Veszprém megye kincsestára 4. – Egy Gerbeaud színdarab meghívója, 1907.

Szűts István Gergely PhD főlevéltáros
2020.04.28.
A levéltári raktárak mélyén – mint egy valódi kincsestárban – rengeteg fontos, érdekes és izgalmas, vagy épp gyönyörű kivitelezésű, némelykor humorral átitatott irat rejtőzködik. A levéltárosaink abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ezekkel a dokumentumokkal nap mint nap dolgozhatnak. A nagyközönségnek viszont ritkán nyílik alkalma arra, hogy megcsodálhassa ezeket a kincseket. Ezért döntöttünk úgy, hogy rendszeresen jelentkező, új forrásközlő sorozatot indítunk útjára honlapunkon „Veszprém megye kincsestára” címmel. Negyedik közlésünket Szűts István Gergely főlevéltáros kollégánk készítette.

Egy Gerbeaud színdarab meghívója Farkasházy Jenőnek, a Herendi Porcelánmanufaktúra gyártulajdonosának (Budapest, 1907. március 7.)

Levéltárunkban természetesen nemcsak Veszprém megyei, hanem az itt élő családoknak, szervezeteknek és gazdasági vállalkozásoknak köszönhetően más magyarországi és számtalan külföldön keltezett irat is fellelhető.  E sok ezer forrás közül különösen érdekes egy elsőre talán jelentéktelennek tűnő, 1907-ben Budapesten készült meghívó.

A Gerbeaud termékek majd százötven éve a magyar gasztronómia világhírű termékeinek számítanak, azonban az alapítók hétköznapjairól, kapcsolati hálójáról keveset tudunk. Veszprém megyéhez legismertebb ipari vállalkozásán, a Herendi Porcelánmanufaktúrán keresztül már az 1900-as évek elejétől szorosan kötődött a Gerbeaud. Nemcsak a megrendelt porcelántárgyak, hanem személyes, baráti kapcsolatai miatt is.

Itt, a vállalat iratanyagában maradt fenn a most bemutatandó egyedi, a gyár tulajdonosának, Farkasházy Jenőnek küldött meghívó is. A Gerbeaud családban hagyománynak számított, hogy évente néhány alkalommal a meghívott rokonokat, barátokat Gerbeaud Emil lányai egy-egy kisebb jelenettel, színdarabbal lepték meg. A lányok ezúttal is egy francia darabot választottak. Az Eugene Labiche által írott, Le Major Cravachon (Cravachon őrnagy) című darabot 1844-ben mutatták be Párizsban. Majd fél évszázaddal később, 1889-ben ugyan elkészült magyar fordítása, ám szűk két évtized alatt sem vált közismertté a hazai műértő közönség körében. Magyarországon így szinte csak frankofón társaságokban tartották nyilván, nem véletlen, hogy a Gerbeaud lányok éppen ezt választották. Az egyfelvonásos vígjátékot a családi hagyomány szerint ezúttal is francia nyelven mutatták be a meghívott vendégeknek, akik között Farkasházy Jenő mellett helyet foglalt még többek között Hubay Jenő és családja, valamint Fontenay francia főkonzul is.

A főszerepet Gnos Róbert, Gerbeaud Emil ifjú unokaöccse játszotta. A több nyelven kiválóan beszélő, közkedvelt üzletember egyszerre érezte magát otthon Genfben és Budapesten. Ugyan ifjúkora nagy részét Svájcban és Franciaországban töltötte, azonban nagybátyja hívására néhány éve csatlakozott a családi vállalkozásnak számító budapesti Kugler utóda Gerbeaud Rt.-hez, emiatt egyre többet tartózkodott a magyar fővárosban. A női főszerepet a néhány hónap múlva hivatalosan is Georg Berthoud bázeli bankigazgató jegyesének számító Gerbeaud Erzsébet játszotta. A címszereppel testvérei talán kedveskedni szerettek volna a hamarosan házasodó nővérüknek.

A Gerbeaud lányokon kívül szerepet vállalt még Suppán Vilmos is. A köztiszteletben álló udvari tanácsos ebben az időszakban a Magyar Királyi Kereskedelmi Akadémia igazgatója volt. Suppán a helyi jegyzőt személyesítette meg a darabban. Mellette az utolsó pillanatban sikerült rábeszélni egy szerepre Adalbert de Pivny-t (Póka Pivny Béla) mérnököt, aki emiatt egy nappal elhalasztotta párizsi útját. Pivny a magyar repülő mozgalom egyik fontos alakja volt, aki a Magyar Aero Klub titkáraként elsősorban a francia repülés tapasztalatait igyekezett itthon is kamatoztatni.

Függöny!

Levéltári források

MNL VeML XI.46.b.dd.13.tétel

Utolsó frissítés:

2020.05.04.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges