Veszprém vármegye kincsestára 27. – Veszprém város 1916. évi nyilvános mulatságokról szóló szabályrendelete

A levéltár iratanyagából Veszprém város 1916. évi nyilvános mulatságokról szóló szabályrendeletét¹ szeretném bemutatni, amely forrásból a város polgárainak szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeiről és kereteiről tudhatunk meg érdekes információkat. Veszprém város képviselőtestülete 1916. december 21-én tartott rendes közgyűlésén döntött a nyilvános mulatságok megtartásának szabályairól. A rendelet a bálok, nyilvános ünnepségek, mulatságok egyik kiemelt időszakát, a farsangi időszakot (január 6., Vízkereszt ünnepétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszak) is érintette.

A szabályrendeletben pontosan meghatározták, hogy mit jelent a nyilvános esemény, és milyen nyilvános rendezvények megtartása esetén szükséges rendőrhatósági engedély beszerzése.

„Nyilvánosnak tekintendő, tehát engedélyezés alá esik minden oly mulatság vagy látványosság is, melyet, habár belépődíj nélkül, de nyilvános helyen, vagy magánháznál ugyan, de belépődíj mellett nyerészkedési célból rendeznek. Kivételt képeznek azok a nyilvános ünnepélyek és előadások, amelyeket az iskolák, céljaik által meghatározott vagy jótékony célra rendeznek, ezek azonban bejelentési kötelezettség alá esnek.”

„Hangversenyek, táncvigalmak, szavallatok (recitátor), felolvasások, daltársulati, bűvészeti, mozgófénykép, továbbá cirkusz, valamint egy vagy több állattal bemutatandó előadások, virágkorzó vagy hasonló menetek, versenyek, úgy akár egyesek, akár mutatványosok által a város utcáin és terein reklám céljából felvonulások nyilvános rendezéséhez, tűzijáték, állatsereglet, anatómiai, panoptikai és más hasonló múzeum, báb vagy gépszínház nyilvános bemutatásához, kintorna², sípláda, citera és általában hangszerekkel udvaron és utcákon, tereken, nyilvános helyeken, kereseti célból való játszáshoz, lég-, hajó- és körhinták, erőmérőgépek, hullámvasutak és minden ehhez hasonló természetű játékoknak és szórakoztató eszközöknek, illetve minden hasonló látványosságoknak nyilvános helyen való felállításához rendőrhatósági engedély szükséges.”

A színielőadások megtartását is szabályozta a rendelet, a veszprémi színház társulatának, előadásainak védelmében. A rendes színházi idény kezdete előtt 8 nappal és a színházi idény tartama alatt csak jótékony célú és műkedvelői előadásokra és színpártoló egyesülettel szerződéses viszonyban álló színtársulatnak adtak ki engedélyt előadásokra. Jótékonycélú és műkedvelő előadást is ebben az időszakban csak a színigazgató hozzájárulásával lehetett tartani a színházépületben.

A városi vezetők arra is figyelemmel voltak, hogy a nyilvános rendezvények mások erkölcsi vagy vallási, felekezeti érzékenységét ne sértse.

„Ha a népénekesek vagy dalcsarnokok, orfeumok tagjai az előadások alatt nyilvánosan, akár taglejtésekkel, akár hiányos szeméremsértő öltözetükkel, akár szóval a közerkölcsiséget botrányos módon megsértik, nem különben, ha valamely vallásfelekezetet, nemzetiséget vagy osztályt sértő módon kigúnyolnak – a már engedélyezett további előadások a rendőrhatóság által betiltandók.”

Táncmulatság megtartására csak akkor adtak ki engedélyt, ha erre a célra alkalmas, tiszta, megfelelően szellőztethető, egészségügyileg is alkalmasnak talált helyiséget jelöltek meg a szervezők. A rendelet szerint a kocsmák vagy vendéglátóhelyek az ivóhelyiségeket egyidejűleg táncteremként és a tánctermet ivóhelyiségként nem használhatták, de azt megengedték, hogy egy ivóhelyiséget kizárólag táncteremként használjanak.

A városban a mulatságokat legfeljebb éjjel 12 óráig, a farsangi időszakban hajnali 2 óráig engedélyezték.

A szabályrendeletben külön kitértek a farsangi álarcosbálokra. A korlátozások 5. pontja így szól: „Álarcosbálokra álarc alatt az utcán át felvonulni csak zárt vagy fedett kocsikban szabad, másképp álarc alatt az utcán megjelenni tilos”.

A rendezvény szervezőjének a rendőrhatóság által kiadott engedély után a helyhatósági engedély kiadásáért meghatározott díjat kellett fizetnie a városi szegényalap javára. A tudományos és közművelődési előadások, valamint tanintézetek által rendezett nyilvános előadások után helyi díjat nem kellett fizetni, még akkor sem, ha belépődíj mellett tartották meg. Jótékonycélú előadások után pedig a helyi díjat a városi tanács indokolt esetben elengedhette.

Planetás madarak mutogatása³, kintornán, citerán és egyéb hangszereken nyílt helyeken való játszás után díjat nem kellett fizetni, de ezt a rendőrkapitányság által csak veszprémi illetőségű, vagyontalan és keresetképtelen személyeknek engedték meg. A planetás madarak mutogatása csak az országos és heti vásárok napjain és annak területén, kintornán, citerán és egyéb hangszereken nyílt helyen való játszás pedig csak az engedélyben megjelölt külvárosi utcákban, a meghatározott órákban és egy személynek legfeljebb hetenként kétszer volt engedélyezett.

A helyhatósági engedély kiadásáért fizetendő díjak megállapítása a szabályrendeletből (MNL VeML, V.191. I./60.):

A nyilvános események rendőri felügyeletéről is külön rendelkezett a városi képviselőtestület. Színházban vagy cirkuszban tartandó előadásoknál, a nagyobb helyiségekben rendezendő nyilvános táncvigalmak, hangversenyek, dalestélyek, orfeumok előadásainál, felolvasásoknál egy rendőrtisztviselőnek mindig jelen kellett lennie, kisebb helyiségekben rendezett, vagy más jellegű összejöveteleknél a rendőrkapitány intézkedése szerint egy rendőrbiztos vagy altiszt, esetleg egy vagy több közrendőrnek kellett felügyeletet teljesítenie. A rendőrtisztviselők mellé kellő számú közrendőrt biztosított a rendőrség.

Az előadás, hangverseny és nagyobb nyilvános események rendezőjének az ügyeletes rendőrtisztviselő részére olyan ülőhelyet kellett biztosítania, ahonnan a felügyelő személy nem csak az előadást, hanem annak közönségét is figyelni tudta. Ezt a helyet (a színházban a páholyok és mindkét oldali két első sor kivételével) a rendőrkapitány előre kijelölte.

A szabályrendeletből jól látható, hogy mennyire fontos volt a városnak, hogy ezt a témát szabályozza, valamint az is kiderült, hogy mennyire sokszínű és érdekes programok, nyilvános rendezvények segítették a város lakóit a kikapcsolódásban az 1900-as évek első évtizedeiben.

1. MNL VeML, V.191. Veszprém város szabályrendeleteinek gyűjteménye, I./60.