Tulajdonos: Magyar Országos Levéltár

Jelzet: P.1338/76

Cím: Trautmannsdorfi Hitbizomány

Megjelenés ideje: 1564

A tárgy méretei: 374 mm x 265 mm x 81 mm

Tárgyleírás

Puha, egészpergamen borítású, német nyelven, kézzel írott könyv, mely 256 lapból áll.

A szöveget rongypapírra írták vas-gallusz és piros tintával. A piros tintás rubrum szerű, díszes bejegyzések az uradalmak nevét és az adó összegét jelölik.

A a lapokat ceruzával függőlegesen és vízszintesen beosztották, az írás megkönnyítése érdekében. A bal oldali függőleges oszlopba az uradalomban élő személy nevét írták. A mellette lévő oszlopban olvasható, hogy milyen adót kellett fizetnie és mennyit.

Az ívek többsége hat levélpárból áll, de előfordulnak öt és hét levélpárból álló ívek is.

A könyvtestet négy dupla vadbőrszalagra fűzték végig kender cérnával. A könyvtestet körbevágták, a díszes címsorokba belevágtak, ebből arra következtethetünk, hogy utólag kötötték be a könyvet.

A szalagvégeket nyílásban kihúzták, majd átfűzték a pergamenborítón és leragasztották a pergamenborító belső oldalára az előzéktükör alá.

Puha, tábla nélküli kötés. A borítást egy darab pergamenből szabták úgy, hogy fejnél és lábnál kissé túllógott a könyvtesten. A nyomokból ítélve az elől lévő metszésnél nem hagytak peremet. A pergament valószínűleg ollóval, elnagyolva vágták körbe, a szélek nem egyenesek, nincs beütve és nincs megkasírozva. A pergament a fűző vadbőrszalagok és az előzék tükrök tartják össze a könyvtesttel.

Külön előzék nincs a könyvön, az első és a hátsó ív egy-egy lapját egyszerűen kiragasztották a borító pergamenre úgy, hogy a lapokat körül-belül két centiméter szélességben kenték meg körben.

Az első előzék belső oldalán nagyobb méretű modern papírból készült címke látható, melyre a könyv címét, jelzetét nyomtatták.

A kötet elejének pergamen borításán olvasható a könyv címe és egy N 88-as szám vas-gallusz tintával írva, valamint látható két modern papírból készült címke és színes ceruzával húzott vonalak.

Állapotleírás

A könyvet főként mechanikai sérülések érték, a könyvtest enyhén deformálódott.

A könyvtest több pontján víz, és egyéb foltok nyomai látszanak. A könyvtest egészén szennyeződések, gyűrődések, szakadások, hiányok láthatóak.

A pergamen felülete erőteljesen szennyezett, poros, kopott, szakadozott és hiányos. A pergamenborító elején és hátulján, fejnél és lábnál főleg ott, ahol túllóg a könyvtesten, tehát nincs a pergamen alatt az előzék, a pergamen nagyon meggyengült, hiányos, szakadozott volt, a sarkok visszahajlottak. Hiszen ezeken a részeken a pergament nem erősíti meg, nem támasztja alá semmi. A kötet elejének pergamenborítása hullámossá vált. Ennek oka lehet a tinta, amivel a címet írták és az előzékre ragasztott címke ragasztó anyaga, valamint az előzék kiragasztási módja, vagyis az, hogy csak a lap széleit kenték meg. Emiatt a pergamen borítónak is csak a széleit érte nedvesség. A pergamenborítás elején éles törés figyelhető meg a cím iniciálészerű kezdőbetűjénél.

A kötet hátuljának pergamenborítása rovarrágott, hiányos, rozsda és egyéb foltok láthatóak rajta. Feltehetőleg vassal érintkezett a kötet és ettől keletkezett rajta a rozsdafolt, amely átmarta a pergament és az utolsó néhány lapot is meggyengítette.

A pergamenborítás gerince fejnél és lábnál szakadozott, hiányos, néhol rovarrágott. A pergamen szélességében zsugorodott, nem borítja be teljesen a könyvtestet. A vadbőrszalagok megkeményedtek, merevvé váltak, de kapcsolatuk -egy kivétellel- stabil a pergamenkötéssel.

A fűzés több helyen nagyon meglazult, néhol a cérna elszakadt. Ennek oka lehet az, hogy a kötetből 41 levél hiányzik. Több levelet, pedig kitéptek, kivágtak, de ezek nem vesztek el.

A könyvtest utolsó ívének néhány lapján rozsdafoltok láthatóak. A könyvtest elején és hátulján fejnél és lábnál, a sarkoknál és a könyvtest elejének metszésénél a lapok eléggé meggyengültek, szakadozottak, hiányosak, mert a puha pergamenborítás nem nyújtott megfelelő védelmet.

Az első előzék a könyvtest felöli részén hiányos, gyűrött, erősen szennyezett volt.

A hátsó előzék mállott, hiányos, gyűrött, portól szennyezett volt, víz, rozsda és egyéb foltok csúfították.

A konzerválás, restaurálás menete

A restaurálás célja a könyv mechanikai szilárdságának megerősítése és esztétikai szépségének helyreállítása volt. Mivel a könyvet egy ritkán alkalmazott, érdekes kötés borítja, különösen fontosnak tartottuk az eredeti technika és minden eredeti anyag megőrzését.

Az előzékek száraz tisztítása után Kíméletes párásítás segítségével leválasztottuk az előzék tükröket a borító pergamenről, és a pergament ezután külön kezeltük.

Az ívek szétbontása után a lapok száraz tisztítása történt meg. A vizsgálat szerint a rubrumok piros festékének kötőanyaga nedvességre erősen duzzadt, majd oldódott, így a festék beszívódott a rostok közé. Ezért csak az erősen szennyezett lapok nedves kezelését végeztük el a piros festékek fixálása után. (Az eredményt mikroszkóp alatt ellenőriztük.)

A könyv lapjait sérülésüktől függően különbözőképpen egészítettük ki. A gerincen lévő hiányok javításához japán papírt és ekrüszínű akril ragasztóval bevont fátyol papírt használtunk. Arra törekedtünk, hogy csak a legszükségesebb helyekre kerüljön pótlás. Cél a statikai megerősítés volt, olyan módon, hogy a könyv gerince a lehető legkisebb mértékben vastagodjon meg, így az eredeti pergamen borítás visszahelyezhető legyen.

A kitépett, ill. kivágott, valamint az erősen hiányos lapokat gépi papíröntéssel egészítettük ki, a piros festék gondos fixálása után. A lapok restaurálása után az íveket összeállítottuk és az eredeti beosztás szerint új, timsós cserzésű disznóbőr szalagra felfűztük.

A pergamenborítót először puha ecsettel portalanítottuk, majd kénmentes radírral szárazon tisztítottuk. Ezután a teljes felületet Gore-tex segítségével kíméletesen párásítottuk, majd az erősen szennyezett részeket 70 %-os etanollal enyhén nedvesített vattával tamponálva tisztítottuk. A pergament ezután kíméletesen kifeszítettük. Egy deszkalapra tépőzárakat ragasztottunk, majd a pergamen négy oldalára alulról és fölülről szívópapír csíkokat helyeztünk. Az utánengedhető kötésekkel ellátott csipeszekkel sűrűn megcsipeszeltük a pergamen négy oldalát és a tépőzárakhoz rögzítettük. Ez kíméletes feszítést tett lehetővé, hiszen a tépőzár két ellendarabja erősebb feszítésre elválik egymástól. Így nem fordulhat elő, hogy a pergamen száradás közben túlzottan megfeszüljön, esetleg sérüljön.A feszítő táblára rögzített pergament filcekkel és szívópapírokkal letakartuk, hogy lassítsuk a száradást.

Így sikerült annyira kifeszíteni, hogy a hiányok kiegészítését el tudjuk végezni, bár az erőteljes ráncok nem simultak ki. A kisebb szakadások rögzítésére, megfelelő méretűre tépett japán papírt használtunk. A nagyobb szakadások, hiányok és a borító elejének megerősítésére illetve kiegészítésére az eredeti pergamenhez hasonló vastagságú és jellegű, mindkét oldalán csiszolt írópergamenből szabtunk darabokat. A kiegészítő új pergamen darabokat a hiányoknak megfelelően színeztük meg fémkomplex színezékkel. Ragasztáshoz sűrű pasztára főzött rizskeményítőt használtunk a pergamen fokozott vízérzékenysége miatt.

Száradás után a borító hullámos volt, ezért ultrahangos párásítás után újra kifezsítettük a pergament. Ekkor sikerült a nyílásban lévő erőteljes ráncokat annyira kihúzni, hogy a borítás visszailleszthető legyen a könyvtestre.

A restaurált pergamen borítást ezután visszarögzítettük a könyvtestre a fűző szalagok átbújtatásával, majd az eredeti módon sűrű rizskeményítővel leragasztottuk az előzékeket.

A kötet állapotának stabilitása és a biztonságos tárolás végett savmentes papírral bélelt védődobozt készítettünk. Raktári elhelyezése, kutatása során a doboz védi a kötetet a közvetlen fizikai hatásoktól, szennyeződésektől.

Képgaléria megtekintése