ARCHONTOLÓGIA │ Dömötör Lajos

Dömötör Lajos
(1854. szeptember 26.[1] – 1918. május 16.[2])

Vas vármegyei Hegyhátmorácon (ma: Felsőmarác) született római katolikus családban. A Császári és Királyi Hadseregben tartalékos hadnagyként szolgált. A Magyar Királyi Honvédségnél főhadnagy volt. A Budapesti Tudományegyetemen 1889. október 28-án tette le az első államtudományi szigorlatát, noha abszolutóriumát már korábban elérte. Magyarul és németül beszélt. 1880. február 1-től 1880. március 16-ig gyakornokként szolgált a vasvári szolgabíróságnál, ugyanott tiszteletbeli szolgabíró volt 1881. augusztus 17-e és október 28-a között.[3] 1881. november 14-től a kőszegi járásban helyettes szolgabíró volt, majd augusztus 16-tól választott szolgabíró lett.[4] 1882. május 22-én a szombathelyi szolgabírói hivatalhoz választották meg, mint segédszolgabírót.[5] Az 1882. november 20-án ebben a pozíciójában megerősítették.[6] 1883. november 18-án szintén szombathelyi járás segédszolgabírójának választották.[7] 1885. október 26-án pályázott a muraszombati járás szolgabírói pozíciójára, de a választás előtt visszalépett.[8] 1889. december 19-én a körmendi járás főszolgabírójának megválasztása előtt szintén visszavonta pályázatát.[9] Ugyanezen a közgyűlésen viszont a németújvári járás főszolgabírója lett. 1889. december 19-től 1918. május 16-án bekövetkezett haláláig.[10]