„Én az édes életet köszönöm ma Teneked”

2025-ben számos évfordulót ünneplünk. Jókai születésének és az Akadémia alapításának bicentenáriuma mellett július végén immár a 200. Anna-bált rendezik meg Balatonfüreden. Ezek sorába illeszthetjük az első, éppen 100 éve, 1925. március 8-án megtartott anyák napi ünnepséget.

A havi rendszerességgel jelentkező forrásközlő rovatunk a gyűjteményünkben fennmaradt levéltári dokumentumok segítségével – formabontó módon, egy fiktív levél közlésével – mutatja be az anyák napi megemlékezés múltját és levéltári lenyomatait.

Drága Anyukám,

ma reggel a Tűztorony lábánál összetalálkoztam Mártikával, kitől egyéb hírekkel egyetemben megtudtam, hogy maholnap meglátogatsz. S erről nekem egy szót se szólsz, jöttömbe'-mentembe' kell megtudnom!

Értem én, hogy nem akarsz zavarni, holott Téged mindig szívesen fogadlak, ölelő karjaid mindig megvigasztalnak. Mindig azt hajtogatod, hogy én nem is gondolok Felőled, de kezembe is csak olyan tárgyak és dokumentumok akadnak munka közben, melyek Feléd és az anyaság, az anyák napja felé viszik minden gondolatomat.

Nézd hát, mire akadtam!

Egy gyermekét ölelő anyára!

Anya gyermekével - ismeretlen szerző alkotása, é. n.

HU-MNL-GYMSVSL-XV.79.

Ne is kérdezd, mert sajnos írás nincs rajta, mindeddig nyomára nem akadtam, hogy hogy’ s miképp is került be hozzánk ez a csodás „lelet”, mi okból készülhetett, de süt róla az anyai szeretet.

Mártika azt is mondta, hogy bizton maradsz még anyák napjára. Így, ahogy azt a szokás tartja, virágért is elfutottam, de a vers se maradhat el ilyenkor; viszont ami fellelhető itt-ott, azok nem nyerték el tetszésem, ezért gondoltam, szétnézek, hátha lelek valami egyedit, valami különlegeset.

A Limbus anyagát átnézve ezt találtam, mellyel így a 100. anyák napja alkalmából köszönteni szeretnélek.

Tárnoki Pál: Vallomás (Anyámnak anyák napjára), é. n.

HU-MNL-GYMSVSL-XV.96.

Aztán meg a virág és vers mellé még jókívánság is illene, de ennek írásában soha se voltam jeles. Reggel elhaladtam Stornóék régi háza mellett, így ötlött eszembe, hogy szétnézek, gondoltak-e régen, még az anyák napja előtt édesanyjukra a Storno gyerekek. És láss csodát, mit leltem!

Storno Miksa levele édesanyjához - Sopron 1894. július 25.

HU-MNL-GYMSVSL-XIII.43.

Ezt olvasva egy versrészlet jutott eszembe: „Az igazi anyák napja a születésnapom, // mert anyukám akkor vált anyává, // azon a napon.” Elmerengtem azon, mikor vált fontossá, és ugyan kinek, hogy itthon, magyar földön is legyen anyák ünnepe.

Minden út Klebelsberghez vezetett, akivel Petri Pál már a század elején, a Miniszterelnökségen, később a Rokkantügyi Hivatalban is együtt dolgozott, majd 1922-től a népoktatás szakértőjeként és politikai államtitkárként segítette mindvégig Klebelsberg munkáját. Petri felesége, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt társelnöke amerikai útja során ismerte meg az anyák napját, kezdeményezésére először 1925-ben, a budapesti államgépgyári (Ganz–MÁVAG) lakótelep iskolájának tanulói rendeztek anyák napi megemlékezést. A májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.

Talán újdonatúj hír lehet számodra az is, hogy az 1927/28. tanévben a Soproni Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola is megrendezte az anyák napját. Csuppay Lajos igazgató beszédéből tudjuk, hogy az iskola 10 éves fennállásának emlékét szentelte meg az anyák napja megrendezésével. Ennél szebb elgondolást nem találhatott volna. Beszélt ezután a direktor arról, hogy miképp teremtette meg az Isten az anyai szívet, melyet a maga szívéről mintázott.

Mielőtt pörölni kezdenél velem, hogy miért megint a munkáról írok csak neked, van szerencsém jelenteni, hogy az unokáid rendületlenül és visítva tépik egymást. De hogy gyermekkép nélkül ne maradj, óvodás és kisiskolás gyermekek anyák napi csoportképét mellékelem.

Mártika a képet meglátva, s rögvest detektívnek képzelve magát, az első képen a kisfiú bal oldalán álló kislányról azt állította, hogy az a Julis lánya, és biztos ismerete van arról, hogy annak idején a Május 1. téren laktak. Én meg rögtön kacagtam és mutattam – mert őt cseppet se zavarja, hogy dolgozom, itt áll mellettem a levéltárban –, hogy ez bizony a VI. kerületi Tanács oktatási osztálya intézményeinek életéből való fotó, fotóalbum, egyszóval nagy valószínűséggel ezek nem soproni gyerekek, hanem terézvárosi édesanyákat köszöntő kisfiúk és kislányok népes hada. Azt, hogy hogyan került ez az album hozzánk, talán majd hetven év múlva megtudjuk.

Képek a VI. kerületi Tanács oktatási osztály intézményeinek életéből, é. n.

HU-MNL-GYMSVSL-XV.31.

Soraim végére járván, a többit majd szóban elmesélem.

Kérlek, ne a Mártikával üzend meg, melyik vonattal érkezel!

Milliószor ölel és csókol:

szerető leányod, Lili a Levéltárból

Az olvasói észrevételeket a következő postacímre várjuk: Ödenburger Lili, 9400 Sopron, Fő tér 1.

Levéltári iratanyagok:

HU-MNL-GYMSVSL-XV.79. Régi pénzek és érmelenyomatok gyűjteménye (1880–1990)

HU-MNL-GYMSVSL-XV.96. A Soproni Levéltárban raktárrendezés során fellelt, nem beazonosítható provinenciájú iratok gyűjteménye b) Kisnyomtatványok (1696–1961)

HU-MNL-GYMSVSL-XIII. XIII.43. Storno család iratai (1806–1968)

HU-MNL-GYMSVSL-XV.31. Fotógyűjtemény (1880–2011)

Szakirodalom:

Ujváry Gábor: „Egy európai formátumú államférfi” Klebelsberg Kuno (1875–1932). Pécs– Budapest, 2014.

A Soproni Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola értesítője az 1927/1928. tanévről. Szerkesztette Csuppay Lajos felügyelő-igazgató. Sopron, s. d.

Tátrai Zsuzsanna: Ünnepről ünnepre. Budapest, 2013.

Orgoványi Anikó: Az igazi anyák napja. https://lurkovilag.hu/anyak-napi-versek/ (utolsó letöltés: 2025.05.30.)

Az iratfotókat Koloszár Andrea készítette.

Az iratanyag válogatásában közreműködött Dr. Kelemen Dávid.