Muzeális ritkaság a 16-17. század fordulójáról

A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának Könyvtára a közelmúltban értékes muzeális[1] hungarika kötettel gazdagodott. Az 1933-ban Szombathelyen született, Vas megyéhez, különösen Sárvárhoz sok szállal kötődő, 2020-ban Oxforban elhunyt Gróf László (1933–2020)[2] térképtörténész hagyatékából került a gyűjteménybe Martin Fumée (1540k. –1590k.) francia író és történész 1600-ban, Londonban, angol nyelven kiadott Magyarország története, a „The historie of the troubles of Hungarie: containing the pitifull losse and ruine of that kingdome and the warres happened there, in that time, betweene the Christians and Turkes”.[3]

A francia szerző Párizsban, 1594-ben kiadott művét[4] már a megjelenése utáni években lefordították németre[5] és angolra is. A Felix Kyngston londoni (?–1651) nyomdász műhelyéből kikerült, megközelítőleg 400 oldal terjedelmű kötet angol fordítása Churche Rooke (16–17. sz.) munkája, aki, ahogy azt a könyv előszavában írja, maga is járt Magyarországon, s bár nem töltött ott hosszú időt, de megfigyelte az emberek szokásait és természetét.[6] Ez a franciából fordított mű az első Angliában megjelent munka, ami teljes egészében a magyarokról szól.[7]

A kötet értékét[8] hazai viszonylatban ritkasága is növeli. Bár néhány példány lappanghat feltáratlan gyűjteményekben, de a Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása (MKDNY)[9] csak hármat tart számon belőle Magyarországon, kettő az Országos Széchényi Könyvtár, egy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményében található.

Fumée műve Magyarország és Erdély részletes bemutatása után az ország oszmán törökök általi leigázásának történetét beszéli el. A török háborúk előzményeit és okait, majd azok eseményeit tárgyalja a mohácsi vésztől egészen I. Miksa (1527–1576) haláláig.

A kötet kilenc fejezetre tagolva mutatja be Magyarország történetét. Benne a fordító Sir Robert Cecilnek (1563–1612)[10] szóló dedikációja és előszava megelőzi Fumée előszavát. A tartalomban való eligazodást a könyv végére illesztett mutató segíti.

A műről 1933-ban Győry János (1908–1973) irodalomtörténész, filológus írt részelesebben.[11] Fumée a kötetet gondosan kidolgozott történetfilozófiai bevezetéssel látta el. Szerinte „amikor a török Európa felé közeledett, nem volt a világon még egy nép, amely annyira gőgös, tétlen és bátorsága vesztett lett volna, mint a magyar. Országának pompás kincsei, csodás gazdagsága és bősége idézte elő gőgjét és ellensége iránti megvetését, amelyet most a török vissza is ád neki. Az istentiszteletet ez a nép kizárólag gazdag pompákban tartotta meg s a papság saját magára költötte az egyház vagyonát. A nemesség garázdálkodott, a paraszt pedig rosszindulatú volt. Isten mindezért úgy büntette a magyar népet, hogy fiatal királyt adott neki, akit csakhamar magához vett s így a levert Magyarország a trónkövetelők martaléka lett.”[12]

A szerző mohácsi csatáról szóló részletes beszámolója szószerinti fordítása Brodarics István (1471–1539) váci püspök, II. Lajos (1506–1526) magyar király kancellárja krónikájának[13], amely Zsámboky (Sambucus) János (1531–1584) 1568-ban kiadott művéből származik.[14] Az erdélyi történeti vonatkozások forrása pedig Ascanio Centorio (1552–1579) olasz író „Commentar”[15]-ja.[16]

Az első fejezetben, az ország bemutatása során Buda, a királyság székhelye mellett a Dunántúl jelentősebb városait, Székesfehérvárt („Albaregalis” [Alba Regia]), Esztergomot („Strigonium”), Sopront („Sopronia”) és Győrt („Iauerin” [Jaurinum]) sorolja a kötet. A nevezetes települések között tartja számon Stridóvárt („Stridon” [Stridonium] ma Štrigova Horvátország) és – ami a Vas megyeiek számára külön figyelemre méltó – Szombathelyt („Sabaria”) is. Előbbit, mint Szent Jeromos (347?–420?), utóbbit mint Szent Márton (316?–397) szülőhelyét.

A könyvtári gyűjteményünkbe most bekerült, Gróf László által restauráltatott, újraköttetett mű külön érdekessége, hogy címlapján „Thomas Stanciffe his Book 1627” bejegyzés olvasható. Joggal feltételezhetjük, hogy Thomas Stanciffe a kötet első tulajdonosa lehetett.

A Fumée művének a müncheni Bayerische Staatsbibliothek (Bajor Állami Könyvtár) tulajdonában lévő példányáról készült digitalizált másolata megtekinthető a Google Könyvek adatbázisban itt.

Pup Csilla

.
(MNL Vas Megyei Levéltára)

.
(MNL Vas Megyei Levéltára)