Békássy István, dr.
(1860. – 1932. december 28.)

család a Veszprém megyei Békásról kapta a nevét. 1417. augusztus 15-én kapta a család címeres levelét Zsigmond királytól.[1] Békássy Istvánt 1887. november 7-én beválasztották a megyei lótenyésztő választmányba.[2] 1890. február 3-án lemondott vármegyei harmad aljegyzői tisztségéről, melyet már harmadik éve betöltött.[3] 1900. május 7-én beválasztották a tisztviselői nyugdíjalapot kezelő választmányba.[4] 1902. február 3-án le akart mondani közigazgatási bizottsági tagságáról, de ezt az állandó választmány javaslatára a törvényhatósági bizottság nem engedte, mivel nem tudta megnevezni lemondásának okát.[5] 1910. március 22-én iktatták be főispáni hivatalába. Egészen 1917. június 11-ig töltötte be a vármegye első embere pozícióját, ekkor saját kérésére a király felmentette a további szolgálat alól.[6] Hivatali ideje alatt állították fel Szombathelyen a főreál iskolát és leánykollégiumot.[7] Megkapta a Lipót Rend Lovagkeresztjét 1917. június 10-én.[8] Budapesten hunyt el rövid szenvedés után. Testét december 29-én a fővárosban ravatalozták fel, majd december 30-án Bezeréden a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.[9]

---

[1] SZLUHA Márton: Vas vármegye nemes családjai. Heraldika Kiadó, Bp., 1998. 18-19. p.
[2] VaML Közgy. jkv. 23312/1887.
[3] VaML Közgy. jkv. 2690/1890.
[4] VaML Közgy. jkv. 16901/1900.
[5] VaML Közig. jkv. 3513/1902.
[6] VaML Közig. jkv. 5295/1910.
[7] Szombathely 1777-1927. Jubiláris emlékalbum. Szerk.: Fehér Károly. Szombathely, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1997. 55. p.
[8] MOL K 27 MT. jkv. 18/ 1917. június 10.
[9] VaML Gyászj. -Békássy István