Imre király (1196-1204) aranypecsétjének hátoldala

Fotó: Szelényi Károly 

A vágásos címer (az Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg, majd II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel.

A magyar Anjouk(1301-1382) pecsétjéről készült a címer színes képe

Fotó: Szelényi Károly  

A király és az ország címere a XIV. században kezd önálló, egymástól független tartalmat kapni. Az Árpád-ház kihalása utáni dinasztiaváltás kihatott a címerre is. Az Anjou királyok egyesítik az Árpádok vágásos pajzsát saját liliomos címerükkel, pecsétjük hátoldalára pedig az országot szimbolizáló kettőskeresztet vésik. Az 1380-as években a vágásos-liliomos címer állami jelképpé válik: rákerül az országalmára.

A Hunyadi család címere

I. (Hunyadi) Mátyás királynak (1458-1490) a családi jelképeket idéző pecsétje volt a minta 

Fotó: Szelényi Károly 

A Magyar Országos Levéltár középkori oklevelei között megbecsült kincsként őrizzük V. László magyar király oklevelét, amelyben a Hunyadi család ősi címerét, a csőrében gyűrűt tartó hollót – melyet az oklevél szerint Magyarország korábbi uralkodóinak adományaként használt a család – kibővíti. A fiatal uralkodó ugyanis Hunyadi Jánost – országkormányzói tisztségéről történt lemondását követően, érdemei elismeréseként – besztercei örökös ispánságra emelte és új címerrel adományozta meg. A címerbővítmény egy fehér mezőben hátsó lábain álló veres színű oroszlánt ábrázol, amely mancsában arany koronát tart. Az új címer négyelt pajzson helyezkedik el, első és negyedik mezejében az eredeti családi címert, második és harmadik mezejében a bővítményt mutatja. A pajzsra aranykoronás sisak kerül sisakdísszel, a pajzs széleit szalagok díszítik. Az oklevél szövege kivételes módon az új címeralak jelentését is megmagyarázza, mely szerint a vörös oroszlán a harcokban megsebzett János grófot jelenti, aki a király kiskorúsága idején a korona jogait hősies harcokban is őrizte és megvédte, a koronát tartó mancs pedig azt a pillanatot jelképezi, midőn a főhatalmat visszaadja az uralkodónak. 

 

A királyi pecséteken a 15. században használatos magyar címer

Fotó: Szelényi Károly 

A III. Béla király (1172-1196) óta megjelenő kettőskereszt és az Imre király (1196-1204) óta ismert sávozat egyesült benne.