A gödöllői községháza (ma Erzsébet királyné Szálloda) építésének rövid története
Gödöllőn már a századfordulón, 1900-ban tervezték egy községháza felépítését, az akkori Ferencz József tér és Váci utca sarkán lévő, a község tulajdonában álló földszintes épület helyére. A terv megvalósítására egészen 1907-ig nem került sor, amikor is 1907. május 27-én egy tűzeset során le nem égett az épület. A tűzoltó-kaszárnya udvarán álló szénásbódé gyulladt ki és a tűz átterjedt a saroképületre is. A tűz gondatlanság miatt ütött ki, amikor is egy tűzoltó cigarettára gyújtott és gyújtóját felelőtlenül eldobta.
Az 1909. január 16-án megtartott közgyűlésen Kiss Ferenc, Gödöllő főjegyzője betekintést nyújtott az új községháza terveibe, melyeket Jánosházy László királyi főmérnök készített el. Jánosházy nevéhez fűződik még a dányi Szent Jakab templom, a temesvári római katolikus templom és az erdélyi vízaknai gyógyfürdő tervezése is.
A tervek szerint az egy emeletes tekintélyes épület földszintjét 33 bolthelység, emeletét pedig a községháza hivatalos helyiségei és magánlakások foglalták el. A képviselőtestület 300 000 koronát szavazott meg az építkezésre. A tűzoltóság áthelyezésére a Mozsár-házat szándékozták megvenni.
A terveket Gödöllő Község Képviselőtestülete még 1908-ban benyújtotta az Államépítészeti Hivatalba engedélyeztetésre. A hivatal több alkalommal is visszaküldte a dokumentumokat a községhez, mert a tervben formai és más hibákat is felfedezni véltek. Mindeközben Gödöllőn egyre több elégedetlenkedő ember öntötte szavakba kétségeit. Véleményük szerint a település kára folyamatosan nőtt a hosszú várakozási idő miatt. A telek értékét kb. 100.000 koronára becsülték, ami kihasználatlanul állt és a tűzesetből ottmaradt romok sem ékesítették éppenséggel a község főterét. Nem beszélve arról, hogy az anyagárak és az építési munkadíjak is szüntelenül emelkedtek felfelé. Nem kizárólag a vármegyei ügyintézés felett ítélkezett a nép, a községi magistraturát is érték támadások. Szerintük a tervező is késett a benyújtandó pótlásokkal, ezért is állhatott a folyamat.
A Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal végül 2 éves huzavona után, 1910 februárjában járult hozzá az építkezéshez. A községnek nem volt kellő mennyiségű pénzügyi tartaléka, ezért elkerülhetetlen volt a kölcsön felvétele 50 éves futamidővel.
A képviselőtestület az építkezés kivitelezésére nyílt versenytárgyalást írt ki, melyre 10 ajánlat érkezett be. Az ajánlatokat az 1910. szeptemberi ülésén tárgyalta meg a testület, de végül csak három ajánlatból tudtak választani, mert a többi vállalkozó csak részmunkák elvégzését vállalta volna a teljes építkezés helyett.
A három vállalkozó a következő ajánlatot tette:
· Lizics és Polacsek eperjesi vállalkozók ajánlata 282.741 korona
· Persler Kálmán és Dinnyés János ajánlata 278.619 korona
· Maján János és társa kiskunhalasi vállalkozók ajánlata 257.567 korona volt.
Az Államépítészeti Hivatal kirendelt egy főmérnököt is a pályázatok elbírálására, aki a település által delegált bizottsággal végül a legolcsóbb ajánlat elfogadását indítványozta. A közgyűlés ennek ellenére fenntartásokat hangoztatott a kivitelezővel szemben, az ajánlat elfogadása helyett először szerettek volna megbizonyosodni a vállalkozó megbízhatóságáról.
A képviselőtestület soron következő ülésére több pozitív beszámoló és információ érkezett be a vállalkozóról, de ekkor az építkezésnél felhasználni kívánt anyagok minősége iránt fejezték ki aggodalmukat. Nagy viták után október végén sikerült elfogadni a kiskunhalasi Maján János és társa árajánlatát.
Neumann János budapesti vállalkozót bízták meg a vízvezeték-szerelési munkákkal, a villanyszerelési munkát pedig a Ganz Villamossági Rt. készítette el.
Két dolog is nehezítette a munkavégzést, a téglák beszerzése és a kőművesek 1911. júniusi sztrájkja. A kőműveseknek követeléseik voltak munkáltatójukkal szemben, a fizetési elképzelések ugyanis távol álltak egymástól. 1911 júliusban sikerült egyezséget kötniük, így 5 hét után folytatódhatott a munka.
Az építést felügyelő bizottság 1912. augusztus 1-jére halasztotta el az átadás időpontját, viszont a munkák csak őszre fejeződtek be. Sajnálatos módon 1912-ben hosszas betegség után elhunyt Jánosházy László építész. A munkáját Dvoracsek József építész vállalta át, aki Jánosházyt a betegsége folyamán már többször helyettesítette.
A műszaki felülvizsgálatot Pischinger Gyula műszaki tanácsos és Gesztessy Mihály főmérnök végezte el. Az eredményt 1913. áprilisában nyújtották be a képviselőtestület elé, a munkálatokban mindent rendben találtak, a résztvevő cégek 1 év jótállást vállaltak az elvégzett munkájukra.
A községháza épülete hatalmas újítást hozott a község építészetébe. A szecessziós stílusban épült kétszintes, belső udvaros, nyeregtetős lemezfedésű hagymakupolás épület hangsúlyos sarokrizalitjával uralta a főteret.
A levéltárunkban őrzött tervrajzok szemléltetik a földszinti és az emeleti helyiségek kialakítását. Az épület két kocsibejáróval rendelkezett, az egyik a Ferenc József tér felől, a másik a Váci utca felől nyílt. A Váci utca és a Ferenc József tér felől 15, az udvarban pedig 20 üzlethelyiség került kialakításra. A földszinten kapott helyet a rendőrségi iroda 2 zárkával, a házmesteri lakás, 4 raktár és az illemhelyiség. Két lépcsőház vezetett fel az emeletre, ahol két, négyszobás polgári lakást is kiépítettek, amelyek előszobából, fürdőszobából, konyhából, kamrából és cselédszobából álltak. A nagy sarokhelyiségben valósították meg a gyűléstermet, amelyből a büfé (Buffet) és a büfékonyha (Buffet konyha) nyílott. A gyűlésteremtől jobbra helyezkedtek el a hivatali irodák, a tanácskozó, a bírói és főjegyzői iroda, a számfejtés, a pénztár, az iktató és az irattár is.
Már az építkezés ideje alatt megkezdődött az érdeklődés az üzlethelyiségek és a két lakás bérlése iránt. Az építkezés végére szinte az összes üzlethelyiség gazdára talált. A Fogyasztási Szövetkezet bérelte ki a gyűlésterem alatti helyiséget, ami élelmiszerboltként nyitotta meg kapuit, de a bérlők sorába lépett Madam Grette is, akinek kalapszalonja igen előkelő üzletnek számított. A bérleti díjak 250 és 500 korona között mozogtak, ami természetesen az üzlet nagyságától függött. Az 1 év alatt befolyt bérleti díj összege kis híján megegyezett a felvett kölcsön törlesztő részletével. Az egyik lakást Dr. Bezsilla István a gödöllői ügyvédi kar legprominensebb tagja bérelte, aki ügyvédi irodáját is a lakásban alakította ki.
A közgyűlés 1912 szeptemberében tartotta meg első ülését az új községháza gyűléstermében,
ahol később bálokat is rendeztek, mivel a terem tökéletesen megfelelt az ilyen ünnepségek lebonyolítására.
A 60-as években egy lapostetős emeletet építettek az udvari szárnyakra. A későbbiekben ide költözött a Járásbíróság és a Járási Hivatal is. Az épületet 2006 elején a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította.
Az impozánsan felújított egykori Községháza ma Erzsébet királyné Szállodaként működik.
Pogányné Samu Éva
Forrás:
HU-MNL PML V. 1044. Gödöllő nagyközség iratai - Gödöllői községháza építési tervrajzai és számadása (további pontos jelzet nélkül)
Felhasznált irodalom:
Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ www.gvkik.hu - Községháza
Rákos Vidéke, 1909-01-24 / 4. szám
Budapesti Hírlap, 1907-05-29 / 127. szám
kitervezte.hu
Új hozzászólás