Egy németgencsi kuruzsló az 1860-as évekből

Amerikai vagy éppen olasz spagettiwesternekben gyakran látni olyan jelenetet, amikor a poros kisvárosba megérkezik az ütött-kopott lovaskocsiján egy szakadt öltönyös ember, s harsány hangon árulja csodaszerét, amely kopaszságra, izzadásra, lábgombára egyaránt kiválóan hat, majd miután mindenki jól bevásárolt színes üvegcséiből, igyekszik kereket oldani, még mielőtt kiderül, hogy a kis fiolákban puszta víz van, vagy valami olyan folyadék, ami annál is rosszabb.

A történelem iránt érdeklődő olvasó valószínűleg már felfigyelt néhány hasonlóságra, amelyek a 19. századi vadnyugat és az akkori magyar vidék között állt fenn. Ami ott a fogadó, az nekünk a csárda, ami nekik a cowboy, az nekünk a kanász vagy a csikós. Nekik Jesse Jamesük volt, nekünk Savanyú Jóskánk. … Lehetne sorolni még a párhuzamokat, de tény, hogy a szabadságharcot követő időszak kedvezett az olyan szabadabb életformának, mint ami a vadnyugati cowboyokat jellemezte, hisz a magyar betyárokban a nép a Habsburg elnyomás elleni harcosokat látta, és így egyfajta társadalmi támogatottság övezte személyüket, tevékenységüket.

A kuruzslókat azonban már ekkor is mindenki gyűlölte, és sajnos ezek a csalók nemcsak Amerikában, de Magyarországon is feltűntek. Szerencsére mindig akadt olyan személy, aki erélyesen fellépett ellenük. Ilyen eset történt 1862 decemberében Németgencsen is, ahol egy szíjgyártó legény próbált meg némi pénzt keresni az általa árult „gyógyszerekkel”. Igaz, ő részben valós medicinákat árult, csak jóval drágábban, mint ahogy azt a patikában megkaphatta volna a kuncsaft. Balzsamai és rózsaméze azonban felkeltette Kálmán György plébános gyanúját, aki leleplezte a csalást. Sőt, amíg a csendőrökkel letartóztatta a legényt, indulatos szóváltásba is keveredett vele, ami közben záporoztak a „huncfut” és gazember jelzők. Elhangzott egynéhány még erősebb kifejezés is, amelyet a mellékelt feljelentésében a plébános kénytelen volt szó szerint idézni.

A németgencsihez hasonló kuruzslók az emberek megtévesztéséhez részben az 1860-as évek meglehetősen beszűkült nyilvánosságát használták ki, illetve a lakosság alacsony iskolázottsága is a malmukra hajtotta a vizet, valamint az a tény is, hogy orvos – bár ilyet egyre gyakrabban láttak az emberek – még mindig meglehetősen nehezen volt elérhető az egyszerű gazdák számára.

HU MNL VaML IV. 274. d. Kőszegi Kerület Rohonci Járása Főszolgabírójának iratai. Büntető peres iratok. 1862/49.

Pál Ferenc