Az Alföld történeti földrajza és társadalma
Dr. Szilágyi Zsoltnak köszönhetően tartalmas és érdekfeszítő utazást tehettek a résztvevők az Alföldön és Kecskeméten. Egy órába sűrítve villantotta fel a történeti földrajzi, a társadalomtörténeti kutatásainak eredményeit. A táj születését illusztráló Kölcsey és Petőfi idézetek után a táj kvantitatív elemzése következett, diái szemléletesen mutatták be a népsűrűségre, belső vándorlási egyenlegre, térszerkezetre, városhiányos területekre vonatkozó adatokat, amelyek módot adtak egyrészt a nagy tájegység különböző fejlettségű területeinek meghatározására, másrészt az összehasonlításukra, hogy az eredmények aztán egy rendkívül szemléletes fejlettségi membránban jelenjenek meg.
Az alföldi város mint kontextus rész Kecskemét városfejlődésének modelljével indult, amely ékes bizonyítéka annak, hogy egy város, jelesül Kecskemét XX. századi társadalomtörténete nem értelmezhető a korábbi évszázadok folyamatainak ismerete nélkül, ahogy a határhasználat, gazdálkodás átalakulása sem – más tényezők mellett – az évi középhőmérséklet változásainak ciklusaitól.
Kecskemét várostörténeti atlasza adta mindazt, amit adhatnak a térképek, amiért szeretjük őket, látványosan mutatják be a körülményekhez alkalmazkodó, átalakuló város térszerkezetét, Kecskemét esetében például a belterületet körülvevő háromgyűrűs tanyarendszert.
Fő támogatónk: 
Kelet-Magyarország: Címlap Teljes oldal Cikk
Új hozzászólás