Veszprém megye kincsestára 9. – A füredi sellő

Pákozdi Éva Szilvia levéltári könyvtáros
2020.07.14.
A gyógyvizek és gyógyfürdők népszerűsége, a fürdőzés, mint a szórakozás egyik formájának általánossá válása a 19. század második felére új időszaki kiadványtípusok megjelenését hozta magával. A fürdői újságok különféle típusainak célja változatos volt: a szakmai információk megosztásától a nagyközönség szórakoztatásáig. Ez utóbbi típusba tartozik szakkönyvtárunk kincse, a NAYAD.

Nayad – a fürdői album

A gyógyfürdőkhöz kapcsolódó időszaki kiadványoknak tartalmi szempontból három kategóriáját lehet elkülöníteni. A balneológia1 fejlődésével először a szakemberek (orvosok, vegyészek stb.) publikációit tartalmazó ún. balneológiai szaklapok megjelenésével találkozunk, majd a fürdői újságok láttak napvilágot, amelyek a szakmai tartalom mellett a hazai fürdők népszerűsítését is célozták. A fent említett két típus mellett jelentek meg a fürdői albumok, amelyek már kizárólag a pihenésre vágyók igényeinek megfelelően szórakoztató kiadványok voltak.

A fürdővel bíró települések iránti érdeklődés erősödésének köszönhetően egyre több balatoni település is felkerült a hírlapi hirdetések és a fürdői újságok palettájára a 19. század folyamán. Az egyik legnépszerűbb üdülő- és fürdőhely Balatonfüred volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a hazai fürdők népszerűsítésre életre hívott Nayad– fürdői album első évfolyamában is helyet kapott.

Az 1863-ban Pesten megjelent fürdői album a görög eredetű, különleges hangzású, „sellő, vízi tündér” jelentésű szót (najád) választotta címéül. A szerkesztők2 már az előszóban világosan megfogalmazták céljukat:

„…. a „Nayad” … a Duna és a Balaton kies partjaira vezeti a nyájas olvasót … hazánk fördőhelyeire, hol a társadalom szine egybegyűlve élvezi a szép vidék nyujtotta gyönyöröket. … az első évben csak két fördőhelyet tüztünk ki szemlénk céljául, t. i. a császárfördőt és Balatonfüredet. Mindenesetre két olyan fördőt, mely megérdemli hogy az irodalom egyszer másszor vessen rá egy egy rövid pillanatot és mozgalmas életéből lessen el egy egy tanúlságos momentumot.”

Az albumban, jobbára a szerkesztők tollából,hosszabb-rövidebb szépirodalmi és ismeretterjesztő írásokat találunk a két fürdőről, amelyek igyekeznek megfelelni az előszóban meghirdetett követelménynek: „A „Nayad”nak vidornak kell lennie, mint a csevegőforrásnak…”

A szerkesztők azon szándékuknak is hangot adtak, hogy a „Nayad” Tiszafüredet és Szliácsot3 kívánja a második évfolyamban bemutatni. Azonban a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a hazai fürdőket szórakoztató formában népszerűsítő kiadványnak nem lett folytatása. A könyvtárunkban fennmaradt példányok alapján viszont felmerül a gyanú, hogy az első kötetet többször is kiadták/nyomtatták.

Az albumot Petrik Géza Magyar könyvészetébe4 is felvette, amely adatai szerint 152 lapból és 3 rézmetszetből áll.Az intézményünkben fennmaradt példányoknál azonban megjelenésükben és tartalmunkban is eltéréseket találunk, holott mindkettő – a kötet saját közlése szerint – 1863-ban Lauffer és Stolp kiadónál jelent meg. A kiadvány után nyomozva feltűnt, hogy már 1862-ben hirdette az albumot a kiadója5, és 1869-ben még mindig forgalomban volt, változatlan kiadási évvel6. A rejtély megoldása az lehet, hogy a kiadó az album egyetlen számát több utánnyomásban jelentette meg, de a munkát más-más nyomdával végeztette el. A tulajdonunkban lévő kötetek egyike a pesti Herz János-féle, a másik pedig az ugyancsak pesti Mihalovics nyomdában készült7. Mivel a Herz-féle album címlapján 1863 szerepel kiadási évként, de a nyomtatás adata a hátlapon 1862, ezért feltételezzük, hogy ez lehetett az első kiadása a műnek, amelyet 1862 őszén már megjelentként hirdettek.

Ugyancsak a többszöri kiadásra/nyomtatásra enged következtetni, hogy nem azonos a kötetek illusztráltsága. A Herz-féle egyszínű, kevéssé díszített borítójú, míg a Mihalovics-féle igencsak díszes példány.

A mű Petrik Géza leírása szerint három rézmetszetet tartalmaz. Ezt erősíti meg, hogy az album utolsó oldalain a három Rohbock8 rézmetszet (a budai Császárfürdő, és két füredi) leírása található.

S bár ezek a metszetek eredetileg Hunfalvy János Magyarország és Erdély képekben9 című háromkötetes művében jelentek meg, de a közös kiadó révén a fürdői albumban újra közlésre kerültek.

A kiadó, Lauffer és Stolp azonban a hirdetésekben a kezdetektől négy metszettel népszerűsíti az albumot10. A címlapot ugyanis megelőzte a Császárfürdőről készült (szerző nélküli) osztott metszet. A fent említett négy metszet az első kiadástól része volt a műnek, amit az is bizonyít, hogy szakkönyvtárunk Herz-féle kötetében a címlapon megmaradt az azt megelőző kép lenyomata. Ez az album csak képleírásokat, de metszeteket nem tartalmazva került a tulajdonunkba.

A Mihalovics-féle nyomtatásban viszont bővült a képek köre egy kőnyomatos füredi életképpel.

S bár egyik példányunk sem teljes, az megállapítható, hogy az újranyomás(ok) során a tartalom is változott: a Herz-féle nyomtatásban csak a Császárfürdőről és Balatonfüredről szóló írások találhatók, a Petrik-féle adatoknak megfelelően 152 lapon, és a tartalomjegyzéke sem ígér többet. A Mihalovics-féle nyomtatásban ezt a 152 lapos „Szépirodalmi rész”-ként jelölt blokkot megelőzi egy 18 lap terjedelmű gyakorlati rész is, amely a fent említett két fürdő gyógyvízének összetevőiről, a gyógyhatásairól, orvosairól, árszabásairól stb. tájékoztat. Érdekesség, hogy az előszót és a hibajegyzéket mindkét kiadásban változatlanul közölték. Ugyanakkor a tartalmi változtatás azt mutatja, hogy a kiadó igyekezett a fellendülő idegenforgalomnak is eleget tenni.

 

Irodalom

Kerényi Éva: Fürdőélet Gömörben a „hosszú” 19. században. (Doktori disszertáció) Budapest ELTE BTK, 2016. 261 p. (https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32179/dissz_kerenyi_eva_tortenelemtud.pdf?sequence=1) (2020. július 8.)

Magyar könyvészet, 1860-1875. Jegyzéke az 1860-1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak. Összeáll. Petrik Géza. Budapest, 1885.

Nayad. Fürdői album. Szerk. Balázs Sándor, Huszár Imre, Rózsaági Antal. I. évfolyam Pest Lauffer és Stolp, 1863. (két kiadásban)

 

Jegyzetek

1 gyógyfürdőtan (a gyógyforrások és a gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány)
2 Balázs Sándor (1830-1887), Huszár Imre (1838-1916) és Rózsaági (Rozenzweig) Antal (1829-1886) a korabeli pesti újságírás személyiségei, lapszerkesztők.
3 Ma Szlovákia Besztercebányai kerületében fekvő fürdőváros. (Eredetileg Szliácsfürdő)
4 Magyar Könyvészet, 1860-1875. Jegyzéke az 1860-1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak. Összeáll. Petrik Géza. Budapest, 1885. p. 271.
5 Nefelejts 4. évf. (1862) 21. sz. (augusztus 24.) p. 256.; Pesti Napló 13. évf. (1862) szeptember 2. (kedd) Különfélék rovat. [p. 2.]
6 Pesti Napló 20. évf. (1869) február 28. (vasárnap) Lauffer Vilmos hirdetése [p. 3.]
7 A Széchényi Könyvtár katalógusa szerint a náluk lévő példányok Hornyánszky-Hummel Nyomdában készültek.
8 Rohbock, Ludwig von (1827-1893) német rajzművész, acélmetsző
9 Hunfalvy János: Magyarország és Erdély képekben I-II. Magyarország. III. Erdély. Darmstadt Lange, 1856-1864. (Lauffer és Stolp bizománya Pesten.)
10 „Huszár Imre és Szokoly Viktor közreműködése mellett Balázs Sándor és Rózsaági Antal fürdői albumot szerkesztenek, melynek cime: „Nayad“ és mely évfolyamokban fog megjelenni és a magyarországi fürdőket históriai, gyógyászati, főleg pedig társadalmi szempontból fogják ismertetni. Az első évfolyam Balaton-Füredet és a Császárfürdőt fogja tartalmazni és május végén fog megjelenni. A kiállítás csínjáról Lauffer és Stolp, mint kiadók fognak gondoskodni, és az első évfolyamot négy képpel látják el.” In: Hölgyfutár. Szerk. Szokoly Viktor. 13. évf. (1862) 32. (március 15.) Budapesti hirharang rovat. p. 254.
„Lauffer és Stolp könyvkereskedésében, Pest, vátci-utca 7-ik szám megjelent, s minden hiteles könyvárusnál kapható. „Nayad“ Fürdői Album. Szerkesztik : Balázs Sándor, Huszár Imre és Rózsaági Antal, két császárfürdöi és két Balaton-Füredi tájképpel gyönyörű acélmetszetben. Csinos szinnyomatu borítékba kötve 2 ft.” In: Hölgyfutár. 14. évf. (1863) 70. (június 13.) Budapesti hirharang rovat. p. 558.

Utolsó frissítés:

2020.07.14.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges