Beszámoló a 31. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napról

2024.09.25.
2024. szeptember 19-én 31. alkalommal rendeztük meg a Nemzetközi Levéltári Napot. A programot dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettesének köszöntője nyitotta, üdvözlő gondolatokkal tisztelte meg a rendezvényt Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Közgyűlésének elnöke, dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza város alpolgármestere és dr. Gyebnár István, Magyarország beregszászi konzulátusának ügyvivője.

Ezt követően adtuk át a levéltárunk munkáját támogatóknak és iratajándékozóinknak a Pro Archivo-emléklapokat. 2024-ben szakmai együttműködésért mondtunk köszönetet dr. Szőcs Péter Leventének, a Szatmár Múzeum igazgatóhelyettesének és dr. Szilágyi Lászlónak, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium kutatótanárának. Iván László, az egykori Állami Kereskedelmi Felügyelőség Szabolcs-Szatmár megyei Felügyelősége levéltárunknak átadott irataiért, Rényai János pedig a Szakoly község történetére vonatkozó dokumentumokért részesült Pro Archivo-emléklapban.

Nyíregyházi közgyűjteményi és szakmai partnereinkkel közösen kiírt helytörténeti pályázatunkra hat munka érkezett. Oklevelet kapott Tóth Sándor és Mikecz László. A szakmai zsűri döntése nyomán az első helyezést Kormány Margit írása, a második helyezést Fehér Ildikó, a harmadikat pedig Obsitos Miklós pályamunkája kapta. Az első három helyezett rövid előadásban mutatta be dolgozatát. Fehér Ildikó munkáját a Nyíregyházi Egyetem különdíjjal jutalmazta. Szabó Veronika a vármegyei Honismereti Egyesület különdíját kapta meg.

A levéltári nap konferenciája a Konfliktusok és megoldások címet kapta. Célunk volt, hogy betekintést nyújtsunk a történelem során kialakult konfliktusok természetébe és a megoldási stratégiák sokféleségébe.  A konfliktusok különféle formát ölthetnek, lehettek politikai, társadalmi-gazdasági vagy éppen kulturális jellegűek, sokszor pedig mindezek akár egyszerre jelenhetnek meg bennük. Ennek megfelelően a megoldások – ha születtek – is rendkívül változatosak voltak. Felkért előadóink saját kutatási területükön mutattak be ezekre példákat.

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese a levéltáros szakma legújabb kihívásairól beszélt, amelyek központjában a digitális tartalmak és a világhálón elérhető adatbázisok álltak. Ismertette a kutatói szokások átalakulását, illetve a felhasználói csoportok változását is. Dr. Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese előadásában Klebelberg Kuno kulturális-tudományos terveit mutatta be. Beszélt a népiskolai hálózat kiépítéséről, a közegészségügyi fejlesztésekről, az elcsatolt és a vidéki területekről átköltöztetett egyetemek magyarországi letelepítéséről. Harmadik előadónk, Prof. Dr. Kövér György, az MTA rendes tagja volt. Előadása a szociológia sajátos helyzetét mutatta be a Kádár-korszakban, mivel azt az ötvenes években szovjet mintára betiltották. Mégis – kissé ellentmondásos módon – a hatvanas években több társadalomtudományi intézet is alakulhatott, amelyekben a központi megbízások alapján készítettek felméréseket a korabeli társadalomról. Dr. Szekeres-Kovács Judit, a vágsellyei levéltár igazgató asszonya a felvidéki magyarok, közelebbről pedig a vágsellyei járásban élők új államszervezetbe, az első Csehszlovák Köztársaságba való beilleszkedését mutatta be.

Folytatva az etnikai konfliktusok bemutatását, Dr. Molnár D. Erzsébet, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, a kárpátaljai magyarság második világháború utáni túlélési stratégiáiról beszélt. A szovjet impériumváltás teljes etnikai és társadalomszerkezeti változást hozott magával, a magyar kisebbség helyzetét meghatározta a „málenkij robot”-ra történt elhurcolás, a munkatábor megtapasztalása, az otthonmaradt csonka családok küzdelme a mindennapokban. Levéltárunk igazgatója, Dr. Bánszki Hajnalka előadásában az 1946–47-es csehszlovák-magyar lakosságcsere nyomán kialakult helyi társadalmi konfliktusos viszonyokat ismertette, időrendben bemutatva azok kibontakozását. Az utolsó előadás is egy sajátos konfliktushelyzetet és az arra adott válaszokat mutatott be. Dr. Veres Tünde levéltáros kutatásának és elhangzott előadásának középpontjában a regéci uradalom jobbágyságának, állat és telekállományának változásai álltak. Bemutatta a 17. századi háborús konfliktusoknak az uradalom jobbágy lakosságára és a birtok gazdasági életétre gyakorolt hatását.

A levéltári napon megtekinthető volt a Magyar Nemzeti Levéltár Magyarul Európában – 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kiállítása.

A tudományos konferencia támogatásáért köszönetért tartozunk szponzorainknak, akik évek óta fontosnak és értékesnek tartják a munkánkat ahhoz, hogy hozzájáruljanak a rendezvényünkhöz.

Médiamegjelenés:

 

 

Utolsó frissítés:

2024.09.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges