A leváltárral közös összefogásban készülnek a 200. Anna-bálra
Szorosan együttműködik a 200. Anna-bál méltó megünneplése kapcsán Balatonfüred városa, a Tihanyi Bencés Apátság, a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), a felek ennek részleteiről sajtótájékoztatón számoltak be március 7-én, pénteken. A budapesti Herendi Porcelán Palotában megtartott rendezvényen az Anna-bál háziasszonya, Juhász Anna elmondta, hogy egy rendkívüli kulturális kezdeményezésről van szó, amely méltó módon tiszteleg a kétszáz éves Anna-bál történelmi öröksége előtt. – A balatonfüredi Anna-bál nem csupán egy esemény, hanem egy élő hagyomány, amely immár két évszázada köti össze a múltat a jelennel. Ez a bál a reformkori Magyarország egyik legrégebbi tárdalami eseménye, amely az évtizedek során nemcsak megőrizte jelentőségét, de a magyar kulturális identitás egyik meghatározó jelképévé is vált – emelte ki Juhász Anna. Hozzátette: a mai napon egy olyan együttműködés születik meg, amelynek négy szereplője nagyon különböző területekről érkezett, de a közös összefogásuk eredményeként emlékeznek meg a kétszáz éves évfordulóról. Az együttműködés részeként a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai vezetésével egy történeti könyv készül, amely mélyrehatóan mutatja be az Anna-bál történelmét és annak ikonikus pillanatait. Ennek a könyvnek a bemutatóját a tervek szerint az Anna Fesztiválon tartják meg, július 21. és 27. között.
Hiteles történetírás
Czetz Balázs, az MNL gyűjteményi főigazgató-helyettese rámutatott arra, hogy az együttműködésben résztvevők célkitűzése, amely szerint szeretnék a kétszáz éves Anna-bál történetét feldolgozni, valóban példamutató. – A Magyar Nemzeti Levéltár, mint az írott források őrzője a lehető leghitelesebben képes ezt a feladatot elvégezni. Az Anna-bál történetére már nagyon sok legenda, mítosz rakódott. Mi nem szeretnék ezeket lerombolni, a célunk az, hogy hitelesen mutassuk be a két évszázad történetét. Forrásalapú történetírás a célunk úgy, hogy nemcsak szakembereknek, hanem lehetőség szerint mindenki számára közérthetően mutassuk be az eseményeket – fogalmazott Czetz Balázs. Hozzátette: a kötet két részből áll majd, lesz egy bevezető tanulmány, illetve emellett forrásokat is bemutatnak. Az MNL gyűjteményi főigazgató-helyettese kitért arra is: egy kiállítássorozatot is terveznek mind a négy helyszínen, amely szintén azt a célt szolgálja, hogy mindenki megismerje e jelentős eseménynek a történetét.
Felhívás az Anna-bál kapcsán
Gáspár Ákos, Balatonfüred alpolgármestere beszédében rámutatott, hogy a 2025-ös esztendő különösen fontos a város életében, hiszen idén ünneplik Jókai Mór születésének 200. évfordulóját, és ebben az évben rendezik meg a 200. Anna-bált is. – E két esemény nemcsak a város történetének fontos állomásai, hanem Balatonfüred kulturális örökségének meghatározó pillérei is. Jókai Mór története és személye, illetve az Anna-bál hagyománya szorosan összekapcsolódik, hiszen mindkettő egy korszakot, egy sajátos világot idéz, azt a Balatonfüredet, amely évszázadok óta a történelem, az irodalom, a kulturális élet, a társasági élet meghatározó, megkerülhetetlen központja – fogalmazott Balatonfüred alpolgármestere. Hozzátette: a város önkormányzata nagyre értékeli a mostani összefogást, amely nem jöhetett volna létre a Magyar Nemzeti Levéltár, a Tihanyi Bencés Apátság és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. csatlakozása nélkül, amely szervezeteknek hasonlóképpen fontos a hagyományok őrzése. Gáspár Ákos beszámolt arról is, hogy Balatonfüred egy felhívást tesz közzé. Várják mindazoknak a jelentkezését, akik olyan tárgyi emlékkel, képpel, relikviával rendelkeznek, amelyet szívesen felajánlanának. Ezeket a tárgyakat a balatonfüredi városi könyvtár gyűjti majd össze, az ő honlapjukon minden szükséges információ megtalálható ezzel kapcsolatban. – Mind a könyvbemutatónak, mind az időszakos kiállításnak a gyönyörűen megújult Esterházy-kastély ad majd otthont. Itt szeretnénk majd a felajánlott tárgyakat és relikviákat kiállítani – jegyezte meg Gáspár Ákos. Hozzáfűzte: már most azt tapasztalják, hogy nagy az érdeklődés a 200. Anna-bálra, sokan keresik a várost ezzel kapcsolatban.
Magas minőség
A Tihanyi Bencés Apátság elöljárója, Mihályi Jeromos emlékeztetett arra, hogy a tihanyi bencéseknek van öröksége, a rendnek van múltja a balatonfüredi reformkori városrészen. Mint elmondta, a 18. század második felétől a bencés rend volt az, aki fejlesztéseivel arra törekedett, hogy megteremtse a fürdőkultúrát, a gyógykultúrát, és ezáltal jelen volt a Savanyúvíznek, majd Fürdőtelepnek hívott balatonfüredi területen egészen 1948-ig. Felhívta a figyelmet arra: a bencés rend számára mindig fontos volt, hogy minőségben képviseljék azt, amit célul tűznek ki, és mindez szolgálja az emberek javát, felüdülését és gyógyulását. Ennek szellemében jártak el Balatonfüreden a reformkori városrészen, ahol mind az apátok, mind a szerzetesek részt vettek a kulturális életben. Így – mint kiemelte – Balatonfüred és a hozzá kapcsolódó Tihanyi Bencés Apátság kulturális és találkozóhellyé vált az oda érkezőknek. – Mi, tihanyi bencések egy kiállítással készülünk a megújult galériánkban, ahol szeretnénk megidézni a reformkori Balatonfüred hangulatát, szépséget, és ehhez kapcsoló bencés történeteket, tárgyakat. Így például fürdőpoharat, legyezőket vagy éppen egy korabeli báli ruhát szeretnénk bemutatni, amelyek érdekesek lehetnek a hozzánk látogatóknak – fejtette ki Mihályi Jeromos. Hozzáfűzte: szeretnék ezt a hagyományt interaktív módon, élvezhetően a nagyközönség elé tárni. A kiállítást mindazok megnézhetik majd a nyári időszakban, akik ellátogatnak az apátságba, vagy részt vesznek a kulturális programjaikon. Az eseménnyel a Tihanyi Bencés Apátság kapcsolódik majd a Múzeumok éjszakája programsorozathoz is.
Hagyomány és megújulás
Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta: nagyon szerencsés helyzetben van azért, hogy Európa legnagyobb, egyetlen márkára épülő márkaboltjában láthatja vendégül a most együttműködésre lépő kiváló barátokat, partnereket. A cégvezető hangsúlyozta, hogy ma már nincsen Anna-bál herendi porcelán nélkül, így természetes, hogy az utazó kiállítás egyik állomása a Herendi Porcelánmanufaktúra múzeuma lesz. – Természetesen visszük Magyarország legnagyobb, művészeti értékkel bíró utazó készletét is, hogy a báli vacsorát abból fogyaszthassák el, és mi adjuk idén is a bál szépeinek járó díjakat – jelezte Simon Attila. Szavai szerint mivel Herend egyszerre tradicionális és egyszerre innovatív, ebben az évben nem a korábbi mintát festik fel a vázatestekre, hanem újjal készülnek. Elmondta Simon Attila azt is, hogy idén is jelen lesznek a porcelán szívek az Anna-bálon, annak színére bárki javaslatot tehet.
Az eseményen a készülő kötet szerzői, Katona Csaba történész, az MNL kommunikációs referense és Purgel Réka, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusa, a 194. Anna-bál győztese irodalmi szemelvényeket, visszaemlékezéseket olvastak fel a korábbi Anna-bálok kapcsán.
Új hozzászólás