Veszprém vármegye kincsestára 32. | 40 éve lett város Zirc
A Zirc Városi Tanács ünnepi alakuló tanácsülésére 1984. január 13-án került sor, amely jeles eseményen többek között a megye városainak párt-, állami-, városi képviselői, Zirc környéki tanácsi szervek, üzemek, termelőszövetkezetek képviselői, egyházi személyek, társadalmi szervezetek, intézmények meghívottai, valamint a sajtó, rádió és televízió munkatársai is tiszteletüket tették.[1]
A Himnusz elhangzása után a Megyei Tanács elnöke, Gyuricza László köszöntötte a résztvevőket és ismertette azokat az állami határozatokat, amelyek alapján Zirc nagyközség Lókút, Nagyesztergár és Olaszfalu községekkel egyesülve városi rangra emelkedett.[2] Zirc fellendülésében, általános fejlődésében, valamint vonzáskörzetének központjává válásában több tényező együttesen játszott szerepet. Ide sorolható a közeli Dudar település határában megnyílt és továbbfejlesztett szénbánya, továbbá a nemcsak zirci iparosokat foglalkoztató kisebb üzemek alapítása, amelyek révén egyre több munkáscsalád óhajtott Zircen családot alapítani. Az ipari fejlesztéseknek köszönhetően a településen fellendülő urbanizációs folyamat ment végbe: míg 1945-ben alig 3000 lakos várta a felszabadulást, az 1980-as évekre számuk megduplázódott, s mintegy 7000 lakos élt a csodálatos földrajzi környezetben.[3]
Az ülés további menetében a város jövőjének és működésének szempontjából meghatározó mozzanatokra került sor: megválasztották a 11 tagú végrehajtóbizottságot, a városi tanács elnökét, Kiss László személyében, valamint létrehozták a tanácsi bizottságokat és Zirc város tanácsának szakigazgatási szervezetét is.[4]
Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és az Elnöki Tanács képviselője az ünnepi tanácsülésen megtartott beszédében kiemelte, hogy „Zirc fejlődése szervesen összefügg azzal a történelmi jelentőségű átalakulással, amely a felszabadulást követően hazánkban végbement”.[5] Kitért arra is, hogy a várossá nyilvánítás nemcsak elismerést jelent és rangot ad, hanem „… kifejezi azt a szilárd elhatározottságunkat is, hogy következetesen haladjunk előre a szocialista demokrácia fejlesztésének útján, növeljük a helyi szervek, tanácsok önállóságát, egyszerűsítsük az ügyek intézését, s ezt az ügyintézést közelebb vigyük a lakossághoz…”[6].
Óvári Miklós beszéde
A várossá váláshoz jelentős mértékben hozzájárult még Zirc és városrészeinek „dolgozó és szorgalmas népe” is, akik a település 800 éves jubileumára készülve, közösen fogtak össze a helyi politikai feladatok megvalósításában, melynek eredményeként a nagyközség 1982-ben elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott Nemzeti Zászlót.[7]
A jövőbeni tervekre, célokra vonatkozóan Óvári arról is beszélt, hogy városi rang elnyerése nagyobb önállóságot, ám ezzel párhuzamosan több munkát és nagyobb felelősséget is jelent. „Elismeréssel beszélünk a megtett útról, de gondolataink a jövőben járnak. Tudjuk, hogy nem pihenhetünk, hajt bennünket a többet és jobbat akarás. Újabb és újabb feladatok vállalására késztet szülőföldünk, hazánk, népünk sorsáért, jövőjéért érzett felelősségünk.”[8]
Az ünnepi tanácsülésen megfogalmazott céloknak és új feladatok megvalósításának eleget téve, még 1984-ben megkezdődött Zirc tervszerű településrendezése. Ugyancsak ebben az évben hagyták jóvá a város rendezési tervét, az alapvető területfelhasználás, a műszaki infrastrukturális rendszerek, valamint az építészeti munkák meghatározása céljából. Az 1985-ben elkészült részletes rendezési terv a város területi bővítéséhez, a telekalakítási munkálatokhoz is kellő útmutatást nyújtott.[9]
Zirc város közlekedési hálózat programterve 1985.
Zirc város Műemlékvizsgálata 1985.
Zircen 1982 és 1985 között a lakásépítések számának növekedésével összefüggésben folytatódott a városközpont beépítése 80 lakás terveinek elkészítésével.[10]
A Végrehajtó Bizottság 1984. január 30-án tartott ülésén, több lényeges napirendi pont és javaslat meghallgatása, valamint megtárgyalása után felhívást intézett a város lakóihoz, melyben felhívták a figyelmet a városalapítással együtt járó állampolgári felelősségvállalásra. Kifejezték, hogy a „város vezetésének jól eső érzés volt tudni, hogy a lakosság „apraja-nagyja” együtt tudott gondolkodni és együtt is tudott cselekedni legtöbb település-politikai feladatunk megoldásában.”[11] A felhívásban hangsúlyozták, hogy a „…városiasodás, a várossá fejlődés kezdeti szakaszában élünk. Zirc dinamikus fejlődésének megtartásához továbbra is szükség van a társadalmi összefogásra...”[12]
Felhívás városunk lakóihoz
Zirc városi rangra emelésével új szakasz kezdődött meg a település és lakosainak mindennapjaiban, számtalan fejlesztési tervvel, javaslattal és törekvéssel. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy az évek folyamán melyek valósultak meg ezekből? A Zirc és Vidéke közéleti lap 1994. januári számában emlékezik meg a várossá avatás 10. évfordulójáról, amely írásból kiderül, hogy Zirc polgárai igen sokat vártak a várossá válástól. „Mindenekelőtt sok pénzt, több központi támogatást, s ezzel együtt az előzőnél gyorsabb, látványosabb településfejlesztést.”[13] Ám 1984-től megváltozott az országos terület- és településfejlesztési koncepció, az addigi városfejlesztő szemléletmód helyett a falvak felé fordulás került előtérbe és ehhez igazodott a központi támogatás rendszere is. Azzal tehát, hogy Zirc város lett, nem számíthatott központi támogatásokra a szennyvízcsatorna-, valamint az általános iskolai tanterem építéséhez sem.[14]
A város vezetése idejében felismerte, hogy a várossá nyilvánítástól önmagában nem lesz több a településfejlesztésre fordítható pénz, az Elnöki Tanács határozata nem vezethet azonnal látványos fejlődésre. Az új státusz és a városi rang elnyerése azonban számos tekintetben a fejlődés lehetőségeit kínálta.[15]
Alkotmány utca és Köztársaság (Sztálin) utca sarka. 1958. Forrás: Fortepan/UVATERV
Zirci Ciszterci Apátság 1964. Forrás: Fortepan/Németh Tamás
Utcakép a tömblakásokkal 1981. Péterfay Endre fényképgyűjteménye
A város főtere, az újonnan átalakított Rákóczi-tér 1985. Péterfay Endre fényképgyűjteménye
A város főtere, az újonnan átalakított Rákóczi-tér 1985. Péterfay Endre fényképgyűjteménye
Levéltári források
HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XV. 13. e.
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, Péterfay Endre fényképgyűjteménye, Negatív képek.
1797. tétel Új általános iskola építése, tömblakások, 1981.
1801. tétel Főtér és az új üzletház, 1985.
HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 676.
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, Zirc Városi Tanács iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1984. 1. kötet.
HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 677.
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, Zirc Városi Tanács iratai, VB. ülési jegyzőkönyvek. 1984. 1. kötet.
HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 948. b.
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, Zirci Községi Tanács (1973-tól Községi Közös Tanács) iratai, Iratok, Zirc városközpont rehabilitációs vizsgálata VÁTI 1985.
Közlekedési hálózat programterv
Műemlékvizsgálat
Felhasznált irodalom
Illés 1984 = Illés Ferenc: Zirc. In: Városépítés. Új városok. 20. évfolyam, 4. szám. 1984.
https://adt.arcanum.com/hu/view/Varosepites_1984/?pg=162&layout=s
Letöltés ideje: 2024. február. 6.
Napló 1984 = Napló. 40. évfolyam, 11. szám. 1984. január 14.
https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1984_01/?pg=88&layout=s
Letöltés ideje: 2024. február 7.
Napló 1987 = Napló. 43. évfolyam, 127. szám. 1987. június 1.
https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1987_06/?pg=0&layout=s
Letöltés ideje: 2024. február 8.
MH 1987 = Magyar Hírlap. 20. évfolyam, 96. szám. 1987. április 24.
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_1987_04/?pg=216&layout=s
Letöltés ideje: 2024. február 14.
ZéV 1994 = Zirc és Vidéke. 37. évfolyam, 1. szám. 1994. január.
[1] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 676. 1. kötet.
[2] Napló 1984. 1.
[3] Illés 1984. 30.
[4] Napló 1984. 1.
[5] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 676. 1. kötet.
[6] Uo.
[7] Illés 1984. 30.
[8] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 676. 1. kötet.
[9] Napló 1987. 1 ̶ 2.
[10] Napló 1987. 2.
[11] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ XXIII. 677. 1. kötet
[12] Uo.
[13] ZéV 1994. 2.
[14] Uo.
[15] MH 1987. 4.
Új hozzászólás