelügyelők 2006. június 1. és december 20. között intézményenként különböző időpontokban végezték el a vizsgálatot, tehát az alábbi helyzetkép nem egy adott időpontot rögzít!)

        Sok intézményben nem álltak rendelkezésre a szükséges hardver-feltételek, 2006 őszére azonban a Nemzeti Kulturális Alap 2005. évi támogatásának köszönhetően lényegében sikerült beszerezni a megfelelő eszközöket. Néhány levéltár még van, ahol a belső hálózat kiépítése mindeddig nem valósult meg, és ez nehezíti a munkavégzést.

        Több levéltárban hiányzik az informatikai szakértelem, ami hátráltatta már a program telepítését is, bár a telepítés a legtöbb helyen megtörtént, kivéve egy városi levéltárat és több szaklevéltárat, főleg olyanokat, amelyekben csak egyetlen részfoglalkozású munkatárs dolgozik.

        Az adatbázis feltöltése az intézmények egy részénél már megkezdődött, de a munka még kezdeti stádiumban volt a vizsgálat idején. Van néhány olyan levéltár, amely várakozó álláspontra helyezkedett alapvetően vagy azért, hogy a szoftver alkalmassá váljon a létező adatbázisok konvertálására, vagy pedig azért, mert előzetesen fondreviziót kíván végrehajtani. (Utóbbit indokolja a nemrég kiadott új fondjegyzék-szerkesztési ajánlás.) Az említettek miatt a szoftver használhatóságára vonatkozóan egyelőre kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Annyi megállapítható, hogy a rendeletben előírt adattartalom bevitelével és kezelésével kapcsolatban alapvető probléma eddig nem merült fel. A felfedezett kisebb-nagyobb hibákat a fejlesztő cég általában kijavította. Jelentős hibaként említette több levéltár is azt, hogy a törzskönyvi adatoknál a „darab típusú” raktári egységekhez nem rendelhető fm terjedelem.

        A gondok abból is erednek, hogy a szoftver sokkal többet nyújt a rendeletben előírtaknál. Több levéltár jelezte pl., hogy statisztika készítésére nem alkalmas a program. Általános kritikaként két dolog fogalmazódott meg a levéltárakban: 1. a program több vonatkozásban (pl. a szervnyilvántartásban a referencia-kiosztás) nem a területi levéltárakra szabott, használata nehézkes, 2. nincs közös fórum a program működésével összefüggő problémák megoldására, így minden intézmény maga kénytelen eljárni. A programhoz adott felhasználói kézikönyvet általában kevésbé használhatónak, hiányosnak minősítették. Gondot okoz az is, hogy a felmerülő költségeket a levéltárak egyre nehezebben tudják fedezni.

        Csak hozzávetőlegesen becsülhető meg az adatbázis feltöltése befejezésének időpontja. Lesz sok olyan levéltár, amelyben 2007-ben végeznek e munkával, de több intézményben átcsúszik 2008-ra. Vagyis a rendszer működése valószínűleg csak 2008 közepére lesz teljeskörű.

Összességében megállapítható, hogy a program megfelelőségét, használhatóságát érdemben csak 2008 folyamán lehet megítélni.

3. Levéltári selejtezések

Szinte minden évben rögzíthetjük, hogy kevés levéltár végez selejtezési munkát, holott rengeteg iratanyagban szükség lenne erre. Még mindig előfordult olyan eset, amikor szabálytalanul, a szükséges terv és/vagy jegyzőkönyv, tehát jóváhagyás nélkül történt meg a selejtezés.

2006-ban hat megyei levéltár selejtezett az előírások betartásával. A szakfelügyelet összesen 11 esetben 31 selejtezési tervet és 13 esetben 31 selejtezési jegyzőkönyvet vizsgált felül.

4.  Külön vizsgálat a Hadtörténelmi Levéltárban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban

Mindkét levéltárban, de a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban különösen lényeges hiányosságok merültek fel a raktározási helyzet és a személyi feltételek vonatkozásában. Utóbbi intézmény esetében már sor került arra az értekezletre, amelyen az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a szakfelügyelet, a levéltár és közvetlen fenntartójának képviselői megvitatták a vizsgálatról szóló jelentést. A Hadtörténelmi Levéltárról készült jelentés megtárgyalása 2007-re húzódik át.

II. Nyilvános magánlevéltárak

1.  Személyi, elhelyezési és technikai feltételek

A megvizsgált intézmények közül többet, főleg olyanokat, amelyek jobb személyi feltételekkel rendelkeztek (Győri Egyházmegyei Levéltár, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltára, Baranyai Református Egyházmegye Levéltára) érzékenyen érintett a költségvetési támogatások már tavaly megkezdődött csökkenése. Félő, hogy e tendencia folytatódása a zömmel egy fős levéltárak ma még elfogadható mun­kaerő-helyzetét is rontja, ami már a legalapvetőbb feladatok ellátását is veszélyeztetné.

Az elhelyezési viszonyok alapvetően nem változtak, néhány intézmény pedig kritikus helyzetbe jutott. Legrosszabb helyzetben van a Szeged–Csanádi Püspöki Levéltár és a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. E két intézményben, de egy-két más helyen úgyszintén, nem teljesül az a törvényi előírás, hogy a raktárak nem lehetnek egyúttal munka- és kutatószobák is. Régóta létezik terv a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltára új, megfelelőbb helyre költöztetése, de hosszú évek óta nem sikerül a megvalósítás. Egy városszéli telephelyen kapott új raktárat a Magyar Református Egyház Zsinati Levéltára, ezzel enyhült a központ zsúfoltsága. Pozitív irányú változás történt a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Levéltárában, bár minden gond nem oldódott meg. Remény van arra, hogy a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyei Levéltár kedvezőbb körülmények közé kerülhet. Raktárbővítés lenne indokolt a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Levéltárában. Az illetékes szakfelügyelő a Görög Katolikus Püspöki Levéltár és a Ciszterci  Nővérek Boldogasszony Háza Monostor Levéltára elhelyezését minősítette  példaszerűnek,  a  többi ––  fentebb  nem említett –– vizsgált levéltár megfelelő, ill. elfogadható minősítést kapott.

A vizsgált levéltárak döntő többségében megfelelő, sőt több esetben igen jó a technikai ellátottság, köszönhetően a nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatásának és az NKA pályázati lehetőségeknek. E megállapítás az informatikai és az egyéb felszerelésekre egyaránt vonatkozik.

2.  Levéltári nyilvántartások

A vizsgált 18 levéltár közül –– a szakfelügyelők megállapítása szerint –– csupán kettő (Szeged–Csanádi Püspöki Levéltár, Baranyai Református Egyházmegyei Levéltár) akad, amely teljeskörűen megkezdte a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben kötelezően előírt nyilvántartások vezetését. A többi intézményben csak részleges az előírás megvalósulása. Tapasztalataink szerint sok helyen felesleges túlzásnak tartják, hogy a levéltári anyag nyilvántartási rendszerére a rendeletalkotó ugyanolyan szabályokat állapított meg, mint a közlevéltárakra. Ezzel a véleménnyel –– amint már előző évi jelentésemben kifejtettem –– magam is egyetértek.

3.  A levéltári törvény 34/C. §-a alapján 2005-ben biztosított költségvetési támogatás felhasználása

A vizsgált levéltárak közül három nem kapott támogatást.

Valamennyi támogatásban részesült intézményben rendeltetésszerűen használták fel a pénzt, amelynek összege levéltáranként 60 ezer és 1390 ezer Ft között mozgott. Informatikai eszközök, biztonság- és árnyékolástechnikai felszerelések, kutatószobai berendezések beszerzésére, levéltári feldolgozó munka megbízási díjaira, anyakönyvi mikrofilmek és iratok vásárlására, valamint szakkönyvek beszerzésére fordították a támogatást. A jelentések szerint az elszámolások rendben lezajlottak.

A támogatás jelentősen elősegítette az érintett levéltárak jogszabályban előírt feladatainak ellátását. Enélkül a legtöbb helyen komoly problémák léptek volna fel a munkavégzésben. Biztonsággal kijelenthető, hogy e törvényben biztosított támogatási forma nélkül lényegében ellehetetlenülne az egyházi levéltárak feladatellátása.

4.  A Kisgazda Levéltár helyzete

A minisztérium utasítására 2006 tavaszán ellenőrzést tartottunk a Kisgazda Levéltárban abból a célból, hogy megállapítható legyen: a levéltári törvényben előírt feltételek a nyilvános magánlevéltárkénti működéshez biztosítottak-e. 2002-től ugyanis ez a fenntartó gondoskodásának hiánya miatt többször kérdésessé vált.

Kiderült, hogy az FKgP 2005 júliusában létrehozott Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítványra bízta a levéltár fenntartását. 2006 elején új helyre, a IX. ker. Kisfaludy u. 19. számú épület II. emeletére, egy volt lakásba költöztették az iratanyagot, ahol munka- és kutatószobát, valamint iratraktárt alakítottak ki. Az elhelyezés megfelelő, jobb az előző telephelyen tapasztaltnál, tehát a nyilvános magánlevéltári működés ilyen vonatkozású feltételei biztosítottak. A személyi feltételeket viszont javítani szükséges levéltári szakismeretekkel rendelkező munkaerővel.

A vizsgálat során azt is megállapítottuk, hogy a levéltárban lévő iratanyag nagy része rendezetlen. Megegyeztünk a fenntartó képviselőjével, hogy 2006 folyamán szakemberrel elvégeztetik a rendezést. (Információim szerint ez pályázati támogatással megtörtént.)

Az illetékes szakfelügyelő betegsége miatt nem tudtuk elvégezni a minisztérium által 2006 novemberére előírt utóvizsgálatot. Remélhetően erre 2007. I. felében sor kerülhet.

***

Végül rögzíteni kívánom: már az eddigi területi közigazgatási változások is nyilvánvalóvá teszik, hogy a jelenlegi magyar közlevéltári szervezet, amely a megyei önkormányzatok által fenntartott levéltárakon nyugszik, nem lesz képes megfelelően ellátni a szakterületi feladatokat. E kérdéssel, megítélésem szerint, a szakmának, de a kormányzatnak is kellő súllyal foglalkozni kellene.

Budapest, 2007. január 29.

                                                                                                       (Dr. Lakos János)
                                                                                                  főlevéltáros, c. főigazgató
                                                                                                levéltári vezető szakfelügyelő