Jelenlegi hely

LEVELEK A MÚLTBÓL | 2026. február

2026.02.26.

Az elfeledett ölbői sajtgyár történetéről

Ölbő két világháború közötti gazdasági életének meghatározó szereplője, a település egyik legnagyobb foglalkoztatója az Ungár Miksa (1869-1937) zsidó földbérlő által bérelt, a családtagok kezelésében lévő ölbői béruradalom, valamint az általa Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár néven 1929-ben bejegyzett cég volt.

Az Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár alapítása

Ungár Miksa 1925-ben lett Baich Mihály (1889-1955) ölbői birtokának a bérlője.[1] A báró 2068 kh ölbői földbirtokából 879 kh-at vett bérbe.[2] 1926 novemberében kapta meg a sajtgyártó ipar Ölbő községben berendezett üzemében való gyakorlására vonatkozó,[3] 1929-ben a vidéki kistejgyűjtő állomásra jogosító iparengedélyt.[4] 1929-ben kérvényezte mezőgazdasági vállalata és a vele kapcsolatos sajtüzeme „Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár” címmel cégjegyzékbe történő felvételét is.[5] A cégbíróság 1929. december 7-én jegyezte be a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékébe az Ungár Miksa, továbbá Ungár Jakab (1899-1944), Ungár Miklós (1902-?) és Ungár Sándor (1906-?) ölbői lakosok mint cégtulajdonos, illetőleg cégvezetők irányítása alatt működő céget.[6] A cég székhelye Ungár Miksa Ölbő 3. házszám alatt található lakása lett. Ennek sajt készítésére és szárítására berendezett pincehelyiségében működött a Viktória Sajtgyár. Az épület ma a Kossuth utca 3. szám alatt álló, 2019-ben felújított szentgyörgyi Horváth-kúriával azonos, amely az ún. Belső major és a béruradalom „gazdasági központjaként” működött.

A Viktória Sajtgyár

Ungár Miksa még táplánfai (ma: Táplánszentkereszt) gazdálkodása idején vetette meg a Viktória Sajtgyár alapjait 1918-ban. A sajtüzem a kor igényeinek megfelelő modern üzemmé Ölbőn nőtte ki magát. A sajtgyár évente kb. 700-800 ezer liter tejet és kb. 1000 métermázsa sajtot dolgozott fel a 30-as évek közepén. A kemény és félkemény sajtok mellett előállított többféle márkájú ömlesztett sajtot is. Natúr sajtokból gyártott ementálit 80-100 kg-os karikákban, Viktória kövérsajtot 2-3 kg-os karikákban, trappistát, ilmicit, háromféle dobozos sajtot, 6 adaggal, háromféle blokk sajtot. A sajtüzem mellékterméke volt a tejsavóból előállított albumin tyúkeleség. A gyár a tejet saját gazdaságából szerezte be, részben pedig a közeli falvakból gyűjtötte. Az üzem 200 ezer pengő alaptőkével rendelkezett. A 30-as évek közepén Ungár Sándor igazgató vezetése alatt működő gyár dobozüzemében és sajtüzemében 25 munkást foglalkoztatott.[7]

A Viktória Sajtgyár ortodox kóser sajtgyártmányaival egy szűk piaci rés igényeit is igyekezett kielégíteni, úgy hirdetve magát az ortodox zsidóság számára, mint szombattartó cég és az egyedüli sajtgyár, ahol az ortodox kóser tejtermékek az összes „chümrek”[8] betartásával a „Chaszam Szajfer”[9] előírása szerint készülnek.[10] Megbízhatóságra vonatkozó referenciát (hechser) a sárvári és szombathelyi ortodox zsidó hitközség rabbinátusa szolgáltatott.[11] 1930-ban már Budapest, VII. kerület, Dob utca 19. szám alatt működő képviselettel rendelkezett a sajtgyár, vezérképviselője a Papper Dezső cég volt.[12] 1938-ban a VII. kerületben, a Nyár utca 34. szám alatt volt lerakata a gyárnak.[13]

Elért eredmények

A sajtüzem gyártmányai az 1920-1930-as évek fordulóján rendszeresen szerepeltek az országos tejtermék-minősítési versenyeken és mezőgazdasági kiállításokon, ahol kiváló minőségük folytán több első díjjal és aranyéremmel lettek kitüntetve.

A bérgazdaság 1927-1930 között minden évben részt vett az Országos Tejgazdasági Szövetség sorrendben II., III., IV. és V. Országos Tejtermékbírálatán. 1927-ben trappista sajtja Budapest székesfőváros tiszteletdíját érdemelte ki.[14] 1928-ban óvári-féle sajtja a Stauffer J. és Fiai cég tiszteletdíját nyerte el.[15] 1929-ben három terméke (ementáli, trappista és ömlesztett ementáli sajt) is elismerő oklevélben részesült.[16] 1930-ban két gyártmánya (óvári-féle és ömlesztett ementáli sajt) kapott elismerő oklevelet.[17]

A bérgazdaság 1928-ban, 1929-ben, 1932-ben és 1935-ben is kiállított az Országos Magyar Gazdasági Egyesület éves mezőgazdasági kiállításán, a XXXVII., XXXVIII., XLI., illetve XLIV. Tenyészállat-, Termény- és Gépkiállításon. 1928-ban gróji, Viktória kövérsajt és Mágnássajt különlegességeit állította ki[18] sajtjaival nagy tetszést aratva.[19] A tejtermékbírálaton II. díjjal ismerték el gróji és II/b. díjjal trappista sajttermékét.[20] 1929-ben az előző évhez hasonlóan gróji, Viktória kövérsajt és Mágnássajt különlegességeivel vett részt az országos kiállításon.[21] 1935-ben a kiállításhoz kapcsolódó tejtermékbírálaton ismét a díjazottak között volt, I. osztályba lett sorolva és elismerő oklevelet kapott ementáli és ömlesztett dobozsajtja is.[22]

Ami a cég megszűnéséről tudható

Az Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár mint cég megszűnésének a cégbírósági iratokban nincs nyoma. Ungár Sándor 1939 júliusában mondott le a néhai édesapja nevére 1931. február 18-án kiadott kistejgyűjtési iparengedélyről.[23] Özvegy Ungár Miksáné (1870-1944) 1941 márciusában terjesztette be az Ölbő községben özvegyi jogon gyakorolt bércséplő iparengedélyéről történő lemondását.[24] Az Ungár testvérek tulajdonát képező modern gyárüzemű sajtgyári berendezés, méhészeti eszközök és további gazdasági felszerelések 1944-ben Ölbőről Alsószelestére (ma Szeleste) lettek átszállítva. A berendezéseket és eszközöket részben hatósági intézkedésre elárverezték, részben a háborús cselekmények következtében megsemmisültek.[25]

Összegzés

Ungár Miksa ölbői vállalkozásának voltak előzményei. Több településen is gazdálkodott bérlőként, a sajtgyár alapjait már Táplánfán lerakta. Egy piaci rést – ortodox kóser tej és tejtermékek gyártása – megtalálva és kiszolgálva, vállalkozását Ölbőn fejlesztette olyan jól működő kis, talán közepesnek is mondható családi céggé, amely nyitott volt az innovatív megoldások alkalmazására. Gyermekeire örökül hagyott vállalkozásának a második világháború és a holokauszt vetett véget.

A tanulmány teljes terjedelemben olvasható:
Az Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár története a két világháború között. In: Bencziklopédia. Ünnepi tanulmányok a 70 éves Benczik Gyula tiszteletére. Szerk. Kóta Péter. Szombathely, 2025. 171-190. p.

A tanulmánykötet nyomdába adását követően, 2025 decemberében kerültek levéltárba – Feiszt György és Inzsöl Richárd közreműködésével, dr. Galántai Györgynek köszönhetően – az ölbői sajtüzem korabeli sajtcímkéi, amelyek Szelestén, egy ház padlásán vészelték át az elmúlt évtizedeket.

^{^[1]} ^{Vasmegyei fejek. Szerk. és kiad. Halász Imre. Szombathely, 1930. 344. p.}

^{^[2]} ^{Magyarország földbirtokosai és földbérlői (gazdaczimtár). A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján. Bp., 1937. 325. p.}

^[3] ^{HU-MNL-VaML-VII.1.h. E 1430/1929. Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár. Ungár Miksa. 3474/1926. sz. alatt a sajtgyártó ipar gyakorlásának kiadott iparengedély másolata, Szombathely, 1929. október 11.}

^{^[4]} ^{HU-MNL-VaML-IV.425.b. 2942/1939. Véghatározat Ungár Miksa vidéki kistejgyűjtő állomásra Ölbő községben engedélyezett, 5951/1929. sz. iparengedélyéről történő lemondásáról, Sárvár 1939. augusztus 29.}

^{^[5]} ^{HU-MNL-VaML-VII.1.h. E 1430/1929. Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár. Ungár Miksa}

^{^[6]} ^Uo.

^{^[7]} ^{Országos mezőgazdasági címtár. 3., Felsődunántúl. Szerk. Czeglédy Béla. Kaposvár, 1937. 95. p.}

^{[8] chümrek: a törvények szigorú értelmezése; szigorúság.}

^{[9] Chaszam Szajfer = Chatam Szófer = Schreiber Mózes (1762-1839): zsidó rabbi és talmudtudós.}

^{[10] Zsidó Újság, 1932. április 1. 10. p.}

^{[11] Egyenlőség, 1923. november 17. 15. p.; Egyenlőség, 1926. június 19. 16. p.; Zsidó Újság, 1929. december 13. 16. p.}

^{[12] Zsidó Újság, 1930. november 14. 5. p.}

^{[13] Zsidó Újság, 1938. december 30. 16. p.}

^{^[14]} ^{Az Országos Tejgazdasági Szövetség tejtermékbírálata. = Tejgazdasági Szemle, 1928 1. sz. 3. p.; Országos tejtermékbírálat. = Budapesti Hírlap, 1927. december 20. 18. p.; Az országos tej- és tejtermékbírálat eredménye. = Köztelek, 1927. december 22. 1953. p.}

^{^[15]}^{Az Országos Tejgazdasági Szövetség tejtermékbírálata. = Tejgazdasági Szemle, 1928 22. sz. 255. p.}

^{^[16]}^{Az Országos Tejgazdasági Szövetség által rendezett IV-ik tejtermékbírálat. = Tejgazdasági Szemle, 1929. 23. sz.}^268-269.

^{^[17]}^{Az Országos Tejgazdasági Szövetség V. országos tejtermékbírálata. = Köztelek, 1930. október 26. 1571. p.; Az Országos Tejgazdasági Szövetség által rendezett V-ik országos tejtermékbírálat. = Tejgazdasági Szemle, 1930. 20. sz. 230. p.}

^{^[18]} ^{Tejgazdasági kiállítás. = Köztelek, 1928. április 8. 639. p.}

^{^[19]}^{A kormányzó és a földmivelésügyi miniszter ünnepi beszéddel felavatták a tenyészállatvásárt. = Újság, 1928. március 24.}^{5. p.}

^{^[20]}^{A tenyészállatkiállítási bírálat és díjazás eredménye. = Köztelek, 1928. április 1.}^{603. p.; Tejtermék bírálat. = Tejgazdasági Szemle, 1928 7. sz. 77. p.}

^{^[21]} ^{A tejgazdasági kiállítás. = Köztelek, 1929. április 14. 716. p.}

^{^[22]}^{A Mezőgazdasági Kiállítás tejtermékbírálatának eredményei. = Tejgazdasági Szemle, 1935 6. sz. 61-62. p.}

^{^[23]}^HU-^{MNL-VaML-IV.425.b. 2942/1939.}

^{^[24]}^HU-^{MNL-VaML-IV.425.b. 1292/1941.}

^{[25] HU-MNL-VaML-V.253. 860/1945.}

Pup Csilla

Sajtcímke, Ölbői Sajtgyár, Edelweiss–Gyopár sajt (1)
HU-MNL-VaML Levéltári Könyvtár gyűjteménye

Sajtcímke, Ölbői Sajtgyár, Edelweiss–Gyopár sajt (2)
HU-MNL-VaML Levéltári Könyvtár gyűjteménye

Sajtcímke, Ölbői Sajtgyár, Korona sajt
HU-MNL-VaML Levéltári Könyvtár gyűjteménye

Sajtcímke, Ölbői Sajtgyár, „Mont-Blanc” sajt (1)
HU-MNL-VaML Levéltári Könyvtár gyűjteménye

Sajtcímke, Ölbői Sajtgyár, „Mont-Blanc” sajt (2)
HU-MNL-VaML Levéltári Könyvtár gyűjteménye

Sajtcímke, Ölbői Sajtgyár, „Mont-Blanc” sajt (3)
HU-MNL-VaML Levéltári Könyvtár gyűjteménye

Ungár Miksa
Forrás: Halász 1930, 344. p.

Céges levélpapír 1929-ből
MNL VaML VII-1-h. A Szombathelyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok. E 1430/1929. Ölbői Bérgazdaság és Viktória Sajtgyár. Ungár Miksa