Háborús pénzek

Idén lesz 80 éve, hogy Magyarország a II. világháború végén, 1944-45 fordulóján a szovjet érdekszféra részévé vált. A korabeli narratíva szerint felszabadító, ám kezdettől fogva megszállóként viselkedő szovjet Vörös Hadsereg jelenléte meghatározó volt hazánk történelmében. A szovjet hadsereg megjelenése egyben a magyar pénztörténet sajátos fejezetét is eredményezte a Vörös Hadsereg által kiadott megszállási pénz, az úgynevezett hadipengő forgalomba kerülésével.

Az egykori magyar pénznemet, a pengőt 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz. Bevezetése az első világháborút és Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt. A második világháború végén, a háborús készülődés kiadásai miatt meglazult költségvetési fegyelem, a közvetlen háborús kiadások, a hatalmas pusztítás, a szovjet Vörös Hadsereg fedezet nélküli hadipénz-kibocsátása, majd a háború utáni, mesterségesen gerjesztett áruhiány miatt a pengő a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül 1946. augusztus 1-jén a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.

A Vörös Hadsereg 1944-ben megkezdett magyarországi megszállása során saját, fedezetlen hadi pengőket készített, melyeket a Vörös Hadsereg Parancsnoksága a nemzetközi hadijog alapján bocsátott ki a rendkívüli gazdasági és politikai helyzet miatt. A hadipengők 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 pengős címletekben kerültek forgalomba.

A Vöröshadsereg Parancsnoksága pengősor eredetileg nyolc pénzjegyből álló kollekciójának öt darabja a levéltárunk őrizetében lévő, Naki körjegyzőség iktatott irataiból került elő az 1944-1945-ös iratfeltáró projekt során.

A szürkéskék színű 1 pengős 1944-ből

Az 5 pengősről hiányzik a sorozatszám

A zöld színű 20 pengős 1944-ből

Az 50 pengős hátoldaláról hiányzik a „Vöröshadsereg parancsnoksága” felirat

A barna színű száz pengős bankjegy előoldalán: A VÖRÖSHADSEREG PARANCSNOKSÁGA – SZÁZ PENGŐ – ELFOGADÁSA MINDEN FIZETÉSNÉL KÖTELEZŐ, HAMISÍTÁSA HADITÖRVÉNYEK SZERINT BÜNTETTETIK – 1944 felirat, sorozatszám, az ötágú csillag, mint hatalmi jelkép látható. Hátlapján A VÖRÖS HADSEREG PARANCSNOKSÁGA – SZÁZ PENGŐ felirat olvasható.

A 100 pengős, előlapján az ötágú csillaggal

Egy hadi pengő értéke megegyezett addig használatban levő magyar pengő értékével. Ezeknek a szükségpénzeknek a kivitelezése igen egyszerű volt, kisebb helyi jellegzetességeket leszámítva majdnem azonos grafikával adták ki a különböző országokban. A nagyobb címleteket egyre nagyobb mennyiségben bocsátották ki, ezzel is elősegítve a pénz elértéktelenedését. Kötelező volt azokat olyan áron elfogadni, amilyen árak a Vörös Hadsereg Magyarországra lépésének napján voltak.

Az új típusú pengők használatától az emberek meglehetősen idegenkedtek, így hamarosan rendeleteket adtak ki és utcai plakátokon hozták a lakosság tudtára, hogy Magyarország területén a magyar pengőn kívül forgalomban lévő bankjegy, a Vörös Hadsereg által kibocsátott hadi pengő, melyet mindenkinek mindenhol kötelező elfogadni. Így történt ez Szekszárdon, valamint a vármegye több községében is, ahol 1945 áprilisában Klein Kálmán főispán utasítására kiadott hirdetmények figyelmeztették a lakosságot, hogy amennyiben valaki vonakodik a hadipengő elfogadásától, a „törvény legteljesebb szigorával” fog vele szemben eljárni. 

Közel 5 milliárd fedezetlen hadi pengő került forgalomba 1946. február 28-ig, amikor is kivonták a fizetőeszközt a forgalomból. Ebből a Magyar Nemzeti Bank közel 4 milliárdot váltott be a háború után, ami nagymértékben hozzájárult a pengő inflációjához.

A bemutatott Vöröshadsereg Parancsnoksága pengő pénzjegyek Magyarország történetének szomorú időszakát idézik. Bár csak rövid ideig voltak forgalomban, sokan kényszerültek használni a mindennapi életük során a hadipénzeket. Szerencsére napjainkban már csak mementóként figyelmeztetnek minket ezek a „háborús pénzek” történelmünk inkább elfeledni kívánt epizódjára.

Forrás:

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Debreceni Egyetem, kivonat, 2010.

Pallos Lajos-Torbágyi Melinda-Tóth Csaba: A magyar pénz története-A kezdetektől napjainkig, Kossuth kiadó, Magyar Nemzeti Múzeum, 2012.

Töreki Milán: A forint előszobája. A pénzkibocsátás átmeneti időszakának pénzügyi jogi kérdései Magyarországon az Ideiglenes Nemzeti Kormány felügyelete alatt (1944–1945), Jogtörténeti Szemle, https://edit.elte.hu

Botos János: A pengő megsemmisülése, a forint születése, 1938–1946, Múltunk folyóirat, 2015/3.

www.numizmarket.hu

www.penzmuzeum.hu

Jelzet:

HU-MNL-TVL-V. 758. a. Naki körjegyzőség iratai, Iktatott iratok 2107/1945.

HU-MNL-TVL -XV. 4. Gyűjtemények; Plakátok, hirdetmények P 521

Készítette: Kunné Tornóczky Andrea levéltáros