Meghívó a Levéltári esték 2023. évi harmadik előadására

Nübl János:

Az 1910. évi általános országgyűlési választások Somogy vármegyében

Helyszín: a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltárának előadóterme (Kaposvár, Bartók Béla u. 8–10.)

Kezdete: 2023.június 21. (szerda) 16.30.

A dualizmus időszakának utolsó, 1910. évi magyarországi általános országgyűlési képviselőválasztásán a Nemzeti Munkapárt diadalmaskodott. A 67-es, kiegyezéspárti politikai irányzatöt esztendő ellenzéki sorba szorulás után – gróf Tisza István köré szerveződve – ismét kormányra került. A képviselőházi mandátumok 62%-át megszerző munkapárt a Somogy vármegyei választókerületekben nem dominált, hiszen a nyolc somogyi mandátumból mindössze kettőt szerzett. A somogyi választások nyertese a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt volt, amely három kerületet is elhódított. A gazdapárt országosan tizenöt kerületben állított hivatalos jelöltet, közülük hárman, somogyi választókerületekben szereztek mandátumot. A pártra a tizenöt kerületben összesen 11 270-en szavaztak. Somogy vármegye öt kerületében indult gazdapárti jelölt, akikre együttesen 5762 szavazat esett. A korabeli országos sajtó igazi somogyi politikai különlegességként értékelte a kisgazdák mozgalmát.

Somogy vármegye kisbirtokos választói 1910-ben egy új pártot, egy új politikai erőt juttattakbe a magyar törvényhozásba. A gazdapárt somogyi sikereit Szabó Istvánnak köszönhette. A dél-somogyi parasztember 1908-ban történt képviselővé választása után olyan erős vármegyei gazdaszervezetet épített fel, amely 1910-ben könnyed választási sikerhez segítette. Szabót a nagyatádi választáson a birtokos parasztság, a falusi kisiparosok, néhány református lelkész és tanító segítette mandátumhoz. A kisbirtokosok tudták, érezték, egy közülük. Szabó István ékesszólással megáldott puritán személyisége tiszteletet parancsolt. Köztudott volt róla, hogy napidíjakat, banketteket nem fizetett, pénzért fogadott választási kísérete és kortesei nem voltak, kampányát hívei önzetlenül segítették. Szabó személyes fellépése és a somogyi kisgazdamozgalom szervezeti hálózata nagymértékben hozzájárult Novák János (csurgói választókerület) és Herczegh Sándor (szigetvári választókerület) választási sikeréhez. Mindenképpen megemlítendő, hogy Novák és Herczegh tehetős gazdálkodók voltak, akik magánvagyonukat is a kampány szolgálatába állították.

A 67-es – kiegyezéspárti – politikai irányzat Somogyban is megerősödött, hisz míg 1905-ben és 1906-ban a vármegyében egyetlen mandátumot sem szereztek, addig 1910-ben – Nagy Ferenc (kaposvári választókerület) és Szupits Dezső (tabi választókerület) révén –két kerületet is elhódítottak hívei.

A somogyi választás nagy vesztese a függetlenségi irányzat volt. A megyegyűlés függetlenségi hangadói nem vállaltak jelöltséget, a 48-as irányultságú választók egy része pedig elfordult a Kossuth-párti és Justh-párti jelöltektől, akik közül többen már a kampány időszakában elvesztették a választást. Kapotsfy Jenőt (lengyeltóti választókerület) elsősorban társadalmi és politikai beágyazottsága, vagyoni helyzete segítette mandátumhoz.Hegyi Árpád (somogyszili választókerület) sikere feltűnést keltett, agresszív kampánya eredményesnek bizonyult ugyan, de a vármegyei politikai közéletben páriává tette.

A marcali választókerület néppárti állócsillagát, a négy általános választáson is diadalmaskodó Zboray Miklóst 1910-ben megszorongatták ugyan vetélytársai, de a kerületben honos gróf Hunyady család támogatása még mindig elégnek bizonyult a mandátum megszerzéséhez.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni lehet az svl@mnl.gov.hu elektronikus levélcímen, a 82 528 200-as telefonszámon, valamint személyesen a levéltár épületében.